Komlós Aladár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Komlós Aladár
A Szép versek és a Körkép antológiákban megjelent portréja Vahl Ottó felvétele
A Szép versek és a Körkép antológiákban megjelent portréja
Vahl Ottó felvétele
SzületettKredens Aladár
1892. december 10.[1]
Alsósztregova
Elhunyt1980. június 22. (87 évesen)
Budapest
ÁlneveKoral Álmos
Állampolgárságamagyar
HázastársaPalotai Erzsi (1937–1980)
Foglalkozása
IskoláiBudapesti Tudományegyetem (1910–1918)
Kitüntetéseia Magyar Népköztársaság Állami Díja (1973)
SírhelyeFarkasréti temető (607-47. templomi fülke)
Katonai pályafutása
Ország Osztrák–Magyar Monarchia
Magyar 1919–1946 Magyar Királyság
Szolgálati ideje1944–1945
Háborúi, csatái
Sablon • Wikidata • Segítség

Komlós Aladár (született: Kredens, álnév: Koral Álmos; Alsósztregova, 1892. december 10. – Budapest, 1980. június 22.) magyar író, költő, műfordító, irodalomtörténész. Palotai Erzsi előadóművész férje.

Pályafutása[szerkesztés]

Zsidó családban született Alsósztregovában Kredens Ede földbérlő és Schönfeld Szidónia gyermekeként. Losoncon járt középiskolába. Itt fedezte fel tehetségét tanára, Bodor Aladár költő. 1910-től latin–magyar szakon tanult a budapesti egyetemen, ahol belépett a Galilei Körbe. 1918-ban végzett tanárként. Az első világháborúban megjárta az olasz hadifogságot. 1920-as kassai tanári működésének egy újságcikke miatti elbocsátás vetett véget. Jászi Oszkár hívására 1922-től 1923-ig a Bécsi Magyar Újság munkatársa lett, s publikált a Tűz című hetilapban is. 1925-től a Színházi Élet kritikusa, s a Nyugatban is ekkor publikálta első cikkét. A folyóirat tanulmánypályázatán ugyanebben az évben harmadik díjat nyert Adyról szóló pályaművével. A kolozsvári Korunk és a pozsonyi Tűz is közölte írásait. 1928 és 1938, valamint 1940 és 1944 között magyart és latint tanított a budapesti Zsidó Gimnáziumban. A második világháborúban a Kasztner-vonattal Bergen-Belsenbe, majd Svájcba került. Innen tért haza 1945-ben. 1946-ban megkapta az egyetemi magántanári kinevezést. 1949 és 1960 között megbízott egyetemi előadó, majd gimnáziumi tanár volt Budapesten. 1953-tól az MTA Irodalomtörténeti Dokumentációs Központjában dolgozott. 1956-tól nyugdíjazásáig az MTA Irodalomtörténeti Intézetének függetlenített tudományos főmunkatársaként tevékenykedett.

Házastársa Palotai Erzsi volt, akit 1937. december 30-án Budapesten vett nőül.[2]

Munkássága[szerkesztés]

Első önálló, Voltam poéta én is című verseskötete 1921-ben jelent meg. (A gyűjteményt Szabó Lőrinc ismertette a Nyugatban.) 1931-es, A néma őrült arca című verseskötete megbotránkozást okozott a kritikusok körében. 1933-ban jelent meg első regénye, az Augustus korában játszódó Római kaland.

Irodalomtörténeti tárgyú művei sorát a Nyugat első nemzedékével foglalkozó Az új magyar líra nyitotta meg 1928-ban. Az 1937-es Írók és elvekben kora irodalmát vizsgálta. 1954–1955-ben Vajda Jánosról, Reviczky Gyuláról és Komjáthy Jenőről jelentetett meg hosszabb-rövidebb írásokat. 1959-ben látott napvilágot egyik legfontosabb irodalomtörténeti összefoglalása, A magyar költészet Petőfitől Adyig. Több esszégyűjteménye is megjelent.

