Őrhalom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Őrhalom
Szent István-szentélyfülke
Szent István-szentélyfülke
Őrhalom címere
Őrhalom címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeNógrád
JárásBalassagyarmati
Jogállásközség
PolgármesterFarkas Egon (független)[1]
Irányítószám2671
Körzethívószám35
Népesség
Teljes népesség1028 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség54,01 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület17,46 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 04′ 34″, k. h. 19° 24′ 15″Koordináták: é. sz. 48° 04′ 34″, k. h. 19° 24′ 15″
Őrhalom (Nógrád vármegye)
Őrhalom
Őrhalom
Pozíció Nógrád vármegye térképén
Őrhalom weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Őrhalom témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Őrhalom község Nógrád vármegyében, a Balassagyarmati járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Az Ipoly völgyében fekszik, közvetlenül a szlovák határ mellett.

A közvetlenül határos települések a határ magyarországi oldalán: kelet felől Hugyag, délkelet felől Csitár, dél felől Nógrádmarcal, délnyugat felől Szügy, nyugat felől pedig Patvarc.

A határ szlovák oldalán a legközelebbi település az Ipoly túlpartján fekvő Ipolyvarbó (Vrbovka).

A két legközelebbi város Balassagyarmat és Szécsény, mindkettő 8–9 kilométerre nyugatra illetve keletre.

Története[szerkesztés]

Őrhalom nevét már a középkorban is említették az oklevelek Stras és Zthras néven.

A 14. század elején Varbóky Márton fia Mihály birtoka volt, akitől a falut hűtlensége miatt Károly Róbert király elvette és Szécsényi Tamásnak adományozta. 1461-1481 között a szécsényi uradalomhoz tartozott. 1486-ban Óbudai Kálmán Péter vette zálogba Guthi Országh Lászlótól.

A 16. század második felében a török hódoltsághoz tartozott és 1562-1563-ban a nógrádi szandzsák községei között sorolták fel, 21 adóköteles házzal, majd 1579-ben 12 adóköteles házat vettek fel itt.

1598-ban (II.) Forgách Zsigmond volt a földesura. 1635-ben Bosnyák Tamás örökösei osztozkodnak rajta. 1665-ben Koháry István özvegye Balassa Judit birtokában volt. 1715-ben 10, 1720-ban 23 magyar háztartást írtak itt össze. 1740-ben a gróf Forgách család, 1770-ben e családon kívül még Bossányi Ferenc is birtokos volt itt, 1826-ban pedig gróf Forgách János és Szent-Ivány Ferenc volt országbíró, majd a 20. század elején gróf Mailáth István Gézának és gróf Forgách József örököseinek volt itt nagyobb birtoka. Az itteni két úrilak közül az egyiket Koltay Ernő, a másikat Kürti Jakab építették.
1873-ban nagy kolera járvány pusztította lakosait.

Az Ipolytól határolt félszigetszerű rész (ma Badószög) a régi község egyik utcája lehetett. A 17. században, amikor a törökök feldulták, a lakosság a falu mai helyén ütött tanyát, melyet három oldalról mocsár és bozót vett körül, ahol a nép alkalmas búvóhelyet talált.

A 18. században a község a Trázs nevet vette föl. Ekkor épült a római katolikus templom is, melynek főoltárában az 1757-es évszám olvasható.

A 20. század elején Nógrád vármegye Balassagyarmati járásához tartozott.

2023-ban adták át az Ipolyon átívelő Szent-Iványi hidat, mely Ipolyvarbóval köti össze.[3]

Máriamajor és egyéb puszták[szerkesztés]

A községhez tartozott Máriamajor (azelőtt Drahi-puszta) is: Máriamajortól kb. 500-600 méter távolságban állt egy dombon a régi község temploma, melynek nyomai még az 1900-as évek elején is láthatók voltak. Innen az Ipolyvölgyön keletre és nyugatra messze lehetett ellátni, ettől kapta a község a Strázsa nevet.
A templom déli oldalán volt egy tó, mely már teljesen betömődött, de a helyét ma is feneketlen tónak nevezik. E puszta a középkorban önálló helység volt, mely már az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékben is előfordult, tehát ekkor már plebániája is volt.

Őrhalomhoz tartoztak még: Kisszállásoki-puszta (azelőtt Forgách-puszta), Ligeti-puszta (azelőtt Nispuszta), Ligeti szőlőtelep, Lívia-major és Drahi-puszta (azelőtt Szállások).

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Hegedűs József (független)[4]
  • 1994–1998: Kanyó János (független)[5]
  • 1998–2002: Kanyó János (független)[6]
  • 2002–2006: Kanyó János István (független)[7]
  • 2006–2010: Kanyó János István (független)[8]
  • 2010–2014: Farkas Egon (független)[9]
  • 2014–2019: Farkas Egon (független)[10]
  • 2019-től: Farkas Egon (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
983
976
967
925
1030
1028
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

1910-ben 1118 lakosából 1112 magyar volt. Ebből 1079 római katolikus, 22 evangélikus, 16 izraelita volt.

