Kampala

Kampala
Kampala belvárosa
Közigazgatás
Ország	Uganda
Kerület	Kampala
Rang	főváros
Alapítás éve	1894
Testvérvárosai	Kigali Minneapolis Rádzskot
Népesség
Teljes népesség	1 680 600 fő (2019)
Népsűrűség	9,429 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	1190 m
Terület	189 km²
Időzóna	UTC+3
Elhelyezkedése
é. sz. 0° 18′ 49″, k. h. 32° 34′ 52″0.31361111111111, 32.581111111111
Kampala weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kampala témájú médiaállományokat.

Kampala Uganda fővárosa és egyben legnépesebb városa, mely az ország déli részén, a Viktória-tó közelében helyezkedik el. A várost öt részre osztják (égtájak szerint): Kampala Central Division (városmag), Kawempe Division (északnyugati rész), Makindye Division (délkeleti rész), Nakawa Division (északkeleti rész) és Lubaga Division (délnyugati rész). Itt található Uganda gazdasági, közigazgatási, politikai és pénzügyi központja.

Neve

A Kabaka kastélya a fővárosban

Mielőtt az angol hódítók megérkeztek volna a területre, a bugandai kabaka, kijelölte ezt a területet tartalék vadászterületi célra. A környék akkor még teljesen érintetlen volt. A fű dús, a patakok kristálytiszták voltak. Ez a hely sok állatnak adott otthont, mint például az impala vagy az antilop.

Amikor az angolok megérkeztek a vidékre, elnevezték a területet az „Impalák Dombjának”. Buganda hivatalos nyelve, a lugandai nyelv sok szót átvett az angol nyelv hatására. Ebben a formában a bugandaiak Akasozi ke'Empalaként fordították az angol Hills of Impalas (Impalák Dombja) szót. Az akasozi a dombot; a ke' a birtokos jelzőt és az empala pedig az impalákat.

A lugandai nyelvben a ka'mpala szó jelentése: „az az impala”, ami arra a bizonyos „Impalák Dombjára” utal. Ez a szó egybeírva (Kampala) pedig arra a településre utal, amelyik arról a dombról terjeszkedett.

Történelem

Az angol gyarmatosítók érkezése előtt a helyi törzseknek Kampala mai területén jelentős vadászterületeik voltak. A területen kialakult falu (amely a vadászatok kiindulópontjaként szolgált) később a 19. században a Buganada Királyság - a kabaka - fővárosa lett.

Frederick Lugardot ábrázoló rajz

A zanzibári arab rabszolgakereskedők az 1800-as évek közepén érkezek ide, őket az 1860-as évektől az európai felfedezők követték. A kabaka 1877-től engedélyezte Kampalában a különböző katolikus és protestáns missziók letelepedését is. A hittérítők vetélkedésében már előrevetítette árnyékát az Uganda megszerzéséért folyó brit-francia-német hatalmi harc. 1890-ben a brit Kelet-afrikai Társaság megbízásából vezetett ide katonai expedíciót Frederick Lugard kapitány, aki a város egyik dombján emelt erődöt. A város, Kampala is e dombról kapta a nevét, melynek jelentése „az impalák dombja”, majd az angolok négy évvel később védnökségi szerződést kényszerítettek az országra.

A gyarmatosítók saját közigazgatási intézményeiket az 1893-ban a Viktória-tó mellett alapított Entebbébe telepítették, de emellett Kampala politikai szerepe is megmaradt, sőt a századfordulótól az itt tömegesen megjelenő indiai munkásokkal, valamint a tengerpartra vezető Uganda-vasút megépítésével gazdasága is gyorsan bővült. 1962-ben Kampala a független Uganda fővárosa lett, mely a következő évtizedben gyors fejlődésnek indult. Az 1970-es években azonban Idi Amin diktatórikus rendszere kiűzte az országból az iparban és a kereskedelemben fontos szerepet játszó több tízezer indiait, miután Ugandára a gazdasági pangás és a fel-fellángoló polgárháborúk szomorú korszaka köszöntött. A város egyes részei is jelentősen megrongálódtak az Ugandai–tanzániai háborúban, ezeket azóta újjáépítették.

Földrajz

Kampala az űrből

Az Ugandai Köztársaság fővárosa a Kelet-afrikai magasföldön, a hatalmas kiterjedésű Viktória-tó partjától mindössze 10 km-re fekvő hét dombon épült.

Kampala csaknem pontosan az Egyenlítő mentén fekszik, így az éghajlata trópusi. Átlaghőmérséklete általában 21 °C körüli. A napsütést gyakran heves zivatarok váltják. Kampalában és környékén két esős időszak van:egy hosszú esőzéses időszak, amely augusztus elejétől december közepéig és egy rövid esőzéses időszak, amely márciustól májusig tart. Utóbbiban gyakrabban fordulnak elő felhőszakadások. A többi hónapban pedig napsütés van fölényben, de néha abbamarad egy-egy futózápor következtében. Az évi átlagos csapadékmennyiség: 1500 mm.

