Nyugat-Dunántúl

From Wikipédia
Nyugat-Dunántúl
KözpontGyőr
VármegyékGyőr-Moson-Sopron
Vas
Zala
Népesség
Teljes népesség989 343 fő (2019. jan. 1.)[1]
Népsűrűség87,34 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület11 327,74 km²
Legmagasabb pontÍrott-kő, 882 m

Nyugat-Dunántúl a nyolc magyarországi statisztikai régió egyike, az ország északnyugati részében helyezkedik el. Három vármegye, Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala alkotja ezt a régiót, melynek központja Győr.

Közigazgatás[edit]

A nyugat-dunántúli régió járásai:

Győr-Moson-Sopron vármegye

Vas vármegye

Zala vármegye

Legnépesebb települések[edit]

Város Lélekszám
Győr 130 094 fő (2018. jan 1.)[2] +/-
Szombathely 77 984 fő (2018. jan 1.)[3] +/-
Sopron 62 454 fő (2018. jan 1.)[4] +/-
Zalaegerszeg 57 780 fő (2018. jan 1.)[5] +/-
Nagykanizsa 46 866 fő (2018. jan 1.)[6] +/-
Mosonmagyaróvár 33 318 fő (2018. jan 1.)[7] +/-
Keszthely 19 387 fő (2018. jan 1.)[8] +/-

Népesség[edit]

  • Lakosság: 998 187 fő (2009)
  • 0-14 éves korig terjedő lakosság: 14%
  • 15-64 éves korig terjedő lakosság: 70%
  • 65-X éves korig terjedő lakosság: 16%
  • A KSH adatai alapján.

Turizmus[edit]

A Hévízi-tó fürdőépülete

A nyugat-dunántúli régió területe megegyezik a Nyugat-Dunántúl turisztikai régióval, kivéve Zala vármegye keleti, Balaton körüli részét, amely a Balaton turisztikai régióhoz tartozik.

Győr-Moson-Sopron vármegye

A megye különleges értékei a Pannonhalmi Bencés Főapátság és a Fertő tó, amelyek a világörökségi listán is szerepelnek. A fő turisztikai vonzerőt ezenkívül a számtalan értékes műemlék, Győr és Sopron történelmi hangulatú belvárosa, a kisvárosok és falvak barokk templomai, kastélyai, valamint a nagy hagyományú borkultúra jelentik. Sokan keresik fel a barokk stílus gyöngyszemének tekintett fertődi Esterházy-kastélyt és a magyarság egyik nemzeti zarándokhelyének számító nagycenki Széchenyi-kastélyt. Innen további kirándulás tehető a nagycenki múzeumvasúton. A vidék híres látnivalói közé tartozik még a lébényi román stílusú templom és a fertőrákosi kőfejtő.

Lásd még: Győr-Moson-Sopron vármegye turisztikai látnivalóinak listája

Vas vármegye

A megye fő látnivalói Szombathely és Kőszeg hangulatos történelmi városközpontjai, az Alpokalja természeti értékei, a barokk kastélyok, az őrségi falvak máig megőrzött népi építészete, valamint a jáki templom, a román stílusú építészet remekműve. A múzeumok közül megemlíthető a kőszegi Jurisics-vár kiállítása és a pityerszeri skanzen Szalafőn. A természetkedvelők sok ritka növényfajjal találkozhatnak a jeli (Kám), a Chernel-kerti (Kőszeg), a kámoni (Szombathely), a vépi és a szelestei arborétumokban. Az Őrségi Nemzeti Park és az Írottkő Natúrpark hegyvidéki erdei tiszta, jó minőségű levegője a túrázók számára fontos vonzerőt jelent.

Lásd még: Vas vármegye turisztikai látnivalóinak listája

Zala vármegye

A megye turizmus szempontjából legfontosabb területe Keszthely és a Balaton 30 kilométeres partszakasza, valamint a Hévízi-tó. A vármegye fő turisztikai vonzerejét ezenkívül az érintetlen természet, a gyógyfürdők, a romantikus göcseji táj, az élő népművészet és a hagyományos falusi vendéglátás jelentik. A nagy kiterjedésű erdők kiváló túrázási lehetőséget biztosítanak.

Lásd még: Zala vármegye turisztikai látnivalóinak listája

Földrajzi értelemben[edit]

Földrajzi értelemben a Nyugat-Dunántúl mindössze két vármegye: Győr-Moson-Sopron (4012 km²) és Vas (3337 km²) – ez együtt az ország területének 7,9%-a (Rakonczay, 1996).

Tájföldrajzi szempontok alapján legnagyobb része a Kisalföldhöz tartozik. Ezen kívül itt van szinte a teljes Nyugat-magyarországi peremvidék, és a Dunántúli-középhegység egy kis szigetkéje.

Közép-és kistájai:

1. Nyugat-magyarországi peremvidék:

1.1. Alpokalja:

1.2. Fertő menti mészdombok

1.3. Sopron–Vasi-síkság

2. Kisalföld:

2.1. Győri-medence:

2.2. Kisalföld déli peremvidéke:

2.3. Komárom–Esztergomi-síkság:

3. Dunántúli-középhegység:

Növényzete[edit]

A földrajzi változatosság a növényföldrajzi képet is színessé teszi: e viszonylag kis területen két flóratartomány négy flóravidékének hat flórajárása osztozik (Rakonczay, 1996):

Alpicum flóratartomány; kelet-alpesi flóravidék:

pannon flóratartomány:

1. nyugat-dunántúli flóravidék

2. alföldi flóravidék

3. Bakonyicum flóravidék

Kelet-alpesi flóravidék[edit]

1. Magyarországi területei

A nyugati határszél három kis foltján:

a hazánk területének döntő többségétől meglehetősen eltérő, alpi jellegű növényzetet találunk. A Soproni-hegység a Noricum flóravidék rozáliai, a másik két terület ugyane flóravidék stájer flórajárásának keleti peremén helyezkedik el; kelet felé a Pannonicum flóratartomány átmeneti flóravidéke váltja fel őket.

