Izlandi nyelv

Hivatkozások szerkesztése
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.
Izlandi nyelv
íslenska
BeszélikIzland, Dánia, USA, Kanada
TerületÉszak-Európa
Beszélők számakb. 300 000 fő
NyelvcsaládIndoeurópai nyelvcsalád
   Germán nyelvek
    északi germán nyelvek
     nyugati skandináv csoport
      izlandi nyelv
ÍrásrendszerLatin írás (izlandi variáns)
Hivatalos állapot
Hivatalos Izland
GondozzaStofnun Árna Magnússonar í íslenskum fræðum
Nyelvkódok
ISO 639-1is
ISO 639-2isl (T)ice (B)
ISO 639-3isl
A Wikimédia Commons tartalmaz íslenska témájú médiaállományokat.
Egy férfi izlandi nyelven beszél
Egy könyv

Az izlandi nyelv (Hallgat íslenska) a germán nyelvek északi ágához tartozó nyugati skandináv nyelv.

Eredete[szerkesztés]

Egy lap a Landnámabókból

Izland első indoeurópai lakosai a 8–9. században a mai Norvégia területéről útnak indult kalandozó vikingek voltak. A viszonylag szélsőséges éghajlat, valamint a földrajzi távolság elszigetelte a nyelvet, melyet így nem ért külső hatás a 20. századig, és sajátos változáson ment át, azonban nagy mértékben megőrizte az óészaki nyelv egykori állapotát.

Rokonai a feröeri nyelv és a kihalt grönlandi norvég nyelv, valamint a Shetland- és Orkney-szigeteken beszélt norn nyelv.

A legrégibb fennmaradt izlandi nyelvű szövegeket a 12. században írták. Legtöbbjük valamilyen törvényről szól, de vannak közöttük versek, sagák is, melyeket a régi szájhagyomány őrzött meg. A leghíresebbek ezek közül a 13. században íródott izlandi sagák, Snorri Sturluson és az edda-költészet.

A sagák nyelve az óizlandi, annak az óészaki nyelvnek az egyik nyugati nyelvjárása, ami a viking korban Skandinávia közös nyelve volt. Az óizlandi ezen felül kelta elemekkel is keveredett, amely a szigeten a vikingekkel párhuzamosan megtelepedett ír és skót telepesek révén jutott a nyelvbe. Az 1380-tól 1918-ig tartó dán uralom kevés befolyással volt az izlandi nyelv fejlődésére, mindennapi nyelv volt, a dánt nem is használták Izlandon, még a hivatalos ügyintézésben sem. Ugyanez volt a helyzet az angollal is az amerikai fennhatóság idején a második világháborúban.

A nyelv[szerkesztés]

Az izlandi nyelvet kb. háromszázezren beszélik, Izland hivatalos nyelve.

Legközelebbi rokonságban a feröeri nyelvvel áll, azonban közel áll a norvéghoz is, és elszigeteltsége miatt sokat megőrzött az ónorvégból, melyből kifejlődött. Ez a jelenség lehetőséget nyújt a skandináv nyelvek nyelvtörténetének tanulmányozásához.

Az izlandi nyelv írásmódja latinbetűs írás, azonban az angol írásmódokhoz szokott szemnek talán érdekesnek tűnhetnek az izlandi által használt sajátos karakterek, mint például:

þ, ð, ý, í, á, ó, é, ú, ö

az utóbbiak a magyartól eltérő hangértékkel.

Az izlandi nyelvnek nincsenek valódi nyelvjárásai, a különböző területeken használt tájszólások között nagyon aprócska fonetikai eltérések vannak.[1] November 16-a Jónas Hallgrímsson 19. századi költő születésnapja az 1995 óta minden évben megrendezett izlandi nyelv napja.

Nyelvi purizmus[szerkesztés]

A 18. század folyamán az izlandi hatóságok meghirdették a nyelvi purizmus politikáját. Ennek a politikának a következményeként számos író és terminologista egy új szókincset alkotott, hogy az izlandi nyelvet az élet minden területén alkalmazni lehessen, az új kihívásokkal szemben is. Nem engedtek az új szavak kölcsönzésének. Számos, régen elfeledett szót hoztak vissza a köztudatba, és az óészaki gyökerekből alkottak új szavakat.[2] Például a rafmagn szó („elektromosság”) szó szerint azt jelenti, hogy borostyánkő erő (a görög elektron „borostyánkő” mintájára). Hasonlóan a sími („telefon”) szó is azt jelentette eredetileg, hogy „kötél”, és a tölva („számítógép”) is eredetileg a tala („adat, szám”) és a völva („látás”) kombinációjából származik.

A hagyományőrzés jegyében az izlandi személynevek keresztnévből és apai – esetleg anyai – névből állnak, családi nevet általában nem használnak.

