Tampere
| Tampere (Tampereen kaupunki, Tammerfors) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Finnország | ||
| Régió | Pirkanmaa | ||
| Polgármester | Lauri Lyly | ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 255 333 fő (2024. febr. 29.)[1] | ||
| Népsűrűség | 378 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 690,6 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 61° 29′ 53″, k. h. 23° 45′ 36″Koordináták: é. sz. 61° 29′ 53″, k. h. 23° 45′ 36″ | |||
| Tampere weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tampere témájú médiaállományokat. | |||
Tampere (finnül Tampereen kaupunki) (svédül Tammerfors) város Finnország déli részén. 2011-ben 223 292 lakosa volt[2] az elővárosokkal együtt 330 711 fő,[3] a Tamperei régió pedig 364 000 fő.[4][5] 2014-ben Tampere volt a harmadik legnépesebb város Finnországban Helsinki és Espoo mögött.
Tampere két tó, a Näsijärvi és a Pyhäjärvi közé ékelődik be. Mivel a két tó vízszintje mintegy 18 méterrel eltér, az őket összekötő Tammerkoski vízesés fontos energiaforrás volt a történelem folyamán. Ipari múltja miatt Tamperét szokták „Finnország Manchestere” néven emlegetni, ebből származik a finn „Manse” ragadványnév és az olyan kifejezések, mint „Manserock”.[5][6][7]
Tampere 173 kilométerre fekszik Helsinkitől, és vonattal másfél, gépkocsival 2 óra alatt érhető el. Turkutól nagyjából ugyanilyen távolságra van. A Tampere–Pirkkala repülőtér az ország harmadik legforgalmasabb repülőtere, amely évente 200 000 utast szolgál ki.
Nevének eredete[szerkesztés]
Noha Tampere nevét a Tammerkoski vízesésről kapta (a város és a zuhatag neve svéd nyelven egyaránt Tammerfors), a név Tammer- előtagjának eredete eléggé vitatott. Az egyik elmélet szerint a malomgát jelentésű svéd damber szóból származik; a másik szerint az óskandináv þambr (vastagöblű) és þambion (dagadt has) szavakból, amelyek feltehetőleg a vízesés alakjára utalnak. Megint más elmélet szerint a név eredete a svéd Kvatemberdagar, a köznyelvben Tamperdagar, jelentése kántorböjt a nyugati keresztény egyházi naptárban. Szóba jött a tölgy szó finn megfelelője, a tammi is,[8] noha Tampere kívül esik az európai tölgy természetes előfordulási helyén.[9]
Története[szerkesztés]
Tamperét kereskedőtelepülésként alapította III. Gusztáv svéd király 1779-ben a Tammerkoski folyó partján. Négy évvel később kapott városi rangot. Ebben az időben még meglehetősen kicsi település volt, még 1810-ben is csak 800-an lakták. 1819-ben I. Sándor orosz cár meglátogatta a várost, és 50 évre szabadvárosi jogot adományozott neki; ezt 1855-ben újabb 50 évre meghosszabbították.[10]
A 19. században jelentős kereskedelmi és ipari központtá nőtte ki magát. Az első gyárat 1820-ban alapították. A század második felében már Finnország iparának majdnem a fele itt összpontosult. Itt kezdte meg működését az ország első munkásegylete, és 1905-ben itt volt az országos sztrájk központja. A finn polgárháború alatt a vörösök főhadiszállása volt. A fehérek 1918. április 3-ától 6-áig tartó harccal foglalták el.[11]
Tampere egyre nőtt, és több környékbeli települést is hozzácsatoltak. Messukylä 1947-ben, Lielahti 1950-ben, Aitolahti 1966-ban, Teisko 1972-ben lett a város része.
Tampere elsősorban a textil- és acéliparról volt ismert, de ezek helyét az 1990-es években a telekommunikáció és információtechnológia ipara vette át. Több cégnek is van székhelye a Hermiában Hervantában, ami egy lakótelepes városrész, „Finnország Szilícium-völgye”.
