Tállya

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 A településen világörökségi helyszín található 
Tállya
Légifelvétel
Légifelvétel
Tállya címere
Tállya címere		 Tállya zászlaja
Tállya zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásSzerencsi
Jogállásközség
PolgármesterSerfőző Szabolcs (független)[1]
Irányítószám3907
Körzethívószám47
Népesség
Teljes népesség1606 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség49,1 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület37,96 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájTokaj–Zempléni-hegyvidék[3]
Földrajzi kistájKözponti-Zemplén[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 14′ 05″, k. h. 21° 13′ 34″Koordináták: é. sz. 48° 14′ 05″, k. h. 21° 13′ 34″
Tállya (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Tállya
Tállya
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Tállya weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tállya témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Tállya község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Szerencsi járásban.[4]

Fekvése[szerkesztés]

A tokaj-hegyaljai borvidéken fekszik, a vármegye székhelyétől, Miskolctól 45 kilométerre keletre.

A közvetlen szomszédos települések: észak felől Abaújszántó, kelet felől Erdőbénye, délkelet felől Mád, dél felől Rátka és a Szerencshez tartozó Ond, délnyugat felől Monok, nyugat felől pedig Golop.

A térség fontosabb települései közül Golop és Rátka 3-3, Mád pedig 7 kilométerre található; a legközelebbi város a 6 kilométerre lévő Abaújszántó.

Megközelítése[szerkesztés]

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 39-es főút, ezen érhető el Encs és Tokaj térsége felől is. Monokkal a 3711-es, Szerenccsel a 3712-es út köti össze, főutcája a 3731-es út.

A hazai vasútvonalak közül a települést a Szerencs–Hidasnémeti-vasútvonal érinti, melynek két megállási pontja is van itt. Tállya vasútállomás a belterület délnyugati széle közelében helyezkedik el, közúti elérését a 3731-es útból kiágazó 37 307-es számú mellékút biztosítja; Golop megállóhely pedig a település északnyugati külterületei között létesült, közvetlenül a 39-es főút és a 3711-es út találkozása mellett, a névadó Golop község központjától jó másfél kilométerre keletre.

Története[szerkesztés]

A környék már az őskorban is lakott volt. A 15. században már városként említik. Nevét feltehetőleg francia nyelvű bevándorlóktól kapta, akiket a tatárjárás után telepítettek a környékre. A név a francia „taille” (vágás, irtás) szóból ered, valószínűleg arra utal, hogy a szőlőtelepítés előtt a domboldal bozótosát kiirtották.

A középkorban vára is volt, de a 16. században már csak romjai álltak, ekkor Lorántffy Zsuzsanna utasítására a kövek nagy részét építkezésekhez használták fel.

A Rákóczi-szabadságharc idején Tállya – a Rákóczi-család birtokaként – a kurucok egyik fő bázisa volt. 1711-et követően a család elveszítette Tállyát, és a Bretzenhein, majd a Sóhalmi család birtoka volt.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Pekó József (független)[5]
  • 1994–1998: Pekó József (független)[6]
  • 1998–2002: Pekó József (független)[7]
  • 2002–2006: Osika József (független)[8]
  • 2006–2010: Osika József (független)[9]
  • 2010–2014: Osika József (független)[10]
  • 2014–2019: Osika József (független)[11]
  • 2019–2020: Osika József (független)[12]
  • 2022-től: Serfőző Szabolcs (független)[1]

A településen 2020. november 22-re időközi polgármester-választást írtak ki, mert az előző polgármester július 28-án lemondott, azt követően, hogy hivatali visszaélésekért és a hatóság félrevezetéséért jogerősen 5 év szabadságvesztésre ítélte a Debreceni Ítélőtábla.[13][14] A 2020. november 22-re kiírt időközi polgármester-választás azonban a koronavírus-világjárványról szóló 2021. évi I. törvény módosítása értelmében elmaradt,[15] azt csak közel másfél évvel később, a járványhelyzet elmúltával, 2022. május 8-án lehetett megtartani. A köztes időben ügyvezetőként az addigi alpolgármester irányította a települést.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1975
1929
1892
1646
1569
1606
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[16]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,8%-a magyarnak, 4% cigánynak, 0,3% németnek, 0,4% románnak mondta magát (16,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 59%, református 12,8%, görögkatolikus 3,1%, evangélikus 0,9%, felekezeten kívüli 4% (19,8% nem válaszolt).[17]

2022-ben a lakosság 91,5%-a vallotta magát magyarnak, 4,8% cigánynak, 0,6% németnek, 0,3% lengyelnek, 0,2% ukránnak, 0,2% románnak, 0,1-0,1% bolgárnak, ruszinnak és szlovénnek, 2,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 51,2% volt római katolikus, 12,8% református, 3,1% görög katolikus, 0,4% egyéb keresztény, 0,5% evangélikus, 0,1% ortodox, 0,1% izraelita, 4,8% felekezeten kívüli (26,3% nem válaszolt).[18]

Érdekességek[szerkesztés]