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,5%-a magyarnak, 5,8% cigánynak mondta magát (8,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 75,1%, református 0,9%, evangélikus 1,4%, felekezeten kívüli 4,7% (16,4% nem nyilatkozott).[12]

2022-ben a lakosság 89,6%-a vallotta magát magyarnak, 5,9% cigánynak, 0,2% görögnek, 0,2% románnak, 0,1-0,1% örménynek, szerbnek, horvátnak és lengyelnek, 1,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 55,4% volt római katolikus, 1,7% református, 1,3% evangélikus, 2,1% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 3,7% felekezeten kívüli (35,2% nem válaszolt).[13]

Közlekedés[szerkesztés]

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala, települési főutcája a 22-es főút, ezen érhető el az ország távolabbi részei felől is. (A főút nem érinti Patvarcot, így az ott közlekedők számára Őrhalom az első település Balassagyarmatot keleti irányban elhagyva.) Csitárral a 2119-es út köti össze, Nógrádmarcal felé pedig a 2121-es út indul a község nyugati külterületei irányából. A szlovákiai Ipolyvarbóval az Ipolyon átívelő Szent-Iványi híd köti össze.[3]

Vonattal a MÁV Aszód–Balassagyarmat–Ipolytarnóc-vasútvonalán közelíthető meg; Őrhalom megállóhely a vonal állomásainak viszonylatában Balassagyarmat és Hugyag között található, fizikailag a belterület északi széle közelében helyezkedik el; közúti elérését csak egy önkormányzati út (Varbói út) biztosítja. A községet érintő vonatok korábban a mára már megszűnt Őrhalom vasútállomáson álltak meg, ez a belterület nyugati széle közelében volt, közúti elérését a 22-es főútból, még a falu előtt, nem sokkal a 30. kilométere után kiágazó (2024-ig országos közútnak minősülő) 22 304-es számú mellékút biztosította; emlékét a még ma is álló, bár egyre rosszabb állapotú állomási épületek őrzik.

A községet érintő helyközi autóbuszvonalakː 1010, 1012, 3080, 3081, 3084, 3305[14] a 22-es főúton.

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent István szobor Őrhalomban
  • Szent István szobor a Millenniumi emlékparkban (2000): Szécsény felől a falu szélén kialakított emlékparkban áll Szent István szobra, Szpisják Pál 1999-ben készült alkotása.
  • Szent István-szentélyfülke (helyi nevén kápolna) (1888): A népies, eklektikus stílusú szentélyfülkét 1888. augusztus 20-án, Szent István király ünnepén szentelték fel.
  • Római Katolikus Templom (1937-ben épült újjá): A mai, Szent István király tiszteletére szentelt templom 1937-ben épült. A berendezés egy része, így a tölgyfa padsorok is a régi barokk templomból maradtak meg. A templom a település határában domboldalon, szabadon áll. Közelében található a Szent István szobor ( a település védőszentje) is mely az augusztus 20.-i körmenet egyik állomása.
  • Hősök keresztje (1920) és a Szentháromság szobor (1908), melyek az ófaluban találhatók.
  • Mária kápolna: jelenlegi helyére, a falu nyugati végére 2006-ban került.
  • Rokkant pusztai kápolna (1920-as évek): Az Őrhalom határában lévő kápolna 1992. szeptember 13-án lett felújítva.
  • Trianon kereszt (2008) az Ipoly folyó partján, Ipolyvarbó község alatt.
  • Kövecses és Új-árok horgász tavak
  • Horgásztó és camping

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Őrhalom települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ a b Szabó Ákos: Újabb híd köti össze Magyarországot Szlovákiával (magyar nyelven). Magyar Építők, 2023. december 1. (Hozzáférés: 2023. december 8.)
  4. ↑ Őrhalom települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Őrhalom települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
  6. ↑ Őrhalom települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  7. ↑ Őrhalom települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  8. ↑ Őrhalom települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  9. ↑ Őrhalom települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
  10. ↑ Őrhalom települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
  11. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  12. ↑ Őrhalom Helységnévtár
  13. ↑ Őrhalom Helységnévtár
  14. ↑ https://www.google.com/maps/place/%C5%90rhalom,+R%C3%A1k%C3%B3czi+%C3%BAt+138./@48.0767466,19.3906333,17z/data=!3m1!4b1!4m5!3m4!1s0x47401ee0540fde59:0xb1e51ac479ce8a46!8m2!3d48.076743!4d19.392822?hl=hu

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Őrhalom&oldid=27004300”