Népességének alakulása[szerkesztés]
Érdekes módon a várost az 1970-es évek gazdasági átalakulása ellenére sem érintette az elvándorlás illetve az ebből eredő népességcsökkenés. Mindazonáltal a népesség növekedése megakadt ebben az időszakban, valamint a polgárháború alatt is.
|
1820 – 1904
|
1910 – 1987
|
1990 – 2003
|
2002. december 31-én a város 199 823 lakója közül 104 540 fő azaz 52,3% nő és 95 283 fő azaz 47,7% férfi volt. Tampere lakóinak 0,5%-a volt svéd nyelvű.
Földrajz[szerkesztés]
Tampere Pirkanmaa régió része, körülötte helyezkednek el Kangasala, Kuru, Lempäälä, Nokia, Orivesi, Pirkkala, Ruovesi és Ylöjärvi települések.
A város Helsinkitől északnyugatra 173 km távolságra fekszik. A legnagyobb hőmérséklet +29,8 °C, a legalacsonyabb hőmérséklet –26,4 °C.
Két tó, a Näsijärvi és a Pyhäjärvi között található. Mivel a két tó közti szintkülönbség 18 méter, a köztük lévő gyors folyású Tammerkoski folyó régóta hasznos erőforrás, ma elektromosságot termelnek vele.
Összes területe 690,6 km², ebből 522,7 km² szárazföld és 167,9 km² vízfelület.
Éghajlata[szerkesztés]
Tampere éghajlata átmenet a nedves kontinentális és a boreális éghajlat között. A telek hidegek, és novembertől márciusig az átlagos hőmérséklet 0 °C alatt van.
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 8,0 | 9,4 | 14,9 | 24,2 | 28,4 | 31,7 | 32,5 | 31,8 | 24,8 | 18,4 | 11,1 | 9,6 | 32,5 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | −3,4 | −3,5 | 1,2 | 8,2 | 15,4 | 19,5 | 22,2 | 19,9 | 14,0 | 7,5 | 1,5 | −1,9 | 8,5 |
| Átlaghőmérséklet (°C) | −6,4 | −6,9 | −2,8 | 3,3 | 9,7 | 14,1 | 16,9 | 15,0 | 9,8 | 4,6 | −0,6 | −4,5 | 4,4 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −9,7 | −10,6 | −6,6 | −1,3 | 3,8 | 8,6 | 11,7 | 10,4 | 5,9 | 1,9 | −3,0 | −7,6 | 0,4 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | −35,8 | −31,8 | −29,1 | −14,8 | −7,2 | −3,0 | 1,5 | −0,4 | −7,0 | −16,4 | −21,9 | −33,0 | −35,8 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 41 | 29 | 31 | 32 | 41 | 66 | 75 | 72 | 58 | 60 | 51 | 42 | 598 |
| Átl. páratartalom (%) | 90 | 87 | 82 | 70 | 63 | 66 | 69 | 76 | 82 | 87 | 91 | 92 | 80 |
| Forrás: Finnish Meteorological Institute[12] | |||||||||||||
Gazdaság és infrastruktúra[szerkesztés]
A korábbi iparágakat (textil, cipő-, bőr-, papír- és faipar) jórészt elnyomták az újak. 2001-ben a legtöbben a fém- és elektronikai iparban dolgoztak.
1980 és 2001 között az iparban foglalkoztatottak részaránya 42,1%-ról 27,1%-ra esett vissza, miközben a szolgáltató szektorban 53,9%-ról 70,9%-ra nőtt.
A munkanélküliségi ráta előnytelenül alakult. Míg 1970-ben csak 1,5% volt, az 1990-es évek elején bekövetkezett gazdasági válság hatására 2001-ben 13,7% volt a 9,2%-os finnországi átlaggal szemben.
Közlekedés[szerkesztés]
Helsinki mellett Tampere Finnország legfontosabb közlekedési csomópontja. 2002-ben 1000 lakosra 381 személygépkocsi jutott.
2000. októberben adták át a Helsinki felé vezető autópálya utolsó szakaszát. Ez az E12 európai út része, amelyhez Helsinkinél az E63-as csatlakozik.
Tamperének két kikötője van, az egyik a Pyhäjärvin, a másik a Näsijärvin. Maga a Tammerkoski nem hajózható.
A várostól délkeletre, Pirkkalában található a Tampere–Pirkkala repülőtér, ahonnan Ryanair, Flybe Nordic és SAS-járatok indulnak.
