Tardona

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tardona
A református templom és környéke (2008)
A református templom és környéke (2008)
Tardona címere
Tardona címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásKazincbarcikai
Jogállásközség
PolgármesterCzakó Tivadar (független)[1]
Irányítószám3644
Körzethívószám48
Népesség
Teljes népesség969 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség82,36 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület12,3 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájBükk-vidék[3]
Földrajzi kistájTardonai-dombság[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 10′ 19″, k. h. 20° 32′ 02″Koordináták: é. sz. 48° 10′ 19″, k. h. 20° 32′ 02″
Tardona (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Tardona
Tardona
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Tardona weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tardona témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
A református templom

Tardona község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Kazincbarcikai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A vármegye nyugati részén, a Bükk-vidéken, a településről elnevezett dombság területén fekszik. Csak közúton érhető el, Kazincbarcika és Dédestapolcsány felől, mindkét irányból a 25 127-es számú mellékúton.

Története[szerkesztés]

Első írásos említése 1240-ből származik. Legkorábbi ismert birtokosa a Kán nemzetségből származó Gyula bán volt,[4] melyre címerállata az oroszlánra emlékeztet.[5] A Turduna alakban írt nevű település valószínűleg a közeli dédesi vár tartozéka volt. IV. Béla, György fia Miklós gömöri ispánnak adta. Ekkor készült az a bizonyos oklevél, melyben először szerepel a falu neve és a település határának leírása, amely egészen Szentlélekig, a pálos-kolostorig terjedt. A 14. században a dédesi várral együtt a Palóczi család kezébe került. A következő évszázad a gyakori tulajdonosváltások kora. Főbb birtokosok a Szathmáryak, a Szentimreiek, a Csányiak. Egyik ilyen tulajdonos váltás 1585. június 15-én amikor Balassi Bálint egyik faluját, a Hevesben fekvő Tardonát famulusának, Pozsgai Gáspárnak adományozza szolgálatai fejében,[6] amely a pataki ostrom volt.[7] A Rákóczi-szabadságharcot követően a reformátusok 1732-ben a régi templom helyén új fatemplomot építettek, amelyben 1775-ben tűz ütött ki és leégett. 1786-1789 között épült fel a mai is álló kőtemplom.

A Bükk lábánál fekvő, egykor vadregényes környezetben elhelyezkedő falu ma a legjelentősebb Jókai-emlékhelyek közé tartozik. Jókai Mór a szabadságharc bukása után a feltételezett megtorlások elől itt keresett és talált menedéket addig, míg felesége, Laborfalvi Róza nem szerzett számára menlevelet. A Jókai-háznak nevezett épületben (egykori elemi iskola és tanítói lakás) kapott helyet a nagy mesemondó emlékszobája, tájházzal együtt.

Híres nemesek Tardona történetében:

  • Telepi Györgynek birtoka volt Tardonán, fia Telepy Károly ezen a birtokon töltötte betegsége egy idejét az 1840-es években.[8] Telepi György 3. felesége Csányi Zsuzsanna színésznő, aki Csányi Béninek, a Jókai Mórt bújtató nemesnek a húga.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Pál Miklós (független)[9]
  • 1994–1998: Tóth József (MSZP)[10]
  • 1998–2002: Tóth József (független)[11]
  • 2003–2006: Tóth József (független)[12]
  • 2006–2009: Tóth József (független)[13]
  • 2009–2010: Danada János (független)[14]
  • 2010–2014: Danada János (független)[15]
  • 2014–2016: Balla György (független)[16]
  • 2017–2019: Balla György (független)[17]
  • 2019-től: Czakó Tivadar (független)[1]

A településen a 2002. október 20-án megtartott önkormányzati választás után, a polgármester-választás tekintetében nem lehetett eredményt hirdetni, szavazategyenlőség miatt. Aznap a 927 szavazásra jogosult lakos közül 614 fő járult az urnákhoz, négyük érvénytelen szavazatot adott le, az érvényes szavazatok közül pedig 203-203 esett az egyetlen (szocialista színekben induló) pártjelöltre, a hivatalban lévő Tóth József polgármesterre és egyik, független kihívójára, Balla Bálintra.[18] Az emiatt szükségessé vált időközi polgármester-választást 2003. április 27-én tartották meg; ekkor már csak a korábbi holtversenyben részes két jelölt indult el, ez a helyzet pedig Tóth Józsefnek kedvezett.[12]

2009. július 19-én újra időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani Tardonán, ezúttal az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[19] A választáson az addigi polgármester is elindult, de négy jelölt közül csak a harmadik helyet érte el.[14]

Teljes időközi választást kellett tartani Tardonán szűk nyolc évvel később, 2017. április 9-én is,[17] ismét csak testületi önfeloszlatás okán.[20] A hivatalban lévő polgármester ezen a választáson is elindult, és sikerült is megerősítenie a pozícióját.[17]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1053
1041
1043
971
980
969
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallja magát.[21]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,3%-a magyarnak, 0,7% cigánynak, 0,6% németnek mondta magát (10,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 5,7%, református 56,6%, görögkatolikus 0,9%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 11,3% (24,9% nem válaszolt).[22]

2022-ben a lakosság 92%-a vallotta magát magyarnak, 0,9% cigánynak, 0,2% ukránnak, 0,2% németnek, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 8,1% volt római katolikus, 46,5% református, 2,6% görög katolikus, 0,4% egyéb keresztény, 0,2% evangélikus, 10% felekezeten kívüli (31,9% nem válaszolt).[23]

