Közép-Európa

Hivatkozások szerkesztése
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Közép-Európa Európának a Kelet- és Nyugat-Európa közé eső régiója.

Közép-Európa országai kékkel jelölve, Közép-Európához tartozó területek kék vonallal határolva

Országai[szerkesztés]

Közép-Európa országai sötétzölddel, tágabb értelemben Közép-Európához sorolt országok vagy egyéb országok közép-európai területei világoszölddel

Az Alpesi országok

A Visegrádi csoport

Más rendszerezések szerint Közép-Európán belül Nyugat-Közép-Európa és Kelet-Közép-Európa különíthető el, ami nagyjából hasonló a fenti csoportosításhoz, leszámítva Szlovéniát, amelyet Kelet-Közép-Európához is szokás sorolni (a felosztás inkább politikai alapú, mint földrajzi, például Csehországot kelethez, míg Ausztriát nyugathoz sorolja).

Időnként Közép-Európához sorolják a következő országok egyes részeit:

Elsősorban kulturális és politikai értelemben szokták közép-európainak tekinteni a balti országokat is, bár földrajzilag inkább Észak-Európához tartoznak:

  • Észt Észtország (a legkevésbé tekinthető közép-európainak a három ország közül)
  • Lett Lettország
  • Litván Litvánia (a leginkább közép-európainak tekinthető a három ország közül)

A Benelux államokat általában Nyugat-Európa részének szokás tekinteni, de bizonyos történelmi, nyelvi, kulturális szempontok alapján alkalmanként Közép-Európa országai között is említik őket:[1]

Gazdaság[szerkesztés]

Az országok összehasonlítása[szerkesztés]

Ország Terület
km²		 Népesség
(fő)
2014. dec.		 Népsűrűség
fő/km²		 Főváros GDP (PPP)
2016,  USD/fő[2]		 nettó
átlagkereset
euróban, 2017-ben		 fiz.
forr.		 HDI
(2014)
Ausztria 83 879 8 223 062 101 Bécs 48004 1934 [3] 0.881
Csehország 78 866 10 513 209 133 Prága 33231 870 [4] 0.861
Horvátország 56 594 4 284 889 76 Zágráb 22795 800 [5] 0.812
Lengyelország 312 679 38 483 957 123 Varsó 27764 770 [6] 0.834
Magyarország 93 030 9 877 365 106 Budapest 27481 654 [7] 0.818
Németország 357 168 80 716 000 226 Berlin 48110 2270 [8] 0.911
Svájc 41 285 8 183 800 198 Bern 59560 4421 [9] 0.917
Szlovákia 49 035 5 415 949 110 Pozsony 31338 722 [10] 0.830
Szlovénia 20 273 2 061 085 102 Ljubljana 32085 1051 [11] 0.874

Emberi fejlettségi index[szerkesztés]

Világtérkép az emberi fejlettségi indexről a 2013-as adatok alapján:
  –nagyon magas
  –alacsony
  –magas
  –nincs adat
  –közepes

Az országok az emberi fejlettségi index alapján (2014)[12]

Globalizáció[szerkesztés]

Világtérkép a globalizációs indexről

A globalizációs index a 2015-ös adatok alapján:[13]

Jólét[szerkesztés]

A jólét szintje a 2016-os adatok alapján:[14]

Korrupció[szerkesztés]

Világtérkép a korrupciós szintről (2015):
  90–100
  80–89
  70–79
  60–69
  50–59
  40–49
  30–39
  20–29
  10–19
  0–9
  nincs adat

A közép-európai országok többsége általában a korrupciós index világátlagánál magasabb pontszámot ért el (2015):[15]

Természeti képe[szerkesztés]

 Ez a szakasz nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szakaszban szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Határai[szerkesztés]

Északról a Balti-tenger és az északi tenger, nyugatról a Rajna, keletről a Kelet-európai-síkság, délről pedig az Alpok, Kárpátok és a Száva–Duna vonal határolja.

Földrajzi történelme[szerkesztés]

Óidő[szerkesztés]

Az óidőben röghegységek alakultak ki Közép-Európában, amelyek a Variszkuszi-hegységrendszer részei. Ezek a Német-középhegység, a Lengyel-középhegység és a Cseh-medence peremhegységei.

Középidő[szerkesztés]

Az óidőben kialakult röghegységek a középidő végén érték el a mai képüket. Ez a hegységképző mozgások eredménye volt. A lepusztult rögök újból kiemelkedtek, a közöttük lévő medencék mélybe zökkentek. A magasra emelkedett hegységek erősen letarolódtak, és így gránit és pala került a felszínre. Az alacsonyabb hegységeket és a medencéket viszont tengeri elöntések üledékrétegei fedték be. A törésvonalak árokrendszerében a folyók völgyeket vágtak maguknak.

Újidő[szerkesztés]

Harmadidőszak[szerkesztés]

Ebben az időszakban fejeződtek be végleg a középidő végén elkezdődő hegységképző mozgások.

Kialakultak a fiatal gyűrthegységek, Közép-Európa legmagasabb területét képző hegységek, az Alpok és a Kárpátok. Ezek az Eurázsiai-hegységrendszerhez tartoznak.

Negyedidőszak[szerkesztés]

A negyedidőszakban bekövetkező jégkorszak hatására kialakult az északi alföldi tájak felszíne. Az előrenyomuló és visszahúzódó jégtakaró kiemelkedései és a közöttük lévő mélyedések tavai képezik a tóhátságok területét. Ezek dél felé ellaposodtak és az alföldeken gyakori a lösz és a folyami hordalék. Ezek az alföldek például a Lengyel-alföld és a Germán-alföld. A hegységekkel körülvett medenceszerű alföldeket a hegységtől érkező folyók tökéletes síkságokká alakították. Terjedelmes lösztakaróik anyagát erős szelek szállították. Ilyen alföldek például a Román-alföld, a Kisalföld és az Alföld.

