Törökbálint

From Wikipédia
Törökbálint
Walla kastély
Walla kastély
Törökbálint címere
Törökbálint címere
Törökbálint zászlaja
Törökbálint zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
VármegyePest
Jogállásváros
PolgármesterElek Sándor (Fidesz-KDNP)[1]
Jegyződr. Kassai Annamária
Irányítószám2045
Körzethívószám23
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség14 741 fő (2023. jan. 1.)[3]
Népsűrűség455,27 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület29,4 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 26′ 08″, k. h. 18° 54′ 56″Koordináták: é. sz. 47° 26′ 08″, k. h. 18° 54′ 56″
Törökbálint (Pest vármegye)
Törökbálint
Törökbálint
Pozíció Pest vármegye térképén
Törökbálint weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Törökbálint témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Törökbálint (németül: Großturwall) város Pest vármegyében, az Érdi járásban, a budapesti agglomerációban.

Fekvése és közlekedése[edit]

A város a Tétényi-fennsík lemagasabb kiemelkedéséről, a 267 méter magas Anna-hegyről

Budapest központjától mintegy 15 kilométerre, a Budaörsi-medence nyugati szélén és a Tétényi-fennsík északi részén fekszik. Fő vízfolyása a Hosszúréti-patak, mely több ágból a torbágyi erdőben ered és a Dunába ömlik. A patak egyik ágának duzzasztásával a város északnyugati határában nagy méretű horgásztavat alakítottak ki.

Közlekedési kapcsolatai nagyon jók. 1964 óta az M7-es, 1977 óta az M1-es autópálya és 1994-től M0-s autóút is érinti Törökbálintot. Érd parkvárosával a 8103-as, Diósddal, Budaörssel és Budakeszivel a 8102-es út köti össze a települést, illetve Budaörs felé további közúti kapcsolatokat biztosítanak a 8105-ös és 81 101-es utak is. A város belső közösségi közlekedését és kapcsolatát a környező településekkel a Volánbusz Zrt. tíz nappali, kettő éjszakai és az önkormányzat megrendelésében az OMI Kft. két viszonylata biztosítja.

A települést a hazai vasútvonalak közül a Budapest–Hegyeshalom–Rajka-vasútvonal érinti, amelynek egy megállási pontja van itt. Törökbálint megállóhely a városközpont északi peremén helyezkedik el, közúti elérését a 8102-es útból kiágazó 81 302-es számú mellékút teszi lehetővé.

Története[edit]

A honfoglalásig[edit]

Bennszülött férfi római kori sírköve az 1. sz.-ból Törökbálint területéről

A település területén az 1. század előtt kelta eraviszkuszok éltek, akár a közeli kelta Aking (Aquincum területén, pl. a Szent Gellért hegyén), akiket a rómaiak hódítottak meg. A telep (castrum) fejlődése a 2.-3. században, Pannónia útjainak kiépítésével indult meg. A 4. és 5. században különféle barbár törzsek (kvádok, szarmaták, hunok, germán gótok, osztrogótok, majd longobárdok és gepidák) támadásainak eredményeképp a területet éhínség és pestis pusztította, és az itteni települések a népvándorlások következtében egészen a 6. századig eltűnnek. Ezt követően az avarok telepedtek le, akiknek uralma egészen a honfoglalásig (896) tartott.

A középkorban[edit]

Törökbálint nevét Török Bálintról kaphatta, aki a 16. században valószínűleg a csiki völgyre (ld. Csiki hegyek Budaörs felett) néző hegyre épített egy várat. Vagyonát és hatalmát úgy szerezte, hogy - mint annyian mások - mindig próbált a megfelelő uralkodó oldalára állni, és így az ország egyik leghatalmasabb urává vált; életét mégis az isztambuli Héttoronyban fejezte be, az 1550-es években. Sajnos, az 1541–1686 közötti török uralom majdnem minden múltra vonatkozó írást, épületet megsemmisített.

A 18. században a település neve német, Groß-Turbal, a szomszédos Torbágytól (Turbal) való megkülönböztetés érdekében.