  • Egy anekdota szerint IV. Piusz pápa a tridenti zsinat idején megkóstolta a tállyai bort, és ezt a kijelentést tette: „Summum Pontificem talia vina decent!”, azaz: „Őszentségének ilyen (tállyai) bor dukál.”[19]
  • Helyi legenda szerint 1802-ben Tállyán keresztelték meg Kossuth Lajost, mivel Monokon nem volt evangélikus templom. Kossuth születésének anyakönyvi bejegyzése valóban a tállyai evangélikus templomban történt meg, ahol aztán az anyakönyv egy 19. század eleji tűzvészben elpusztult. Kossuth Lajos egy levelében – melyet 1892. szeptember 4-én írt Turinban – maga is a keresztelő templomaként említi az itteni templomot.
  • Az ezredforduló évében a község központjában szobrot állítottak, azt jelezve, hogy egy 1992-es felmérés alapján szerint Tállya Európa földrajzi középpontja. Ezt a kitüntetést több település is magáénak vallja, mivel elég szubjektív, hogy tulajdonképpen hol is húzódnak Európa határai.[20]

Látnivalók[szerkesztés]

  • Római katolikus templom (barokkosított, eredetileg gótikus)
  • Református templom (barokk, 1753)
  • Evangélikus templom (késő barokk)
  • A tállyai vár romjai
  • Rákóczi-kúria (17. század)
  • Maillot-kastély (1720)
  • Közép-európai Művészeti Gyűjtemény (a Maillot-kastélyban)
  • Balogh-kúria (copf stílusú, 18. század vége, magántulajdonban)
  • Postaház (18. század, a településen 1567 óta működik posta)
  • „Európa közepe” szobor
  • Lavotta János síremléke
  • Encsy-gyűjtemény (ásványok, fosszíliák, őskori leletek)
  • Kilátó

Híres emberek[szerkesztés]

Tállyán születtek:

Károli Gáspár 1584-ben Göncről ide költözött pár évre református lelkésznek.[24]

Képgaléria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Tállya települési időközi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2022. május 8. (Hozzáférés: 2022. július 6.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. ↑ Megváltozik Golop, Tállya és Pánd járási besorolása. [2014. október 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. október 20.)
  5. ↑ Tállya települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. ↑ Tállya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  7. ↑ Tállya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  8. ↑ Tállya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  9. ↑ Tállya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  10. ↑ Tállya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  11. ↑ Tállya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  12. ↑ Tállya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  13. ↑ "Sajnos ilyen áron ismerte meg a falunk nevét az ország" - öt évet kapott a korrupt polgármester, akitől egész Tállya hangos. Blikk.hu, 2020. augusztus 19. (Hozzáférés: 2020. szeptember 12.)
  14. ↑ Beindul a választási nagyüzem. mail.infostart.hu (2022. május 8.)
  15. ↑ http://www.tallya.hu/images/stories/onkormanyzat/valasztas/tajekoztatas_idokozio_valasztas_elmaradasarol.pdf
  16. ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
  17. ↑ Tállya Helységnévtár
  18. ↑ Tállya Helységnévtár
  19. ↑ Csokits János (2004). „Adalék egy tokaji adomához”. Új Forrás 10 (10). (Hozzáférés: 2016. július 1.)   (magyarul)
  20. ↑ TÁLLYA & Serfőző László. (Hozzáférés: 2016. július 1.) (magyarul)
  21. ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 88216/1899. Forrás: MNL-OL 30792. mikrofilm 715. kép 3. karton. Névváltoztatási kimutatások 1899. év 9. oldal 16. sor
  22. ↑ Múlt-kor
  23. ↑ nemzetikonyvtar.blog.hu; Lymbus 2011
  24. ↑ Károlyi Gáspár (1535k–1591) – RefWiki. refwiki.kre.hu. (Hozzáférés: 2024. február 21.)

További információk[szerkesztés]

  • Tállya honlapja
  • Száz magyar falu könyvesháza – Tállya.
  • Európai borutak portál
  • Czékus László: A tállyai evang. egyház és a tállyai Kossuth-ünnep története; Bernovits Ny., Kassa, 1894
  • Hézser Emil: A tállyai ev. reform. egyház története. 1540–1900; Európa Ny., Bp., 1900
  • Tállya; szerk. Frisnyák Sándor; Tállya, Önkormányzat, 1994
  • Barna Gábor: A tállyai Fáklyás Társulat dokumentumai / Documents of the Candle-bearers' Confraternity in Tállya; ford. Elayne Antalffy; JATE Néprajzi Tanszék, Szeged, 1996 (Devotio Hungarorum)
  • Takács Péter: Tállya; szerk. Porkoláb Albert; Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., Bp., 2001 (Száz magyar falu könyvesháza)
  • Életëmnek a legszebbik korába'. A Tállyai Kővirág Népdalkör Egyesület 20 éve, 1986–2006; gyűjt., szerk. Kalina Ferencné és ifj. Kalina Ferenc; Tállyai Kővirág Népdalkör Egyesület–Petit Real, Tállya–Bp., 2006
  • 10 éves a Tállyai Nefelejcs Népdalkör Egyesület, 2006–2016; szerk. Mező László; Tállyai Nefelejcs Népdalkör Egyesület, Tállya, 2016
  • Volt egyszer egy mezőváros... Tállya régi képeslapokon; szerk. Hausel László, Hausel Sándor; Hausel Sándor, Bercel, 2018
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tállya&oldid=26904483”