Névszóragozás[szerkesztés]

A névszók élő (hestur „ló”), élettelen (hús „ház”) és elvont (synd „bűn”) dolgokra utalnak. Az izlandi főneveket a határozott névelő végződése (-inn, -in, vagy -ið) szerint a legkönnyebb megkülönböztetni. Az izlandi nyelvben három nem van: hímnem, nőnem és semlegesnem, és négy eset: alanyeset (Nom.), tárgyeset (Akk.), részes eset (Dat.) és birtokos eset (Gen.), valamint két szám: egyes és többes szám. Ha az egyes számú ragozásban mind a négy esetnél mássalhangzóra végződik a ragozott alak, akkor gyenge ragozású főnevekről beszélünk, ha van benne magánhangzós végződés is, erős ragozású főnevekről.

Az első ragozási formába a következő főnevek tartoznak:

  • az összes hímnemű (hesturinn, síminn)
  • erős ragozású nőnemű (syndin)
Erős ragozású főnevek
hestur („ló”), hn. sími („telefon”), hn. synd („bűn”), nn.
szám eset határozatlan határozott határozatlan határozott határozatlan határozott
egyes nom. hestur hesturinn sími síminn synd syndin
akk. hest hestinn síma símann synd syndina
dat. hesti hestinum síma símanum synd syndinni
gen. hests hestsins síma símans syndar sindarinnar
többes nom. hestar hestarnir símar símarnir syndir syndirnar
akk. hesta hestana síma símana syndir syndirnar
dat. hestum hestunum símum símunum syndum syndunum
gen. hesta hestanna síma símanna synda syndanna

A második ragozás formába a következő főnevek tartoznak:

  • gyenge ragozású nőmemű (tungan);
  • az összes semlegesnemű (húsið, auga).
Gyenge ragozású főnevek
tunga („nyelv”), nn. hús („ház”), sn. auga („szem”), sn.
szám eset határozatlan határozott határozatlan határozott határozatlan határozott
egyes nom. tunga tungan hús húsið auga augað
akk. tungu tunguna hús húsið auga augað
dat. tungu tungunni húsi húsinu auga auganu
gen. tungu tungunnar húss hússins auga augans
többes nom. tungur tungurnar hús húsin augu augun
akk. tungur tungurnar hús húsin augu augun
dat. tungum tungunum húsum húsunum augum augunum
gen. tunga tunganna húsa húsanna auga auganna

Melléknévragozás[szerkesztés]

Melléknevek esetében is van erős és gyenge ragozás, mint a főneveknél. Mint más nyelveknél, az izlandiban is a jelző és a jelzett szó együtt ragozódik:

  • Hann á ríka konu „Gazdag felesége van”
  • Ég þekki ríku konuna „Ismerem a gazdag nőt”

Az alábbi táblázatban az első két oszlop a hímnemű (erős, valamint gyenge ragozású), a harmadik-negyedik a nőnemű (erős és gyenge), az utolsó kettő pedig a semlegesnemű (erős és gyenge ragozású) melléknevek ragozását mutatja be:

Melléknév
hímnem nőnem semlegesnem
szám eset erős gyenge erős gyenge erős gyenge
egyes nom. ríkur ríki rík ríka ríkt ríka
akk. ríkan ríka ríka ríku ríkt ríka
dat. ríkum ríka ríkri ríku ríku ríka
gen. ríks ríka ríkrar ríku ríks ríka
többes nom. ríkir ríku ríkar ríku rík ríku
akk. ríka ríku ríkar ríku rík ríku
dat. ríkum ríku ríkum ríku ríkum ríku
gen. ríkra ríku ríkra ríku ríkra ríku

A melléknevek fokozása a következő:

nem rag alapfok középfok felsőfok
hím -ari / -ast ríkur ríkari ríkast
nő -ari / -ust rík ríkari ríkust
semleges -ara / -ast ríkt ríkara ríkast

Igeragozás[szerkesztés]

Az izlandiban három igeidő (jelen, múlt és jövő), két szám (egyes és többes), három személy (első, második és harmadik), három mód (kijelentő, kötő és felszólító), két igenem (cselekvő és „mediopassive”) van. Két melléknévi igenév (folyamatos és befejezett) is van. A múltidő esetében van régmúlt, folyamatos és befejezett múlt, amelyek a hafa birtoklást kifejező ige megfelelő alakjaival vannak képezve.

Ige változhatásának szempontjából, csaknem minden ige Erős Igékbe vagy Gyenge Igékbe tartozhoz. Az erős ige olyan, mint szőtöve múlt igeidőben változtat. Az gyenge ige szőtöve nem változtat.

