Élő szerepjáték

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Élő szerepjáték (LARP)

A Wikimédia Commons tartalmaz Élő szerepjáték témájú médiaállományokat.
Szerepjátékosok beöltözve
Német élő szerepjátékosok

Az élő szerepjáték (LARP, Live action role-playing game) egy szabályhangsúlyos szabadidős tevékenység. Résztvevői egy karaktert, annak beszédét és mozgásait rögtönözve, kitalált környezetben, maguk jelenítenek meg. A játékosok cselekedeteit szabályok – amiket a játékvezetők ügyelnek –, vagy konszenzusok alakítják. Ez a játékforma az asztali szerepjáték (RPG) alapján alakult ki az 1970-es évektől.

Általánosságban[szerkesztés]

Az élő szerepjáték, LARP (ami az angol kifejezésből, a Live action role-playing game, származó mozaikszó) vagy a már kifejezéssé vált kisbetűs írásmódú LARP, illetve Live Role-playing (LRP, ami a LARP alternatív megnevezése is egyben)[1]) nevében hordozza, hogy szoros kapcsolatban áll az RPG-kkel. Egy olyan játék, ahol a játékosok általában egy előre megalkotott „valóságban” játszanak végig, de ahol ők maguk az élő szereplők. A párbeszédek nincsenek előre megírva, ott a helyszínen rögtönzöttek. A legtöbb LARP rendelkezik egy saját szabálykönyvvel, mely alapján a játékosok megalkotják a saját eljátszandó karakterüket.

Mindamellett, hogy a játékban korlátok (szabálykönyv, karakterlap) is érvényesülnek, s a társak jelenléte is kontrollt ad, lehetőséget nyújt az egyéni ötleteknek, és arra, hogy a játékosok egy tőlük független karakter bőrébe bújhassanak. Fontos részei lehetnek a különféle díszletek, jelmezek, kellékek és elkészítésük is. A gyakran magas résztvevőszám és a rendelkezésre álló terek következményeképpen a játékban egymástól független, párhuzamosan futó események alakulhatnak ki. Az egy vagy több játékvezető feladata a szabályok segítségével meghatározni a résztvevők tetteinek eredményét – de nem közvetlenül irányítani –, illetve frissíteni a játékvilág állapotát, amire aztán a játékosok újra reagálhatnak. Ez a fajta szimultán akció a LARP-ok egyik legfeltűnőbb jellegzetessége.

Az élő szerepjátékoknak általános célja, hogy a játékosok próbára tehessék ügyességüket, találékonyságukat és színészi képességeiket. Többféle változata van, némelyik csupán abban tér el az asztali szerepjátékoktól, hogy sok játékos játssza egyszerre, de a képességek használata még mindig a karakterlap alapján történik, míg más játékok a karakter lehetőségeit a résztvevők valós képességeivel azonosítja. Persze a legtöbb játék a két szélsőséges eset között van valahol félúton. A kamara LARP-ok (chamber LARP) kevés résztvevőre tervezett, személyesebb hangvételű, a hangsúlyt a közös történetalkotásra helyező játékok, illetve külön elnevezése van a pedagógia módszerként alkalmazott LARP-oknak is, ezek az edu-LARP-ok. A LARP-ok egyik legtekintélyesebb áramlatában, a Nordic LARP-ban fokozatosan előtérbe került a (művészi) igényesség és a valós társadalmi problémák több nézőpontú megértésére törekvő, fokozottabb érzékenység kifejlesztése alkalmas feldolgozás igénye is.

Története[szerkesztés]

A szerepjáték vagy szerepjátszás hosszú időre visszanyúló hagyományokkal rendelkezik. Ilyenek például a különböző misztériumjátékok[2] vagy a történelmi újrajátszások[3] is.[m 1]