Vasúton Helsinki kevesebb mint másfél óra alatt elérhető a VR által üzemeltetett VR Sm3 sorozatú vonatokkal, a menetrend szerint 200 km/h sebességet elérő Pendolinókkal. A Tampere vasútállomáson autók felrakására alkalmas rakodóhely is található.[13] Teherforgalmi pályaudvar Viinikkában található.
A város területén 27 vonalból álló buszhálózat működik; a vonalak hossza összesen 370,5 kilométer. 2002-ben 160 városi buszt állítottak forgalomba. Távolsági buszok indulnak majdnem mindegyik finn városba. 1948 és 1976 között a városnak trolibusz-hálózata is volt, országos viszonylatban a legnagyobb.[14]
A villamos építését 2016-ban kezdték el, megnyitása 2021. augusztus 9-én volt. A 238,8 millió eurós beruházás (járművekkel együtt 342 millió euró) eredménye egy 56,7 kilométeres hálózat lesz, amelyből 2,7 kilométer alagúton halad át.[15]
Vállalatok[szerkesztés]
Tampere több high-tech cég központja. Emellett hagyományos iparágakban tevékenykedő vállalatok is megtalálhatóak, például a Metsä-Board-Tako papírgyár a városközpontban,[16] a Bronto-Skylift vagy a Glaston gépgyár.
Média[szerkesztés]
Tampere első rádióadója az 1920-as évek elején kezdett sugározni. Ma a városban található a közszolgálati YLE TV2.
A legnagyobb példányszámú napilap az Aamulehti.
Oktatás[szerkesztés]
A 2002/2003-as iskolai évben a városban 57 általános iskola és 10 gimnázium működött.
Tamperének két egyeteme van; a Tamperei Egyetem és a Tamperei Műszaki Egyetem egyaránt 13 000 hallgatóval. Az 1925-ben alapított Tamperei Egyetem a városközpontban, a PIRAMK a város északi részén, a Tamperei Műszaki Egyetem pedig Hervanta városrészben található. Hervanta tipikus előváros, ahol a 11 000 lakás 26 000 lakója közül több mint 4500 diák. A városban van még két műszaki főiskola (ammattikorkeakoulu) is.
Kultúra és látnivalók[szerkesztés]
Színház[szerkesztés]
Finnország leghíresebb szabadtéri színháza, a Pyynikin kesäteatteri, a Pyynikki parkban található. A forgatható nézőtér mindig a színpaddal párhuzamosan mozog.
A város két legfontosabb színháza azonban a TT-Színház néven ismert Tamperei Városi Színház, és a Tamperei Munkásszínház (TTT-Színház). Mindkét intézmény egyaránt játszik nemzetközi klasszikus darabokat és helyi ősbemutatókat. A Városi Színházat 1904-ben Kaarle Halme alapította, az épület Kauno Sankari Kallio tervei alapján 1913-ban épült fel, majd 1964-ben az úgynevezett Kisszínházzal bővítették.[17]
Múzeumok[szerkesztés]
A városban több művészeti múzeum is található: a Hiekka Szépművészeti Múzeum (Hiekan Taidemuseo), a Művészeti Múzeum (Taidenmuseo)[18] és a Sara Hildén Művészeti Múzeum.
A Näsi-várban található az ország egyik legrégebbi múzeuma, a Hämei Múzeum, amelynek anyagát a Helsinki Egyetem hämei diákszövetségének diákjai gyűjtötték. A helytörténeti és néprajzi anyagok mellett egy Biblia-történeti kiállítás is látható itt.[19] A Pirkankatu utcában található Természetrajzi Múzeum a környék és Finnország növény- és állatvilágát mutatja be.[20]
A városban található egy Lenin-múzeum annak okán, hogy Lenin 1905-1907 közti száműzetése alatt a városban találkozott először Sztálinnal. A találkozás egykori színhelyéül szolgáló épületben van ma a múzeum.[21] További múzeumok a városban egy Jéghokimúzeum, Tornamúzeum, Kémmúzeum, Baba- és ruhamúzeum, Rendőrmúzeum és Múmin múzeum.[22]
Zene[szerkesztés]
A Tampere-csarnok Észak-Európa legnagyobb kongresszus- és zenei központja; itt működik a Tamperei Filharmonikus Zenekar. A Tamperei Egyetem mellett található. Minden éve novemberében megrendezik a Tampere Jazz Happeninget, és minden második évben egymással váltakozva a Tamperei Kórusfesztivált és a Tamperei Biennálét.