Díjai és elismerései[szerkesztés]

Művei[szerkesztés]

Tanulmányok, esszék, monográfiák[szerkesztés]

  • Komlós Aladár: Dömötör János; Athenaeum Ny., Budapest, 1918
  • Zsidók a válaszúton (Budapest, 1920)
  • Az új magyar líra (Budapest, 1928)
  • Írók és elvek (Budapest, 1937)
  • Irodalmunk társadalmi háttere (Budapest, 1948)
  • Vajda János (Budapest, 1954)
  • Reviczky Gyula (Budapest, 1955)
  • Irodalmi ellenzéki mozgalmak a XIX. század második felében (Budapest, 1956)
  • Tegnap és ma. Irodalmi tanulmányok; Szépirodalmi, Budapest, 1956
  • A magyar költészet Petőfitől Adyig (Budapest, 1959)
  • A líra műhelyében (Budapest, 1961)
  • A szimbolizmus és a magyar líra (Budapest, 1965)
  • A szimbolizmus; bev., vál. Komlós Aladár; Gondolat, Budapest, 1965
  • Gyulaitól a marxista kritikáig. A magyar irodalmi kritika hét évtizede; Akadémiai, Budapest, 1966 (Irodalomtörténeti könyvtár)
  • Táguló irodalom. Tanulmányok, esszék, kritikák; Magvető, Budapest, 1967 (Elvek és utak)
  • Vereckétől Dévényig (Budapest, 1972)
  • Költészet és bírálat (Budapest, 1973)
  • Kritikus számadás (Budapest, 1977)
  • Problémák a Nyugat körül (Budapest, 1978)
  • A magyar költészet Petőfitől Adyig; 2. módosított kiad.; Gondolat, Budapest, 1981
  • Magyar zsidó szellemtörténet a reformkortól a holocaustig (Budapest, 1997)
  • Kritika és kritikusok (Budapest, 2004)
  • A magyar zsidóság irodalmi tevékenysége a XIX. században; sajtó alá rend., jegyz., fotóvál. Kiss József, előszó Kőbányai János, névmutató Körmendi Gabriella; Múlt és Jövő, Bp., 2008 (Hágár)
  • Bevezetés a magyar-zsidó irodalomba; vál., szerk. Kőbányai János; Múlt és Jövő, Bp., 2009 (Hágár)

Verseskötetek, mesék, drámák[szerkesztés]

  • Bontakozó szárnyak (Darvas Jánossal és Begyáts Lászlóval; 1910)
  • Voltam poéta én is. Egy félbenmaradt költő versei és vallomásai (Rimaszombat, 1921)
  • A néma őrült arca (Budapest, 1931)
  • A kincsőrző fa. Zsidó mesék és elbeszélések; összeáll. Komlós Aladár, Vihar Béla, ill. Vadász Endre; Országos Izraelita Tanítóegyesület, Bp., 1940
  • Himnusz a mosolyhoz (Budapest, 1941)
  • Az első csillag. Dráma; Nádor Ny., Bp., 1941 (A mi könyvünk)
  • Versek a zsidóságról; összegyűjt. Komlós Aladár; Magyar Zsidók Pro Palesztina Szövetsége, Bp., 1944 (Javne könyvek)
  • Legszebb versek könyve; vál. Jankovich Ferenc, Komlós Aladár, Rubin Péter; Budapest Irodalmi Intézet, Bp., 1946 (Magyar műveltség könyvtára)
  • Külföldi versek könyve; jegyz. Szijgyártó László, ill. Kondor Lajos; Móra, Bp., 1964 (Az én könyvtáram. Az ifjúsági irodalom remekei)
  • Magyar irodalom a századfordulón; szerk., vál. Komlós Aladár, Czine Mihály; Tankönyvkiadó, Bp., 1962 (Iskolai könyvtár)
  • Reggeltől estig (Budapest, 1963)
  • Verses Budapest. Antológia; vál., szerk., bev. Komlós Aladár, jegyz. Tótfalusi István; Athenaeum Ny., Bp., 1968 (A magyar irodalom gyöngyszemei)
  • A tölgyek és a hegedű (Budapest, 1981)
  • Mese Élijáhuról. Komlós Aladár és Vihar Béla zsidó népmese-feldolgozásai; vál. T. Aszódi Éva; Múlt és Jövő, Bp., 1998
  • A kincsőrző fa. Zsidó mesék és elbeszélések; összeáll. Komlós Aladár, Vihar Béla; Gabbiano Print, Bp., 2011

Regények[szerkesztés]

  • Római kaland. A Curiatius-szövetség hőstettei; ill. Gedő Lipót; Athenaeum, Bp., 1933
  • Néro és a VII. A.; Pantheon, Bp., 1935 (Jó könyvek)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Komlós_Aladár&oldid=26758184”