Stratégia
A stratégia cselekvések egy hosszabb távú terve egy bizonyos cél elérése érdekében, amely gyakran az úgymond „győzelem” avagy egy probléma megoldása. Megkülönböztetjük a taktikától és az azonnali akcióktól, mivel a stratégia a cselekvések és azok végrehajtásához szükséges erőforrások biztosítását időben kiterjedten gondolkodva tervezi meg.
A szót eredetileg a hadviselésben használták, a háború megnyerésének művészetét, a seregek mozgatását és ellátását jelentette. Alakja a görög stratēgos szóból ered. Napjainkban ez a terminus már sokkal szerteágazóbb jelentéstartalommal rendelkezik. A katonai stratégiára vonatkozó hivatalos magyar katonai szakkifejezés a hadászat, eltérően a katonai taktikától, aminek a megnevezése harcászat.
A stratégia szintjei[szerkesztés]
A 20. században a stratégiának három szintjét különítették el:
- totális, nemzeti, integrális stratégia
- általános stratégia (diplomáciai, katonai, gazdasági)
- operatív stratégia, azaz konkrét háborús célok kijelölése
A fenti szinteken belül a stratégia lehet offenzív vagy defenzív, illetve közvetlen vagy közvetett. Az 1960-as évek végén úgy tűnt a politikai gondolkodók számára, hogy a nukleáris fegyverek megjelenése miatt a stratégia fogalma elvesztette értelmét, és ezáltal eltűnt. Az 1990-es évek elején azonban úgy tűnt, hogy a világ különböző pontjain létrejövő alacsony intenzitású fegyveres konfliktusok, és gerillaháborúk visszaadták a stratégia szó hagyományos értelmét. Lawrence Freedman szerint stratégia mindenhol van, ahol van politika, és a stratégiai tanulmányok tárgya továbbra is a haderő szerepe.
A stratégia és politikai viszonya[szerkesztés]
Összefonódás[szerkesztés]
A stratégia és a politika azokban az államokban fonódott össze, ahol mindent egy támadó háborúra való felkészülés alá rendeltek. Azok az államok, amelyekben ekképpen fonódik össze a két terület, biztonsági kockázatot jelentenek.
Elkülönülés[szerkesztés]
A stratégia és a politikai fogalmának elkülönülése előfeltétele a hadsereg polgári irányításának. A hadvezetés műveletei parancsaikkal a hadsereget célozzák, amely egy szigorú hierarchiában működő, jól elkülönített szereplői kör. A hadseregben a parancs, kiadása után visszavonhatatlan, és teljesítik. A politikai szférájában viszont van mód a korrigálásra.
A stratégia átvitt értelmezései[szerkesztés]
- Üzleti stratégia
- Gazdasági stratégia
- Marketing stratégia
- Kereskedelmi stratégia
- Matematikai stratégia
- Stratégiai management
- Technológiai stratégia
- Játékelméleti stratégiák (például sakk)
- Vállalati stratégia
Források[szerkesztés]
- Bíró Gáspár: Bevezetés a nemzetközi politikai viszonyok tanulmányozásába. Osiris, Budapest, 2003. ISBN 963-389-331-3
Lásd még[szerkesztés]
- Taktika
- Logisztika
- Lawrence Freedman: A stratégia története; ford. Antal Gábor; Antall József Tudásközpont, Bp., 2020
- A. Wess Mitchell: A Habsburg Birodalom nagystratégiája; ford. Ledó Anna; Antall József Tudásközpont, Bp., 2020