Nevezetességei és turisztikai látványosságai[szerkesztés]

Nevezetesség / Látványosság Kiegészítő információ
Jókai Mór Emlékszoba és Tájház Az író bujdosásának emlékét őrzi a régi iskola épületének kisszobája. Láthatók relikviák, régi regények, képek. Az épület többi helyisége tájházként működik, ahol a néprajzi gyűjteményből mutatnak be válogatást, felelevenítve a helyi gazdálkodás, a lakáskultúra jellegzetes tárgyait, eszközeit.
Csányi Benjámin sírja A Jókai Mórt bújtató földesúr sírja a mai napig megtalálható a község temetőjében, a sírt 2018-ban felújították.
Tardonai-horgásztó (Borókás-dűlő)[24] A honlapja
Református templom A templom oldalát Jókai-emléktábla díszíti.[25]
Jókai-túra Évente megrendezett ügyességi és tudásteszt túra.[26]
Tardona-vulkán Főként miocén-kori vulkáni anyagok (andezit és andezit-breccsa) találhatóak a maradványokban. Az eredeti vulkán több kürtővel rendelkezett. Mára már csak sziklák, sziklakibúvások jelzik eredeti helyét.
Vadrózsa Tanösvény A Tardonát Mályinkával összekötő külterületi útvonalon található, a hossza 2 km, emelkedős területen halad, az áltagos teljesítési ideje: 1 óra.[27]

Infrastruktúra[szerkesztés]

A község infrastruktúrája teljesen kiépített: ivóvíz, szennyvízhálózat, vezetékes gáz, kábeltelevízió, korszerű közvilágítás, 11 km portalanított út.

Megjelenése irodalmi művekben[szerkesztés]

Egy nyáron, egy ősszel, egy télen bujdostam én ezekben az erdőkben, üldözöttje a hatalomnak. Házigazdám a derék Csányi Béni, nemes úr volt, földesúr; hatszáz hold erdő birtokosa. Kis szántóföldjét maga szántotta fiaival. Álnév alatt rejtegettek. Tudta mindenki, hogy bujdosó vagyok; senki sem árult el. A falut Tardonának hívták (...)
– Gyűjteményes díszkiadás, 1993 (a 314. oldal lábjegyzete)
Én Tardonán bujdokoltam. Áldottak legyenek azok a szép bükkfák, amik bennünket elrejtegettek, de még áldottabb legyen a nép, mely titkunkat megőrizte, a veszélyt elhárította rólunk, házát vendégszeretettel nyitá meg előttünk, akkor midőn a vendéglátás tilalmas volt, s szeretetével enyhíté lesújtó bánatunkat. Holtomig emlékezetes marad rám nézve ez a szép vidék.

Lillafüredi Állami Erdei Vasút ?[szerkesztés]

A vonalat 1997-98-ban tervezték, de végül nem épült meg. A mahócai szárnyvonalból Tizesbérc állomás előtt ágazott volna ki és északi irányba 5,7 km-en át Tardonáig tartott volna. Eleinte megvolt a szükséges pénz, de a környezetvédők megakadályozták, és mire a bíróság megállapította, hogy nincs igazuk a szükséges források már nem voltak meg.

Ma álmodozás szinten tervezik a megépítést, de pénz híján nem építették meg, ugyanis már Tizesbércnél sincsenek sínek. 34 éves tanulmányok szerint 70 millió forintra lenne szükség.

Képek[szerkesztés]

Videók[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Tardona települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 8.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. Benkő Lóránd: Doboka és társai
  5. Nemzeti jelképek. [2017. augusztus 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. augusztus 20.)
  6. Irodalomtörténeti Közlemények 1962. 66. évf. 6. füzet
  7. A STOLLWERK 28. oldal
  8. dr. D. Fehér Zsuzsa – N. Újvári Magda (szerk.): A Magyar Nemzeti Galéria Közleményei 4. szám (Budapest, 1963) Telepy Katalin: Telepy Károly ifjúkora. Naplótöredéke 1848—49-ből
  9. Tardona települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  10. Tardona települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  11. Tardona települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  12. a b Tardona települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2003. április 27. (Hozzáférés: 2020. május 26.)
  13. Tardona települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  14. a b Tardona települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2009. július 19. (Hozzáférés: 2020. június 5.)
  15. Tardona települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  16. Tardona települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 8.)
  17. a b c Tardona települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2017. április 9. (Hozzáférés: 2020. június 24.)
  18. Tardona települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  19. 2009. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2009 (Hozzáférés: 2020. június 5.)
  20. Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2017 (Hozzáférés: 2020. június 24.)
  21. A nemzetiségi népesség száma településenként
  22. Tardona Helységnévtár
  23. Tardona Helységnévtár
  24. Tardonai horgásztó. bojlistavak.hu. (Hozzáférés: 2023. december 15.)
  25. E községben rejtőzött 1849-ben a hatalom üldözése elől hazánk nagy költője: Jókai Mór
    Borsod Miskolczi Közművelődési és Múzeum Egyesület
  26. A Jókai Mór Emléktúra Facebook oldala
  27. Tardona Sétaösvény túraútvonal hálózat. tardona.hu. (Hozzáférés: 2023. december 15.)
  28. Balogh Béni: Éleskővár kincse (bükki mondák) Budapest, Móra Könyvkiadó, 1971]
  29. Örökségem Tardona Kolorline, 2019. március 22.
  30. Átmentette Tardona néphagyományait Archiválva 2019. október 23-i dátummal a Wayback Machine-ben Boon.hu, 2019. október 19.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]