Ősagárd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a Nógrád vármegyei településről szól. Hasonló címmel lásd még: Agárd (egyértelműsítő lap).
Ősagárd
Ősagárd címere
Ősagárd címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeNógrád
JárásRétsági
Jogállásközség
PolgármesterAgárdi András (független)[1]
Irányítószám2610
Körzethívószám35
Népesség
Teljes népesség295 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség27,2 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület10,92 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 51′ 36″, k. h. 19° 11′ 26″Koordináták: é. sz. 47° 51′ 36″, k. h. 19° 11′ 26″
Ősagárd (Nógrád vármegye)
Ősagárd
Ősagárd
Pozíció Nógrád vármegye térképén
Ősagárd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ősagárd témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ősagárd (szlovákul: Agárd) falu Nógrád vármegye délnyugati részén, a Rétsági járásban.

Nevének eredete[szerkesztés]

A középkorban a királyi vadászatokon alkalmazott agarakat itt tenyésztették, az „ős-” jelzőt 1906-ban kapta megkülönböztetésképpen.

Fekvése[szerkesztés]

A vármegye nyugati szélén fekszik, a Naszály északi előhegyei között. A terület arculatát a Naszály és a Cserhát dombjai határozzák meg. Budapesttől 52, Váctól 21, Rétságtól 15 kilométerre található.

A közvetlenül határos települések: észak felől Felsőpetény, északkelet felől Alsópetény, délkelet felől Keszeg, délnyugat felől Kosd, nyugat felől Szendehely, északnyugat felől pedig Nőtincs.

Megközelítése[szerkesztés]

A település könnyen megközelíthető a 2-es főút felől, mivel annak nőtincsi leágazásától alig 8 kilométerre fekszik, a 2114-es út mentén. Hasonlóan könnyen elérhető a Rád-Penc-Keszeg útvonalon is.

Története[szerkesztés]

A hely ősidőktől lakott, a község határában őskori kőedény-töredékeket, kőeszközöket találtak.

A falu középkori település. A 15. század elején királyi birtok volt. 1424-ben Zsigmond király feleségének, Borbála királynénak adományozta.

A 15. század végén Szanda várához tartozott.

A 16. században birtokperek folytak a településért, végül Szapolyai János nyerte el, aki 1526-ban Werbőczy Istvánnak adta.

A környék évszázadokon keresztül igen elzárt volt, megőrizte a régi, szlovák hagyományokat. A településen máig sokan beszélik a szlovák nyelvet.

Az evangélikus egyházközség[szerkesztés]

Az ősagárdi evangélikus templom

A ma mintegy 350 lelket számláló község népessége a török hódoltság után Gömör és vármegyékből érkező evangélikus vallásfelekezetű, betelepült szlovákajkú és helybéli református, magyar ajkú családoktól származik. Az evangélikus Egyházközség létezésének első hiteles adata 1735-ből maradt ránk.

Az ellenreformáció alatt templomukat elkoboztatta a nagy hatalmú váci püspökség. Így 67 esztendeig a nézsai, majd nőtincsi katolikus plébániához tartoztak az itt élő evangélikusok. Istentiszteleteken a bánki evangélikus templomban vettek részt. II. József türelmi rendeletének köszönhetően, 1785-ben, Bilszky János evangélikus lelkipásztor vezetésével új templomot épített Agárd népe. Az 1786 októberében felépült templom, természetesen ma már toronnyal együtt, napjainkban is az ősagárdi evangélikusok lelki otthona.

A templomba belépő a mennyezeten az „Old le a te saruidat, mert a hely, amelyen állasz, szent föld.” bibliai idézet olvasható. /2 Móz 3,5/ A templom oltárképe 1923-ban készült és a Gecsemáné kertben gyötrődve imádkozó Krisztust ábrázolja. Orgonáját 1818-ban építették. Ennek az orgonának a fémsípjait hadicélokra áldozták 1914-ben. Új orgonát az ősagárdi evangélikusok 1928-ban vásároltak a Rieger cégtől Horeczky Aladár lelkész biztatására.

Az agárdi templom tornya Holéczy Mátyás lelkészi szolgálata alatt, 1824-ben épült. A karcsú torony magassága 22 méter. 1862-ben bádoggal fedték, 1906-ban horganyvaslemez tetőt kapott. Csúcsán csillag van. Az első világháború előtt két ősi harang lakott a toronyban. A nagyobb 312 kg-os, 1835-ből való. Felirata: „Öntötte Schaudt András Pesten 1835.” A kisebbik 1794-ből származó 40 kg-os harangot, a második világháború idején szintén, hadi célokra szolgáltatta be a gyülekezet 1928-ban. A gyülekezet önkéntes adományokból 1921-ben egy új, 106 kg-os harangot vásárolt. Felirata: „Luther Wormsi vallástételének 400 éves emlékére, az Ősagárdi ev. Egyház.” A harangon a magyar címer ékeskedik.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Agárdi András (független)[3]
  • 1994–1998: Agárdi András (független)[4]
  • 1998–2002: Agárdi András (független szlovák kisebbségi)[5]
  • 2002–2006: Agárdi András (független szlovák kisebbségi)[6]
  • 2006–2010: Agárdi András (független)[7]
  • 2010–2014: Agárdi András (független)[8]
  • 2014–2019: Agárdi András (független)[9]
  • 2019-től: Agárdi András (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
288
291
296
298
298
295
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2011-ben a település lakosságának 56%-a magyar, 42%-a szlovák, és 1%-a szlovén nemzetiségűnek vallotta magát.[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,2%-a magyarnak, 0,3% németnek, 0,3% románnak, 42,6% szlováknak, 0,9% szlovénnek mondta magát (2,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 8,8%, református 3,8%, evangélikus 74,8%, felekezeten kívüli 6,3% (5,4% nem nyilatkozott).[11]

2022-ben a lakosság 91,9%-a vallotta magát magyarnak, 31,2% szlováknak, 0,7% németnek, 0,3% cigánynak, 1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 52% volt evangélikus, 12,8% római katolikus, 2% református, 1% egyéb keresztény, 0,3% egyéb katolikus, 7,4% felekezeten kívüli (24,2% nem válaszolt).[12]

Látnivalók[szerkesztés]

  • Evangélikus templom: Barokk stílusban épült 1785-ben, később átépítették. Tornyot 1824-ben kapott.
  • Násznép-barlang: a néphagyomány szerint egy lakodalmas nép menekült a török elől a barlangba, innen kapta nevét az üreg.
  • Zsömle-barlang: a Násznép-barlangtól keletre található a geológiai ritkasága miatt nevezetes Zsömle-barlang, ami egy körülbelül 2 méter átmérőjű szabályos gömbfülke. A Naszály kiemelkedését megelőző földtörténeti korban, több mint 200 millió évvel ezelőtt keletkezett.
  • A település környezete természeti értékekben gazdag, sok kirándulási lehetőség kínálkozik.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Ősagárd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Ősagárd települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Ősagárd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
  5. ↑ Ősagárd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  6. ↑ Ősagárd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  7. ↑ Ősagárd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  8. ↑ Ősagárd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
  9. ↑ Ősagárd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
  10. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  11. ↑ Ősagárd Helységnévtár
  12. ↑ Ősagárd Helységnévtár

Külső hivatkozások[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ősagárd&oldid=26950467”