Közép-Európa fiatal mai vízhálózata az utolsó jegesedés után jött létre. Legfőbb vízválasztói a Kárpátok és az Alpok gerincein futnak. Közép-Európa legfontosabb folyója a Duna. Donaueschingentől a torkolatáig, a Fekete-tengerig 2840 kilométert tesz meg. Fontosabb folyói:

A negyedidőszakban számos tó alakult ki, főleg a Germán- és Lengyel-alföld északi részének tavai.

Egyéb meghatározások[szerkesztés]

A német „Mitteleuropa” (Közép-Európa) kifejezést kulturális értelemben néha kifejezetten azokra az államokra alkalmazzák, amelyek a Habsburg-monarchia felbomlása óta jöttek létre.

Azok az országok, melyek Közép-Európához tartozónak tekintik magukat, olykor a tőlük keletre eső államokat nevezik Kelet-Európának. Németországban például Lengyelországról Kelet-Európa részeként szoktak beszélni, Lengyelországban pedig Ukrajnáról ugyanígy.

Némelyek annak idején úgy fogalmazták tréfásan, hogy Közép-Európa az a része a földrésznek, amit Nyugat-Európában Keletnek, Kelet-Európában pedig Nyugatnak tartanak. Közép-Európa egy másik meghatározása Európának azokat a részeit foglalja magába, amelyek kultúrájukban, történelmükben nyugatiak, de amelyeket a Szovjetunió uralma alá hajtott a második világháborúban.

Egyes nézetek Közép-Európa igen tág értelmezését vallják, amely ide sorolja Baltikumot és Délkelet-Európa valamennyi országát is Görögország és Törökország európai része kivételével.

Mitteleuropa, mint politikai eszme[szerkesztés]

Közép-Európa fogalmát német földrajzosok hozták forgalomba a 19. században. A fogalom tartalmában azonban mindig más és más volt. A kezdeti természetföldrajzi jelleg később politikai tartalommal telítődött, mint a jelentkező német nemzettudat egyik megnyilvánulása.

Volt olyan, aki nyugat és kelet közé helyezte Közép-Európát, észak–déli irányban, az Északi-foktól Szicíliáig. Más észak és dél között képzelte el helyét, így Közép-Európát nyugaton az Atlanti-óceán, keleten a Fekete-tenger határolta. Mások Európa középső részét nevezték Közép-Európának, melybe nemcsak a német nyelvterületet, hanem a környező, nem németajkú peremvidékeket is beleértették. Zeune 1808-as geográfiájában Észak-, Közép- és Dél-Európára osztotta a kontinenst, az 1811-es kiadásban Nyugat-, Közép- és Kelet-Európa között tett különbséget, az 1833-asban már Északnyugat- és Délkelet-Európa között találjuk Közép-Európát.

A németek úgy vélték, bármiféle tartalmat adunk a közép-európaiság eszméjének, bárhol húzzuk meg fogalmi és földrajzi határait, egy európai rangú politikai egység Franciaország és az Orosz Birodalom között nem valósítható meg a német nemzet nélkül. 1848-hoz közeledve a német nemzeti mozgalom követelései között felbukkan az egységes Németország utáni vágy mellett az európai német nagyhatalom ábrándja. Így lett a földrajzi fogalomból politikai eszme: Közép-Európából és Európa közepéből Mitteleuropa.[16]

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Alice Florence Adelaide Mutton: Central Europe (angol nyelven). Open Library. (Hozzáférés: 2023. október 14.)
  2. ↑ http://www.imf.org/external/pubs/ft/weo/2017/01/weodata/weorept.aspx?pr.x=64&pr.y=15&sy=2016&ey=2022&sort=country&ds=.&br=1&c=914%2C946%2C137%2C962%2C911%2C122%2C912%2C181%2C913%2C124%2C921%2C943%2C963%2C918%2C138%2C142%2C964%2C182%2C960%2C423%2C935%2C968%2C128%2C922%2C942%2C939%2C936%2C172%2C961%2C132%2C915%2C184%2C134%2C174%2C144%2C146%2C944%2C176%2C178%2C136%2C186%2C916%2C926%2C112%2C967%2C941&s=PPPPC&grp=0&a=
  3. ↑ http://bruttonetto.akwien.at/
  4. ↑ https://www.penize.cz/kalkulacky/vypocet-ciste-mzdy#mzda
  5. ↑ https://www.dzs.hr/default_e.htm
  6. ↑ http://www.infor.pl/kalkulatory/brutto_netto.html
  7. ↑ http://www.ksh.hu
  8. ↑ http://www.parmentier.de/steuer/steuer.htm?wagetax.htm
  9. ↑ https://www.lohncomputer.ch/en/your-result/
  10. ↑ https://www.platy.sk/en/calculator/results[halott link]
  11. ↑ http://www.stat.si/StatWeb/en/News/Index/7013
  12. ↑ https://en.wikipedia.org/wiki/Central_Europe
  13. ↑ „2016 KOF Index of Globalization” (PDF), 2015. április 25. (Hozzáférés: 2016. május 25.) 
  14. ↑ The 2016 Legatum Prosperity Index. Legatum Prosperity Index 2016. (Hozzáférés: 2017. április 1.)
  15. ↑ Corruption Perceptions Index 2015 – Infographics. Cpi.transparency.org. [2019. november 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 24.)
  16. ↑ Németh István: Hatalmi politika Közép-Európában
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Közép-Európa&oldid=26967861”