Erős ige példájuk:

kjósa („választani”), cselekvő igenem
kijelentő mód kötő mód felszólító mód
szám személy jelen idő múlt idő jelen idő múlt idő jelen idő
egyes 1. kýs kaus kjósi kysi
2. kýsur kaust kjósir kysir kjós(tu)
3. kýsur kaus kjósi kysi
többes 1. kjósum kusum kjósum kysum
2. kjósið kusuð kjósið kysuð kjósið
3. kjósa kusu kjósi kysu
folyamatos melléknévi igenév kjósandi
befejezett melléknévi igenév kosinn
þrífast („gyarapodni”), „mediopassive” igenem
kijelentő mód kötő mód felszólító mód
szám személy jelen idő múlt idő jelen idő múlt idő jelen idő
egyes 1. þrífst þreifst þrífist þrifist
2. þrífst þreifst þrífist þrifist þrífst(u)
3. þrífst þreifst þrífist þrifist
többes 1. þrífumst þrifumst þrífumst þrifumst
2. þrífist þrifust þrífist þrifust þrífist
3. þrífast þrifust þrífist þrifust
vinna („dolgozni; győzni”), cselekvő igenem
kijelentő mód kötő mód felszólító mód
szám személy jelen idő múlt idő jelen idő múlt idő jelen idő
egyes 1. vinn vann vinni ynni
2. vinnur vannst vinnir ynnir vinn(du)
3. vinnur vann vinni ynni
többes 1. vinnum unnum vinnum ynnum
2. vinnið unnuð vinnið ynnuð vinnið
3. vinna unnu vinni ynnu
folyamatos melléknévi igenév vinnandi
befejezett melléknévi igenév unninn
fara („menni”), cselekvő igenem
kijelentő mód kötő mód felszólító mód
szám személy jelen idő múlt idő jelen idő múlt idő jelen idő
egyes 1. fer fór fari færi
2. ferur fórst farir færir far(ðu)
3. ferur fór fari færi
többes 1. förum fórum förum færum
2. farið fóruð farið færuð farið
3. fara fóru fari færu
folyamatos melléknévi igenév farandi
befejezett melléknévi igenév farinn

Gyenge ige példájuk:

borða („enni”), cselekvő igenem
kijelentő mód kötő mód felszólító mód
szám személy jelen idő múlt idő jelen idő múlt idő jelen idő
egyes 1. borða borðaði borði borðaði
2. borðar borðaðir borðir borðaðir borða(ðu)
3. borðar borðaði borði borðaði
többes 1. borðum borðuðum borðum borðuðum
2. borðið borðuðuð borðið borðuðuð borðið
3. borða borðuðu borði borðuðu
folyamatos melléknévi igenév borðandi
befejezett melléknévi igenév borðaður
vaka („ébren lenni”), cselekvő igenem
kijelentő mód kötő mód felszólító mód
szám személy jelen idő múlt idő jelen idő múlt idő jelen idő
egyes 1. vaki vakti vaki vekti
2. vakir vaktir vakir vektir vak(tu)
3. vakir vakti vaki vekti
többes 1. vökum vöktum vökum vektum
2. vakið vöktuð vakið vektuð vakið
3. vaka vöktu vaki vektu
folyamatos melléknévi igenév vakandi
befejezett melléknévi igenév vakaður

A létige (vera) és a birtoklást kifejező ige (hafa) ragozása rendhagyó:

vera
kijelentő mód kötő mód felszólító mód
szám személy jelen idő múlt idő jelen idő múlt idő jelen idő
egyes 1. er var sé væri
2. ert varst sért værir ver(tu)
3. er var sé væri
többes 1. erum vorum séum værum
2. eruð voruð séuð væruð verið
3. eru voru séu væru
folyamatos melléknévi igenév verandi
hafa
kijelentő mód kötő mód felszólító mód
szám személy jelen idő múlt idő jelen idő múlt idő jelen idő
egyes 1. hef hafði hafi hefði
2. hefur hafðir hafir hefðir haf(ðu)
3. hefur hafði hafi hefði
többes 1. höfum höfðum höfum hefðum
2. hafið höfðuð hafið hefðuð hafið
3. hafa höfðu hafi hefðu
folyamatos melléknévi igenév hafandi
befejezett melléknévi igenév hafður

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ ICELANDIC LANGUAGE (Inspired by Iceland). [2022. december 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. december 15.)
  2. ↑ Icelandic: Phonosemantic Matching. zuckermann.org. (Hozzáférés: 2012. június 8.)

További információk[szerkesztés]

Tekintsd meg a Wikipédia izlandi nyelvű változatát!
File:Wiktionary-logo-hu.svg
Nézd meg a Kategória:magyar-izlandi szótár címszót a Wikiszótárban!

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Izlandi_nyelv&oldid=26983368”