Sziderit
| Sziderit | |
 | |
| Általános adatok | |
| Névváltozatok | vaspát |
| Kémiai név | vas-(II)-karbonát |
| Képlet | FeCO3 |
| Kristályrendszer | trigonális |
| Ásványrendszertani besorolás | |
| Osztály | Karbonát- és rokon ásványok |
| Alosztály | Pótanion nélküli vízmentes karbonátok |
| Csoport | Kalcitcsoport |
| Azonosítás | |
| Megjelenés | romboéderes kristályalakban vagy mikrokristályos-tömeges formában |
| Szín | sárgásfehér, világosbarna, szürke |
| Porszín | színtelen, fehér |
| Fény | üvegfényű |
| Átlátszóság | átlátszatlan, néha áttetsző |
| Keménység | 3,5–4,5 |
| Hasadás | tökéletes a kristálylapok mentén |
| Oldhatóság | forró sósavban pezsegve oldódik |
| Sűrűség | 3,7–3,9 g/cm³ |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sziderit témájú médiaállományokat. | |
A sziderit egy karbonátásvány, a vas-(II)-karbonát trigonális kristályrendszerű ásványa. Egyszerű romboéderes kristályok vagy vaskosan pátos, tömeges halmazokban, tömött mikrokristályosan tömeges csoportokban fordul elő. Sugaras változata a szferosziderit. Gyakori vasérc, elméleti vastartalma 48,0%.
Neve a görög szideritisz (σιδηρῖτις = vasanyag, -eszköz) szóból ered.[1]
Keletkezése[szerkesztés]
Pegmatikus kőzetalkotó, hidrotermás átitatódásként másodlagosan is keletkezik. Hidrotermás telérek járulékos ásványa. Metaszomatikusan mészkőben és dolomitban keletkezik. Gyakori az üledékes keletkezés, a telepszerű lerakódás. Közepes minőségű vasércek közé tartozik.
Hasonló ásványok: kalcit, dolomit, magnezit.
Előfordulása[szerkesztés]
Gyakran előforduló vasércfajta. Telepszerű előfordulásai találhatók Ausztriában, Angliában Cornwallban, Oroszországban több helyen, Ukrajnában, az Egyesült Államokban Connecticutban és Pennsylvaniában, Kanadában a Sziklás-hegységben, Grönlandon, Brazíliában, Svájcban, Németországban, Franciaországban, Romániában, Algériában, Tunéziában, Ausztráliában. Jelentős bányászata volt a Szardínia szigetén.
Előfordulása Magyarországon[szerkesztés]
Apró kristályokként Nagybörzsönyben, Nagyvisnyón, Perkupán, Recsken és általában minden ércelőfordulással együtt megtalálható. Tömeges előfordulása Rudabányán található. Itt a felpikkelyeződött dolomit tömbökben másodlagos hidrotermális átitatódás során pátvasércé alakult, melyben több helyen nemesfém feldúsulások jöttek létre. Ez az ércesedés évszázadokon át biztosította Rudabánya bányászatát. A pátvasérc előfordulás termelését földalatti bányászattal is folytatták. Sziderit-előfordulás található Pécs mellett Vasason és Bakonyán, nem bányászható mennyiségben.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 132. o. ISBN 963 8334 96 7
Források[szerkesztés]
- Bognár László: Ásványhatározó. Gondolat Kiadó. 1987.
- Koch Sándor: Magyarország ásványai. Akadémiai Kiadó. 1985.
- J. Arem: Rocks and Minerals. Toronto. 1974.