Törökbálint a török uralom után a jezsuiták tulajdonába került (1693), 16. században a katalán Loyolai Szent Ignác katonatiszt által alapított katolikus szerzetesrend nagy erőkkel látott neki az ország - főleg a magyarországi közép és felsőfokú oktatás - újjáépítéséhez. Az elnéptelenedett vidékre először rácok (keresztény délszlávok: horvátok, katolizált szerbek, dalmátok, sokácok), majd a Fekete-erdő környékéről alemán ("sváb") telepesek (németek) érkeztek, és a német anyanyelvű lakosság hamarosan meghaladta a szlávok létszámát. Ekkoriban (1699) épült újjá a falu barokk stílusú temploma a 15-16. századi gótikus templom maradványaira. A jezsuiták rendjük feloszlatásáig, 1773-ig birtokolták a települést. Ekkorra a lakosság 160-ról 31-re csökkent, többek között azért, mivel a helyiek adójára két vármegye is igényt formált.

A 18. században[edit]

A jezsuita rend feloszlatása után Mária Terézia királynő Majláth József a középkori erdélyi oláh családból származó királyi kamarai tanácsosnak adományozta a falut, aki lelkesen nekiállt szépítésének. Sajnos, fia nem volt méltó hozzá, mivel apja halála után pénzzavarainak köszönhetően a falut hamarosan elzálogosította, így az a délszláv (Festetić) származású Festetics (kiejtése: Fesztetics) család tulajdonába került, amelynek legismertebb birtoka a keszthelyi barokk kastély. Festetics Ágoston helyreállíttatta a kastélyt és a templomot és mintaszerűen gazdálkodott, iskolaépítéssel is segítette a községet, és a mágnás család jelenlétével „úri fényt” is kölcsönöztek neki. Kegyúri kötelességeit dicséretesen elköltözése után sem hanyagolta el.

Leírás a településről a 18. század végén:

„TÖRÖK BÁLINT: Gross Turbal. Német, és rátz falu Pest Várm. Sokkal nevezetesebb hely vala, midőn Építtetője itten múlatozott, a’ ki melly különösen kedvellette vala e’ helyet, tulajdon nevének költsönözése által eléggé nyilvánitotta; mostani földes Ura Gr. Majláth Uraság, lakosai katolikusok, fekszik n. k. Promontóriumhoz 1/2, n. ny. Biához 1, d. Tétényhez fél órányira; földgye 3 nyomásbéli, bort, és gabonát leginkább terem, erdeje nagy, szép újj űltetett szőleje van, piatza Budán."

– (Vályi András: Magyar országnak leírása, 17961799)

A 19. században[edit]

A település fejlődését segítette az 1884-ben átadott Budapest – Újszőny közötti 1-es számú vasútvonal. A település a század végére nyaralóhellyé vált, helyi omnibusz- és bérkocsi járatai voltak. A sváb és a rác lakosság jól megfért egymással, eltérő szokásaik, egyházi és iskolai viszonyaik ellenére. A 20. század elejére a rácok beleolvadtak a német lakosságba. Lassan a magyar nyelv is terjedni kezdett, egyre többen iskoláztatták gyermekeiket magyar nyelvű iskolákban.

A 20. században[edit]

Törökbálinti kitelepítettek emlékműve

1900 őszétől a település neve Török-Bálint helyett hivatalosan is Törökbálint lett. A népesség elérte a háromezret, és a falu jó levegője miatt népszerű üdülőhellyé vált. Budapest közelsége egyre inkább érezhető, 1912-ben megindult a HÉV, eredetileg a budapesti Gellért térig, majd csak a Móricz Zsigmond körtérig, végül az M7-es autópálya építése miatt 1963-ban megszűnt. A főúri kastély tüdőbeteg szanatóriummá alakult, a faluban fiú- és leányiskola is működött, zenekarok és színjátszó csoportok, mozi szórakoztatták az itt élőket.

Az idilli képnek a második világháború vetett véget. A háború után megindult a kitelepítés, és 1946-ban a sváb (német anyanyelvű) polgárok többségét kitelepítették, összesen 2143 embert [2]. Helyükre az Alföldről és a határokon túlról (székelyek) érkeztek betelepülők, ami az addig homogén, közös történelemmel rendelkező lakosságot felváltotta egy heterogén népességgel, amelyen belül a svábok mint kisebbség szerepelnek.

