Ártánd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ártánd
Ártánd címere
Ártánd címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeHajdú-Bihar
JárásBerettyóújfalui
Jogállásközség
PolgármesterBenkő Sándor (független)[1]
Irányítószám4115
Körzethívószám54
Népesség
Teljes népesség497 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség26,69 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület19,82 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 07′, k. h. 21° 46′Koordináták: é. sz. 47° 07′, k. h. 21° 46′
Ártánd (Hajdú-Bihar vármegye)
Ártánd
Ártánd
Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
Ártánd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ártánd témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ártánd község Hajdú-Bihar vármegyében, a Berettyóújfalui járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Bihari-síkon, a magyar-román határ mellett fekszik, Biharkeresztes város keleti szomszédságában, utóbbihoz olyan közel, hogy belterületeik összeérnek. További szomszédai: észak felől Nagykereki, északkelet felől ez előbbi Nagyzomlin nevű, különálló településrésze, északnyugat felől pedig Bedő. Kelet és dél felől a romániai Nagyvárad agglomerációjához tartozó települések határolják, a legközelebbi szomszédja Bors.

A település jellege síkvidéki, többutcás útifalu.

Itt található – a központtól mintegy három kilométerre keletre – Magyarország egyik legforgalmasabb közúti határátkelőhelye Románia felé.

Megközelítése[szerkesztés]

A község területén végighúzódik nyugat-keleti irányban a 42-es főút, így az ország távolabbi részei felől ez aleginkább kézenfekvő közúti megközelítési útvonala. A főút azonban az itteni lakott területeket északról elkerüli, központján csak a Biharkeresztes belvárosától idáig húzódó 4218-as út vezet keresztül.

A hazai vasútvonalak közül a Püspökladány–Biharkeresztes-vasútvonal érinti a települést, de megállási pontja itt nincsen; a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőség ugyanezen vonal Biharkeresztes vasútállomása.

Története[szerkesztés]

Árpád-kori település, első fennmaradt írásos említése egy 1075-ből való adományozó levélben található, melyben I. Géza király a falut a garamszentbenedeki apátságnak adta 120 házával együtt. A 13. században egyházas hely volt. A török hódoltság idején elnéptelenedett, s csak a 18. században kezdett újra benépesülni. 1849 augusztusában itt tárgyalt Poeltenberg Ernő honvéd vezérőrnagy Rüdiger orosz tábornokkal a magyar sereg fegyverletételéről.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

Időszak Polgármester Párt
1990–1994 Dávid Imre független[3]
1994–1998 független[4]
1998–2002 független[5]
2002–2006 független[6]
2006–2010 Benkő Sándor független[7]
2010–2014 független[8]
2014–2019 független[9]
2019-től független[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
493
496
514
584
473
497
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[10]

2007-től kezdődően Nagyvárad agglomerációja fokozatosan átnyúlt a határon, számos nagyváradi kezdett telket vásárolni és házat építeni Ártándon (és több környező településen is), a határmenti ingatlanárak ugyanis rendkívül kedvezőek voltak a határ túloldalán, Nagyvárad külvárosaiban vagy a környező falvakban érvényes árakhoz képest. Ennek következtében 2011-ben a falu lakosságának már 8%-a román volt.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,3%-a magyarnak, 3,3% cigánynak, 0,4% németnek, 0,2% örménynek, 7,9% románnak mondta magát (9,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 8,1%, református 49,5%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,7%, felekezeten kívüli 11,2% (23,4% nem válaszolt).[11]

2022-ben a lakosság 81,6%-a vallotta magát magyarnak, 9,5% románnak, 1,5% cigánynak, 0,4% németnek, 2,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (16,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 47,1% volt református, 8,9% római katolikus, 1,9% görög katolikus, 1,7% ortodox, 1,1% evangélikus, 2,5% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 5,9% felekezeten kívüli (30% nem válaszolt).[12]

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  • Keglevich Kristóf 2012: A garamszentbenedeki apátság története az Árpád- és az Anjou-korban (1075-1403). Szeged, 178.
  1. ↑ a b Ártánd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2018. augusztus 18.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Ártánd települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Ártánd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 29.)
  5. ↑ Ártánd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  6. ↑ Ártánd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  7. ↑ Ártánd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  8. ↑ Ártánd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 6.)
  9. ↑ Ártánd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2018. augusztus 18.)
  10. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  11. ↑ Ártánd Helységnévtár
  12. ↑ Ártánd Helységnévtár

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ártánd&oldid=26707150”