A tamperei rockzene általános neve Manserock. A Manserock különösen népszerű volt az 1970-es és 1980-as években, amikor olyan előadók léptek fel, mint Juice Leskinen, Virtanen, Kaseva, Popeda és Eppu Normaali. 1977-ben alapították a Poko Records-ot, .
A 2010-es években számos könnyűzenei rendezvényre került sor, elsősorban rock és heavy metal jelleggel. Tampere nemzetközileg is ismert együttesei a Negative, Uniklubi és Lovex. Évente megrendezik a Tangó Világa fesztivált (Maailmantango)[23] és a Tampere Beatles Happeninget.[24]
Építészet[szerkesztés]
A belváros sakktáblaszerű elrendezésének tervei Carl Ludvig Engeltől származnak, ugyanakkor az épületek többsége 1900 utáni. A Központi tér nyugati részén található az 1890-ben elkészült neoreneszánsz stílusú városháza, ami ma már csak reprezentatív célokat szolgál.[25]
Tampere főutcája a Hämeenkatu, ami a Központi téren halad át. Itt található az 1986-ban épült városi könyvtár és az 1881-ben elkészült Sándor-templom (Aleksanterin kirkko). befindet. Az utca keleti végén áll a vasútállomás. Szintén az utcában van az 1901-ben épült régi vásárcsarnok. A Tammerkoskin átvezető Häme hidat Wäinö Aaltonen négy szobra dísziti. Az 1929-ben készült szobrok a pirkkalai adószedőt, a kereskedtő, a vadászt és a finn hajadont ábrázolják.[17]
A város ipari hagyományairól tanúskodnak a városközpontban lévő, vöröstéglából épült gyárak. A James Finlayson által alapított Finlayson üzem eredetileg pamutgyár volt.[26] A Tampella egy nehézipari termékeket előállító vállalat volt, profiljában többek között mozdony- és fegyvergyártás is szerepelt. Ezek az épületek az ipari szerkezetváltás okán ma már döntően más funkciókat látnak el. Éttermek, múzeumok, mozi, kereskedelmi vállalatok irodái, szórakozóhelyek találhatók bennük.
Templomok[szerkesztés]
Tamperében többféle vallási felekezetnek is van temploma.[27] A központi téren található az 1824-ben épült empire stílusú Ótemplom (Vanha Kirkko, a helyi svéd lutheránus közösség használatában), továbbá a városban található egy ortodox templom és egy katolikus templom is.
A Tamperei székesegyház (Tuomiokirkko) a tamperei püspökség székhelye, amely a városközpont szélén, a vasútállomás mellett található. 1902–1907 között épült a finn nemzeti romantika stílusában; tervezője Lars Sonck volt. Az oltáron látható Feltámadás-freskó Magnus Enckell, a többi díszítés Valter Jung műve.[28]
1964–1966 között épült Kaleva városrész temploma (Kalevan kirkko), melynek alaprajza halat formáz. Tervezői Reima Pietilä és Raili Paatelainen voltak. Az épületet kívülről sárga kerámia borítja.[29]
Parkok[szerkesztés]
A leghíresebb látnivalók a Särkänniemi szórakoztató park, benne delfináriummal, valamint a jellegzetes Näsinneula kilátótorony, tetején forgó étteremmel.
A Pispala a Näsijärvi és Pyhäjärvi tavak között található. A 19. század végén és 20. század elején a munkások többsége itt lakott. Napjainkban népszerű lakónegyed és a szomszédos Pyynikkivel együtt Tampere fontos történelmi városrésze.
Sport[szerkesztés]
Tampere két jégkorongcsapata a Tappara és az Ilves. Mindkettő Finnország legsikeresebb csapatai közé tartozik. A futball is egyre népszerűbb, a város csapata, Tampere United, megnyerte a 2001-es finn bajnokságot.
Gasztronómia[szerkesztés]
Helyi ételspecialitás a mustamakkara, ami egyfajta véreshurka, amit vörösáfonya-lekvárral szoktak enni. A vásárcsarnokban, a pyhäjärvi kikötőben vagy a tammelai piacon kapható, de nagyobb szupermarketekben is. További helyi különlegesség a kelesztett kenyér, tamperei dialektusban „riävä”.