Mai élete[edit]

Annahegy városrész az Anna-hegyi kilátóból (a háttérben Diósd házai állnak)
A Tükör–hegy

Törökbálint a budapesti agglomeráció része. A hetvenes-nyolcvanas évektől a település kiszolgálta Budapest lakossági igényeit, miközben sokáig nem rendelkezett csatornával, gázhálózattal és telefonhálózattal. Az M7-es autópálya építése miatt a HÉV-csatlakozást 1963-ban megszüntették, forgalmát a 72-es buszjárat vette át. Adottságai és jó levegője miatt ennek ellenére egyre több budapesti család költözött ki a településre és egyre több külföldi állampolgárságú németajkú magánszemély vesz itt ingatlant.

A nagyközség vezetését 1990-től Elek Sándor vette át, és az első ciklusában kezdeményezésére történt fejlesztéseknek köszönhető az, hogy Törökbálint a környék közművekkel és közösségi infrastruktúrával egyik legjobban ellátott településévé vált (szemben például Érddel, amely a mai napig küzd a burkolatos úthálózat hiányával, dacára annak, hogy a városi rangot régóta elnyerte).[4]

Megépült a Depó raktárváros. Az M0-s körgyűrű melletti bevásárlóközpontban az országban az elsők között létesültek hipermarketek. A település dinamikus fejlődésnek indult, az elmúlt két évtizedben Tükörhegyen közel háromszáz új családi ház épült. A település a fejlődés ellenére nem veszítette el falusias–kisvárosias jellegét: utcáin járva találkozhatunk (többek között a Faluszépítő Egyesület által) felújított kutakkal, kis parkokkal.

Míg nem kapott városi rangot, Törökbálint gazdasági szempontból valószínűleg Magyarország legnagyobb költségvetéssel rendelkező községe volt. (A várossá válásról tartott 2004. évi népszavazáson csak két szavazattal tért el az „Igen”-ek és a „Nem”-ek aránya, az „Igen”-ek javára; ezután két évvel a városvezetés úgy döntött, hogy a közel szavazategyenlőséget mutató népszavazási eredmény mellett is kezdeményezi a várossá alakulást). Törökbálint hivatalosan 2007. július elseje óta város, Turai István – egy tizenhat hónapos időszaktól eltekintve, amikor Keller László töltötte be ezt a tisztséget – 1998 óta polgármester.

A település gazdaságföldrajzi helyzete kiváló, a közel ezer helyben működő gazdasági társaság között székhelyként szolgál a nemzetgazdasági szinten is meghatározó szerepet betöltő Yettel, valamint a Johnson & Johnson társaságoknak. (2012-es megszűnéséig szintén Törökbálinton volt az ország első Cora [Magyar Hipermarket Kft.] áruháza.)

A Pyro-Technic Kft. törökbálinti telepén 2004. augusztus 5-én a raktár épülete egy kisebb, majd egy nagyobb robbanás következtében megsemmisült. A robbanásban a cég három alkalmazottja meghalt, féltucatnyian szenvedtek súlyosabb sérüléseket, a környékbeli ingatlanok megrongálódtak, az anyagi kár több mint ötvenmillió forint volt.[5]

Közélete[edit]

Polgármesterei[edit]

  • 1990–1994: Dr. Elek Sándor (FKgP-Törökbálinti Faluszépítő Egyesület)[6]
  • 1994–1998: Dr. Elek Sándor (Polgári Szövetség Törökbálint)[7]
  • 1998–2002: Turai István (Faluszépítő Egyesület)[8]
  • 2002–2006: Turai István (független)[9]
  • 2006–2007: Keller László (MSZP-CIF)[10]
  • 2008–2010: Turai István József (Fidesz-KDNP)[11]
  • 2010–2014: Turai István József (Fidesz-KDNP)[12]
  • 2014–2019: Elek Sándor (Fidesz-KDNP)[13]
  • 2019-től: Elek Sándor (Fidesz-KDNP)[1]

A településen 2008. január 20-án az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt kellett időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartani.[14] A polgármesteri posztért elindult az addigi településvezető is, de alulmaradt egyetlen kihívójával szemben.[11]

Népessége[edit]

Törökbálint népességnövekedése az elmúlt két évszázadban

1946-ig[edit]

A grafikon a második világháború végéig tartó jelentős mértékű, de lassú betelepedéseket mutatja. Aztán kis visszaesés jelzi az 1946-os kitelepítést.