A LARP feltételezett kialakulása a korábbról ismert szerepjátékok és az 1970-es évekre kiformálódó asztali szerepjátékok egymásra gyakorolt hatására történt. Az első feljegyzett játék, amely ekként vált ismeretté, 1977-ben Washington D. C.-ben a Dagorhir(wd) volt, ami egy Tolkien és a középkori történelem iránti lelkesedő egyetemista baráti kör által előadott „kültéri improvizációs harci játék” volt. Ez a megnevezés már magában foglalta az élő szerepjáték legfőbb motívumait, ahogy az az Egyesült Államokban és Európában fejlődött: az esemény általában a szabadban zajlik, a játékosok improvizálják a maguk részét a játékban (a meghatározott szabálykönyv szerint, amit egy játékmester felügyel) és a központi téma általában valamilyen harc, küzdelem. A történelmi játékok a későbbiekben is kedvelt műfaja a LARP-oknak, de e mellett kedveltek még a fantasy, a horror és a sci-fi is.[7] Például még az 1970-es évek végén szerveződtek a Logan futása című film alapján az első tudományos-fantasztikus LARP-ok.[8] Majd 1981-ben „alapították”, Larry Niven és Steven Barnes Álompark című regénysorozatát alapul véve az International Fantasy Gaming Society (IFGS) nevű fiktív szervezetet (neve szintén a könyv alapján született), ami egy jövő-fikciós LARP eseményt szervezett, és 1987-re az Amerikai Egyesült Államok szerte elterjedt, így létre hoztak egy valós szervezetet, amely a különböző helyszíneken zajló játékokat szabványosítja.[9]

Az 1980-as évektől az élő szerepjáték játékforma elkezdett világszerte is terjedni. A játék az Amerikai Egyesült Államok mellett a skandináv országokban különösen népszerű szabadidős tevékenység. Dániában a sportjellegű fantasy-kardvívást is gyakran a LARP-hoz sorolják. 2014-ben, egy nemzetközi „LARP-népszámláláson” több mint harmincezer játékos regisztrált.

A LARP Magyarországon[szerkesztés]

Magyarországi rendezvények[szerkesztés]

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. Szerepjátéknak nevezik a gyermekek önmagukban vagy csoportosan („élőben”) eljátszott karakterformáló kötetlen játékát is, amiből pedagógiai módszer is kifejlődött. A gyerekek korai szerepjáték-megnyilvánulásai az egyéni környezetükből maguk által kiemelt tapasztalataik újraélése, visszatükröződése, később, a fejlettebb formáinál viszont már a szociális azonosulás is szerepet játszik, megjelennek az elemi szabályok, amelyek a szabály-játékok alapjait jelentik. A gyermek szituációs játékok számos antropológiai és etnográfiai anyag támasztja alá, hogy ezek keletkezését a gyermekek társadalomban elfoglalt helyének megváltozása határozza meg.[4][5][6]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Tychsen, Anders (2006. July). „Live Action Role-Playing Games: Control, Communication, Storytelling, and MMORPG Similarities”. Games and Culture 1 (3), 252–275. o. DOI:10.1177/1555412006290445. (Hozzáférés: 2020. június 21.)  
  2. Lőrincz Katalin: A szerepjáték szerepe és helye a hitoktatásban Archiválva 2020. június 22-i dátummal a Wayback Machine-ben; Keresztény szó 23. évf. 1. sz., keresztenyszo.verbumkiado.ro - 2012.
  3. Gadó Flóra: Játszd újra…! Kísérlet a művészi újrajátszás fogalmának meghatározására, Korunk (III. folyam 29.) 2018/9. szám Kép/szöveg átjárások - 2018. szeptember (online: adtplus.arcanum.hu)
  4. D. B. Elkonyin: A gyermekkori pszichikus fejlődés periodizációjának problémája, Pszichológiai Szemle 29. 3-4. szám - 1972. (online: adtplus.arcanum.hu)
  5. Játéktípusok. A játékok rendje, Magyar néprajz: Folklór 2. - Népzene, néptánc, népi játék; szerkbiz. Paládi-Kovács Attila, Akadémiai K., mek.niif.hu - 1988- ISBN 963 05 4922 0
  6. 3.4 A játék szerepe, 4.4. Szerepjáték, Fáyné dr. Dombi Alice és Dr. Sztanáné dr. Babics Edit: Játékpedagógia TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0008 projekt, jgypk.hu - 2015/2019.
  7. Michael Mangan: The Drama, Theatre and Performance Companion LRP (LARP), Macmillan International Higher Education, books.google.hu - 2013. máj. 14.
  8. Muir, John Kenneth: Logan's Run: The Series. John Kenneth Muir website, 2003 (Hozzáférés: 2020. június 21.)
  9. History of the IFGS, ifgs.org (hozzáférés: 2020. június 21.)

Forrás[szerkesztés]


További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Live action role-playing games
A Wikimédia Commons tartalmaz Élő szerepjáték témájú médiaállományokat.