Híres emberek[szerkesztés]
- Minna Canth (1844–1897) író, költő
- Raimo Helminen (1964–) jégkorongozó
- Kiira Korpi (1988–) műkorcsolyázó
- Väinö Linna (1920–1992) író
- Mana (1979–) dobos (Lordi)
- Jari Niinimäki (1957–2023) válogatott labdarúgó
- Kalle Päätalo (1919–2000) író
Testvérvárosok[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Finland's preliminary population figure was 5,608,218 at the end of February 2024. Statistics Finland
- ↑ Archivált másolat. [2015. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. november 4.)
- ↑ http://pxnet2.stat.fi/PXWeb/sq/960bccd6-df90-4e56-acd3-8be6c28323d5[halott link] Taajamat väkiluvun ja väestöntiheyden mukaan 31.12.2016
- ↑ Kunnat - Tampereen kaupunkiseutu. tampereenseutu.fi
- ↑ a b Tampere in brief (PDF). [2011. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. november 4.)
- ↑ Tampere Economy, Tampere International Business Office Archiválva 2009. március 27-i dátummal a Wayback Machine-ben.
- ↑ Katko, Tapio S. and Juuti, Petri S. Watering the city of Tampere Archiválva 2011. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben, publications of the 5th IWHA Conference, 2007.
- ↑ Utain - Tampereen yliopiston toimittajakoulutuksen viikkolehti. Uta.fi. [2005. március 26-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ Metsätammi (Quercus robur). Kasviatlas
- ↑ Szíj Enikő: Finnország. Budapest: Panoráma. 1979. 365. o. ISBN 963 243 111 1
- ↑ Szíj Enikő: Finnország. Budapest: Panoráma. 1979. 366. o. ISBN 963 243 111 1
- ↑ Tilastoja Suomen ilmastosta 1981 - 2010. Finnish Meteorological Institute. (Hozzáférés: 2014. január 18.)
- ↑ Archiválva [Dátum hiányzik] dátummal a(z) www.vr.fi archívumban Hiba: ismeretlen archívum-URL
- ↑ Alameri, Mikko: Trolleybus City of Tampere (finnish nyelven). Raitio. Suomen Raitiotieseura. [2017. november 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 28.)
- ↑ David Briginshaw: Tampere finalises LRT project deal, International Railway Journal, 2016. november 30.
- ↑ Metsä Board Tako. Production Units. Metsä Board, 2012. április 24. [2012. május 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. május 8.)
- ↑ a b Szíj Enikő: Finnország. Budapest: Panoráma. 1979. 367. o. ISBN 963 243 111 1
- ↑ Szíj Enikő: Finnország. Budapest: Panoráma. 1979. 375–376. o. ISBN 963 243 111 1
- ↑ Szíj Enikő: Finnország. Budapest: Panoráma. 1979. 369–371. o. ISBN 963 243 111 1
- ↑ Szíj Enikő: Finnország. Budapest: Panoráma. 1979. 375. o. ISBN 963 243 111 1
- ↑ Szíj Enikő: Finnország. Budapest: Panoráma. 1979. 366 és 376. o. ISBN 963 243 111 1
- ↑ Tampere Museums and exhibitions (angol nyelven). http://www.tampere.fi / Museums and exhibitions. [2009. január 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 18.)
- ↑ C.G.. „Explaining the Finnish love of tango”, The Economist, 2017. október 11.
- ↑ The 8th Consecutive International Beatles Festival at Tampere Hall 7-9 April 2017. [2017. november 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. november 4.)
- ↑ Szíj Enikő: Finnország. Budapest: Panoráma. 1979. 368. o. ISBN 963 243 111 1
- ↑ Tampere Industrial heritage (angol nyelven). http://www.tampere.fi / Sights and attractions. [2009. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 17.)
- ↑ Tampere Churches (angol nyelven). http://www.tampere.fi / Sights and attractions. [2009. január 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 17.)
- ↑ Szíj Enikő: Finnország. Budapest: Panoráma. 1979. 372. o. ISBN 963 243 111 1
- ↑ Szíj Enikő: Finnország. Budapest: Panoráma. 1979. 373. o. ISBN 963 243 111 1
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Tampere című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Tampere című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források[szerkesztés]