Kampala éghajlati jellemzői

Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)	33,0	36,0	33,0	33,0	29,0	29,0	29,0	31,0	32,0	32,0	32,0	32,0	36,0
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	28,5	29,3	28,7	27,7	27,2	26,9	26,7	27,2	27,9	27,7	27,4	28,0	27,8
Átlaghőmérséklet (°C)	22,7	22,6	22,6	21,9	21,4	21,0	20,6	20,9	21,3	21,8	21,9	21,9	21,7
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	17,9	18,3	18,2	18,1	17,9	17,7	17,2	17,0	17,2	17,5	17,5	17,8	17,7
Rekord min. hőmérséklet (°C)	12,0	14,0	13,0	14,0	15,0	12,0	12,0	12,0	13,0	13,0	14,0	12,0	12,0
Átl. csapadékmennyiség (mm)	71	54	119	174	124	66	56	91	106	126	152	86	1225
Havi napsütéses órák száma	155	170	155	120	124	180	186	155	150	155	150	124	1824
Forrás: World Meteorological Organization, Climate-Data.org, BBC Weather

Közlekedés

Autóbusz-park

Kampala-Mombasa vasútvonal

Kampala közlekedése a tőle 30 kilométerre lévő Entebbei nemzetközi repülőtér miatt fejlett. 2007 elején a főpolgármester bejelentette, hogy az ingázó taxikat visszavonja, helyettük átfogó tömegközlekedési rendszert vezetnek be. Egy évvel később, 2008-ban a beruházás meg is történt; 15 klimatizált, hibrid (árammal működő) buszt szerzett be a város a kormány segítségével, amelyek a főváros 40 km-es körzetéből szállítják az utasokat a kampalai munkahelyükre és otthonukba. Miután a buszokat beszerezték, a főpolgármester úgy döntött, hogy a fővárosba, és onnan kiinduló főutakra fizető kapukat állíttat fel, és üzemelteti azokat a csúcsforgalom idején. Napjainkban ebből származik a város bevételének 8-10%-a.

Kampala közigazgatási térképe

A bodaboda (helyi motorkerékpár, amit közlekedésre használnak) szintén ismert a rövid távú közlekedésre. Előnye, hogy a csúcsforgalom idején könnyen és gyorsan lehet haladni, hátránya viszont, hogy országutakon veszélyes.

Miután sikeresen megépült az északi elkerülő út, a kormány úgy döntött, hogy a fővárosban bus rapid transit hálózatot épít ki 2014-ben. 2012 március 12.-én, egy magántulajdonú társaság, a Pioneer Easy Bus Company elkezdte működtetni a tömegközlekedést 100 busszal, buszonkénti 60 férőhellyel (30 ülő- és ugyanennyi állóhely). Ezeket a járműveket mind Kínában készítették. Ezen kívül 422 autóbusz teljesít szolgálatot országszerte.

Összefoglalva:Kampala fontos közlekedési csomópont: vasúti összeköttetése van Kasese, Port Bell és a nagy kenyai kikötő, Mombasa felé. A nemzetközi repülőtér a 34 km-re fekvő Entebbében található, ahol a kormányhivatalok egy része is működik.

Gazdaság

Komoly lépések történtek annak érdekében, hogy az 1970-es években idetelepített, és mára nem működőképes nehézipari létesítményeket felszámolják, helyettük könnyűipari parkok és üzleti negyedek jöjjenek létre. Ezek a területek a főváros északi részén helyezkednek el.

Nagyon sok nemzetközi intézmény ugandai bázisa található a belvárosban. Ilyen például a Coca-Cola, Európai Unió, Nemzetközi Valutaalap, de nagyon sok országnak van nagykövetsége is itt.

Oktatás

Makerere Egyetem

Kampala legnagyobb egyeteme az 1922-ben alapított Makerere Egyetem. 1954-ben egy új egyetemet hoztak létre Kampalai Technikai Egyetem néven.

Népesség

Kampala lakossága
Év	Lakosság
2002 (népszámlálás)	1 189 150
2010 (népszámlálás)	1 597 900
2011 (népszámlálás)	1 659 600

Kampala népessége nagyon kevert, mégis a bagandaiak Kampala kerület több mint 60%-át teszik ki. A város összetétele mindig függött az adott kormánytól. Milton Obote és Idi Amin (akik Észak-Ugandából származtak és ott a nilóták vannak többségben) uralma alatt sok észak-ugandait telepítettek be Kampalába. Ugyanakkor Nyugat-Ugandából (az egykori Ankole területéről) is különösen sok embert telepítettek be, mert az ottani lakosok új államfőt akartak, Yoweri Museveni személyében.

A gazdasági rendszer rossz kezelése az 1970-es és 80-as években egészen oda vezetett, hogy alig akadt munkahely vidéken. Ennek következtében nagyon sokan vándoroltak be a fővárosba, de jó néhányan nem tértek vissza vidékre dolgozni az 1990-es és a 2000-es évek gazdasági fellendülése után.

Nagyítás

Kampala panorámakép

Kapcsolatok

Fontosabb nagykövetségek

• Egyiptom
• Amerikai Egyesült Államok
• Svédország

Források

• A világ fővárosai (szerk. Probáld Ferenc és Szegedi Nándor; /írta Benedek Endréné et al.) (Kossuth, 1986) ISBN 963 09 2873 6
• Kampala népszámlálás
• Részletes beszámoló Kampala testvérvárosairól és üzleti kapcsolatairól

A Wikimédia Commons tartalmaz Kampala témájú médiaállományokat.