1946-tól 1990-ig[edit]

A következő szakasz intenzívebb betelepülésre utal kezdetben, de az is látszik hogy 9400 fő körül az 1980-as években stagnálni kezd a népesség. Az 1960-as években 1749 fővel nőtt a település, míg a 80-as években csupán 80 fővel!

1990-től 2004-ig[edit]

Légifelvétel

(A 2004-es lezárás az adathiány következménye.)

A szuburbanizáció miatt átlagosan évi 176 fővel gyarapodott a község, ami jelentős az elmúlt évtized stagnálásához képest. Legkirívóbb változást Tükör-hegy felparcellázása és családi házas övezetté alakítása volt. Számszerűsítve 2000 és 2001 között 1029 fővel nőtt a település. Ez az egész község tizede! Ebben az időszakban az átlagos évi 76 új lakás helyett, 262 db épült. 2002 és 2003 között további 134 lakás épült. Ezt követően a bővülés lelassult, de továbbra is folyamatos elsősorban a tükörhegyi és az annahegyi településrészen.

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
13 015
13 108
14 264
14 525
14 741
20132014202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,5%-a magyarnak, 0,5% cigánynak, 5,2% németnek, 0,5% románnak mondta magát (14,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 36%, református 10,4%, evangélikus 1,2%, görögkatolikus 0,8%, izraelita 0,2%, felekezeten kívüli 19,1% (30,3% nem nyilatkozott).[15]

2022-ben a lakosság 83,8%-a vallotta magát magyarnak, 3,7% németnek, 0,5% cigánynak, 0,4% románnak, 0,3% ukránnak, 0,2% bolgárnak, 0,1-0,1% lengyelnek, görögnek, szerbnek, szlováknak, ruszinnak, örménynek és horvátnak, 5,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (15,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 27,5% volt római katolikus, 7,9% református, 1,1% evangélikus, 0,9% görög katolikus, 0,2% ortodox, 0,1% izraelita, 1,5% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 16,6% felekezeten kívüli (43,1% nem válaszolt).[16]

Közösségi közlekedés[edit]

Autóbusz-közlekedés[edit]

BKK-autóbuszvonalak[edit]

Budapest felől közlekedő autóbuszjáratok Törökbálint területére:

Budapest felől közlekedő éjszakai autóbuszjáratok Törökbálint területére:

Volánbusz-járatok[edit]

Törökbálintot érintő járatok:

Helyi járatok (OMI Kft.)[edit]

Vasút[edit]

A várost a hazai vasútvonalak közül az M1-es autópályával többé-kevésbé párhuzamosan haladó Budapest–Hegyeshalom–Rajka-vasútvonal (a MÁV 1-es számú vasútvonala) érinti, amelynek egy megállási pontja van itt, Törökbálint megállóhely. A vasúti megálló a 140-es és 140B busz kivételével a Törökbálintot érintő összes járattal elérhető; valamint a 756-os buszok ugyancsak megállnak ott.

Nevezetességei[edit]

Híres törökbálintiak[edit]

Testvérvárosai[edit]

Sajtó[edit]

Kapcsolódó szócikkek[edit]

További információk[edit]

Jegyzetek[edit]

  1. a b Törökbálint települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 12.)
  2. https://soroksar.hu/torokbalint-812/
  3. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  4. Elhunyt dr. Elek Sándor. [2013. május 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 7.)
  5. [1]
  6. Törökbálint települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. Törökbálint települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
  8. Törökbálint települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
  9. Törökbálint települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
  10. Törökbálint települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
  11. a b Törökbálint települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2008. január 20. (Hozzáférés: 2020. április 17.)
  12. Törökbálint települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 15.)
  13. Törökbálint települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 12.)
  14. 2008. évre kitűzött időközi önkormányzati választások települési sorrendben (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2008 (Hozzáférés: 2020. április 17.)
  15. Törökbálint Helységnévtár
  16. Törökbálint Helységnévtár
  17. Új buszmenetrend (magyar nyelven). Törökbálint MA, 2019. május 11. [2019. június 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. június 2.)
  18. Főoldal (magyar nyelven). Törökbálint MA. [2019. június 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. június 2.)