Újrétfalu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Újrétfalu (Wiesfleck)
Újrétfalu címere
Újrétfalu címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományBurgenland
Rangközség
JárásFelsőőri járás
Alapítás éve1388
PolgármesterHans Brenner (ÖVP)
Irányítószám7423
Körzethívószám03357
Forgalmi rendszámOW
Népesség
Teljes népesség1158 fő (2018. jan. 1.)[1]
Népsűrűség55 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság409 m
Terület20,1 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Térkép
Elhelyezkedése
Elhelyezkedése
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 23′ 05″, k. h. 16° 08′ 33″Koordináták: é. sz. 47° 23′ 05″, k. h. 16° 08′ 33″
Újrétfalu weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Újrétfalu témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Újrétfalu (németül: Wiesfleck) község Ausztriában, Burgenland tartományban, a Felsőőri járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Felsőőrtől 10 km-re északnyugatra, Pinkafőtől 2 km-re északra fekszik.

A kataszteri közösségek Szépúr, Buglóc, Borhegy és Wiesfleck.[2]

Története[szerkesztés]

A települést 1388-ban "Wysflek" néven említik először abban az oklevélben, melyben Zsigmond király a borostyánkői uradalmat a Kanizsai családnak adja zálogba. Borostyánkő várának uradalmához tartozott.[3] 1392-ben a falu "Belric" néven is szerepelt. 1532-ben elpusztította a török. 1580 körül lakói a reformáció hatására evangélikusok lettek. Evangélikus iskoláját 1726-ban említik először, azonban az 1757-es egyházlátogatás jegyzőkönyvében nem szerepel. Alapítása évének 1806-ot tartják, ezt az épületet azonban az iskola később kinőtte és 1876-ban új, nagyobb iskolát kellett építeni.

Fényes Elek szerint "Viszflek, német f. Vas vgyében, a borostyánkői uradalomban, 560 ágost., 85 kath. lak., evang. iskolával, fenyves erdővel. Ut. p. Kőszeg."[4]

Vas vármegye monográfiája szerint "Rétfalu. A házak száma 121, lélekszám 822. Lakosai németajkúak, vallásuk r. kath. és ág. ev. Van önsegélyző szövetkezete. Házai szétszórtan fekszenek és mindegyik kerttel van körülvéve."[5]

1909-ben egy második iskolaépület is létesült. 1910-ben Újrétfalunak 891 német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Felsőőri járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett. A villamosságot 1950-ben vezették be a településen. 1960-ban pedagóguslakással bővítették az iskolát. 1962-ben új híd épült a Zickenbachon, 1969-re pedig megépült a vízvezeték hálózat. 1970-ben a háborús emlékmű közelében bankfiók létesült. 1971-ben közigazgatásilag hozzá csatolták a szomszédos Borhegy, Buglóc és Szépúr településeket. Az egyesített községnek így 1132 lakosa lett.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Erhard regensburgi püspök tiszteletére szentelt római katolikus temploma középkori eredetű. A templom védőszentjének személye arra ad bizonyságot, hogy a település egykor a niederaltaichi bencés kolostorhoz tartozott. A templom kora gótikus szentélye egy korábbi temetőkápolnára utal.
  • Evangélikus templomát 1976-ban szentelték fel.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
  2. Katastralgemeindenverzeichnis, www.bev.gv.at
  3. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség Vas vármegye