Padlizsán
 | ||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||
| ||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||
| Solanum melongena L. | ||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Padlizsán témájú médiaállományokat és Padlizsán témájú kategóriát. |
A padlizsán (egyéb nevei: tojásgyümölcs, török paradicsom, Erdélyben vineta) (Solanum melongena) a burgonyafélék (Solanaceae) családjába, a csucsor (Solanum) nemzetségbe tartozó növényfaj, zöldségnövény.
Elnevezései[szerkesztés]
Magyar neve bolgár patladzsan átvétele a hazai bolgárkertészektől; forrása az és arab bádindzsán, és a perzsa badin-gan alakon keresztül a szanszkrit vatin-ganah kifejezésből az oszmán-török közvetített a bolgárba. Ritkábban törökparadicsom vagy kékparadicsom névvel is jelölik, Erdélyben vinete vagy vinetta néven is ismert.
Az USA-ban, Ausztráliában, Új-Zélandon és Kanadában eggplant-nek, azaz „tojásnövénynek” nevezik, mert a 18. századi európai változatok termése fehér vagy sárga volt, és liba- vagy tyúktojásra hasonlított. Az indiai és a dél-afrikai angolban brinjal-ként ismerik. Francia neve aubergine, amely a katalán albergínia szóból származik. Ez – a padlizsán szóhoz hasonlóan – az arab al-badinjan-ból ered.
Jellemzői[szerkesztés]
A padlizsán Délkelet-Ázsiából származó évelő növény, ahol már évezredekkel ezelőtt is termesztették. a Balkánon a XIV-XVII században jelent meg, de kezdeti (európai) rossz híre után (azt tartották különféle betegségek okozója) Magyarországon is csak az 1920-as évektől kezdett terjedni. Mostanra régi rossz hírét elfelejtve már általánosan kedvelt.
Tartalmaz C- és A-vitamint, és igen gazdag ásványi sókban is. Bokra fajtától függően 40–100 cm magas, fásodó szára elágazik. A termés színe fajta szerint lehet fehér, sárga, lila, fekete; formája gömbszerű vagy hosszúkás. Környezeti igénye megegyezik a paprikáéval. Akkor szedjük, ha a sötétlila termése elérte a teljes nagyságát és fényes felületű. Éretlenül, mint a növénycsalád többi tagjának bogyótermése, még mérgező is lehet. Amikor már fénytelen és a magok barnák, rágós és kesernyés lehet a húsa. Július végétől a fagyok beálltáig terem.[1]
A fehér változata sokkal ritkábban vagy egyáltalán nem lesz keserű.
Termesztése[szerkesztés]
1.  Kína |
37459 |
2.  India |
12874 |
3.  Egyiptom |
1286 |
4.  Törökország |
832 |
5.  Indonézia |
676 |
6.  Irán |
598 |
7.  Banglades |
587 |
8.  Olaszország |
306 |
9.  Japán |
282 |
10.  Spanyolország |
265 |
| – | |
75.  Magyarország |
0,01 |
| .. | |
| Föld összesen | 58692 |
.JPG)
A padlizsánt magyarországi éghajlaton egynyári növényként termesztik. 2021-ben a padlizsánt több mint 90 országban termesztették, és az éves termés mennyisége meghaladta az 58 millió tonnát.
A világ legnagyobb padlizsán termelői közé tartozik Kína, India, Egyiptom, Törökország és Indonézia. Ezek az országok a 2021-es termelésük alapján az első öt helyen álltak. 2021-ben Kína az éves világ padlizsán termésének a 63%-át adta.
A burgonyabogár (Leptinotarsa decemlineata) rokonához hasonlóan a padlizsánt is károsíthatja.
Felhasználása[szerkesztés]
Kitűnő előétel, saláta, kirántva, palacsintatésztában megforgatva és kisütve, vagy rakottan főétel, levesbe is főzhető, főzeléknek, de töltve, és párolva, padlizsánkrémként, vagy paradicsommártással, illetve körítésként is kitűnő. Utóérő gyümölcs.
A padlizsán akkor alkalmas a felhasználásra, amikor még egészen kemény. Ha már ráncosodni, vagy puhulni kezd, az íze rendszerint keserű.
A padlizsánból számtalan étel készül, leginkább a balkáni és mediterrán térségekben. A legismertebbek:
- muszaka (görög)[3]
- parmigiana di melanzane (olasz)
- ratatouille (francia, provanszi)[4]
- escalivada (katalán)
- vinetta vagy vinetesaláta (román és erdélyi magyar)[5]
- ajvár (szerb)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Házikerti kézikönyv Mezőgazdasági kiadó 1985. Szerk.: Lelkes Lajos ETO 635 712.28 ISBN 963-231-656-8
- ↑ http://www.fao.org/faostat/en/#data/QC%7Cpublisher=United Nations, Food and Agriculture Organization, Statistics Division (FAOSTAT)
- ↑ a muszaka receptje a Wikikönyvekben
- ↑ a ratatouille receptje a Wikikönyvekben
- ↑ a vinetta receptje a Wikikönyvekben
Források[szerkesztés]
- Padlizsán (angol)
- Padlizsán: megkönnyíti a fogyókúra kínjait Archiválva 2014. január 8-i dátummal a Wayback Machine-ben
- A legismertebb padlizsánételek Archiválva 2014. május 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Magyar néprajzi lexikon