2. Flóraelemei és jellegzetes növénytársulásai

2.1. A flóravidék fő jellemzője a magashegységekből leereszkedő (dealpin boreális) flóraelemek feltűnő gyakorisága. Ezek a fajok a száraz és meleg nyarakat nem tűrik, ezért itt van elterjedési területük keleti határa: a pannon flóratartományba nem lépnek át.

Ezen a vidéken van Magyarország legtöbb tőzegmohalápja:

A fontosabb, illetve ismertebb lápok:

a kőszegi Alsóerdőben.

Ezeken az élőhelyeken fordul elő a 20, Magyarországról ismert tőzegmoha fajból 15.

A másik, tájképileg meghatározó társuláscsoport az erdei fenyveseké:

A fenyvesek többsége ültetett.

Összefüggő, eredeti lucosok ugyan nincsenek, de a közönséges lucfenyő (Picea abies) elterjedésének is ez a keleti határvidéke (Soproni-hegység: Mészverem, Asztalfő, Kőszegi-hegység: Stájerházak). Egyesek szerint a közönséges jegenyefenyő (Abies alba) és a közönséges vörösfenyő (Larix decidua) szórványos előfordulásai (Asztalfő, Felsőszölnök is eredetiek.

Különösen a fenyvesekben és a mészkerülő lomberdőkben számos ritka máj- és lombosmoha faj él.

A legnevezetesebb fás szárú dealpin növény a havasi éger (zöld éger, Alnus viridis). A Kárpátokban ez a fa csak közvetlenül az erdőhatár alatt, 1500 m fölött gyakori; itt (Apátistvánfalva, Szakonyfalu) alig 300 m magasan reliktum jellegű.

2.2. A montán–szubalpin flóraelemek közül a páfrányok nevezetesek:

2.3. Kelet-alpesi–szubalpin virágos növények:

A hegyi árnika (Arnica montana) a 20. században kipusztult.

Átmeneti flóravidék[edit]

A kelet-alpi flóravidék és a pannon flóratartomány közötti sávot jeles botanikusunk, Gáyer Gyula nevezte el 1925-ben Praenoricumnak; ugyanígy hívják a vele gyakorlatilag azonos területen elhelyezkedő faunakörzetet is. A flóravidéket három flórajárásra osztjuk:

Bővebben: Praenoricum flóravidék

Alföldi flóravidék[edit]

Bővebben: Arrabonicum flórajárás

A Kisalföld síkjából szigetszerűen kiemelkedő Ság hegy a középhegységi flóravidék veszprémi flórajárásának része

Állatvilága[edit]

Kutatásának története[edit]

A Nyugat-Dunántúl Magyarország állatföldrajzilag legjobban ismert területeinek egyike. A soproni seregélyekről már Bél Mátyás Hungariae Antiquae et Novae Prodromus (Nürnberg, 1723) című könyvében olvashatunk.

Sopron madárvilágát részletesebben Fászl János bencés gimnáziumi tanár tanulmányozta. Az ő tanítványa volt Chernel István, a Savaria Múzeum 1908-ban megnyitott természetrajzi tárának első vezetője, a Magyarország madarai című, összegző könyv szerzője. Több dolgozatot írt erről a környékről Vönöczky-Schenk Jakab, a Magyar Madártani Intézet egykori igazgatója: neki köszönhető, hogy a világon harmadikként Magyarországon vezettük be a madarak tervszerű gyűrűzését.

A gerinctelenek első kutatója Freh Alfonz volt, aki a Kőszegi Katolikus Kisgimnázium 1877/78-as értesítőjében hatszáz, a városban, illetve környékén előforduló bogárfajt sorolt fel. A Kőszegi-hegység állatvilágának felkutatására id. Dudich Endre kezdeményezésére 1936 tavaszától őszéig, majd 1937-ben Kőszeg Város Helytörténeti és Szülőföldismereti Múzeuma, a Pázmány Péter Tudományegyetem és az Országos Természetrajzi Múzeum szakemberei úgynevezett faunakutató kirándulásokon gyűjtötték be, majd írták le elsősorban a hegység ízeltlábúit. Ennek néhány eredménye a szakemberek neveivel és a meghatározott fajok számával:

1940-ben Csiki Ernő 730 új bogárfajt mutatott ki, ezzel a hegységből ismert bogárfajok száma 2111-re emelkedett. Ennek a szakasznak a kiemelkedő tudományszervező egyénisége Visnya Aladár volt.

A 2. világháború után a határsáv szigorú felügyeleti rendje Sopron és Kőszeg környékén is megnehezítette a kutatómunkát, ami ezeken a vidékeken valójában csak 1967-ben, az Alpokalja Természet Képe Kutatási Program részeként indult újra.

Állatföldrajzi helyzete[edit]

A Nyugat-Dunántúl a közép-dunai faunakerület része. Legnagyobb része ennek kisalföldi faunajárásához tartozik; nyugati peremén pedig egyes foltok

Jegyzetek[edit]

  1. ↑ Központi Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  3. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  4. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  5. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  6. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  7. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  8. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)

Források[edit]

Retrieved from "https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nyugat-Dunántúl&oldid=26032736"