Igar

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Igar
Református templom
Református templom
Igar címere
Igar címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeFejér
JárásSárbogárdi
Jogállásközség
PolgármesterMolnár István (független)[1]
JegyzőGerzsei Jánosné[2]
Irányítószám7015
Körzethívószám25
Népesség
Teljes népesség760 fő (2023. jan. 1.)[3]
Népsűrűség22,19 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság160[4] m
Terület41,19 km²
Földrajzi nagytájAlföld[5][6]
Földrajzi középtájMezőföld[5][6]
Földrajzi kistájKáloz–Igari-löszhátak[5][6]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 46′ 33″, k. h. 18° 30′ 54″Koordináták: é. sz. 46° 46′ 33″, k. h. 18° 30′ 54″
Igar (Fejér vármegye)
Igar
Igar
Pozíció Fejér vármegye térképén
Igar weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Igar témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Igar község Fejér vármegyében, a Sárbogárdi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Fejér vármegye déli részén, Tolna vármegye határán, Simontornyától északnyugatra fekszik. A környező települések közül Simontornya 2, Mezőszilas és Tolnanémedi egyaránt 8,5-8,5, Cece 10, Ozora 11, Pincehely 12, Dég 14, Enying pedig 29 kilométer távolságra található.

A település központján a Simontornya-Enying közti 64-es főút halad keresztül, különálló településrészei közül Vámpuszta és Vámszőlőhegy a Simontornya-Iregszemcse közti 6407-es út mentén fekszik, Dádpuszta pedig attól kicsit távolabb található, egy alsóbbrendű bekötőúton érhető el a 6407-esről. Vámpusztán van egy ház is ami kettő vármegyében (Fejér, Tolna) van.[7]

Története[szerkesztés]

A település és környéke már a bronzkorban is lakott hely volt, amit a környékén (Galástya, Vámszőlőhegy) talált bronzkori leletek igazoltak. Az avar korból származó előkelő leletei[8] (a közeli ozora-tótipusztai leletekkel együtt), és a falu határában található Árpád-korból származó földvár a terület jelentőségére mutatnak rá a kora középkortól kezdve.

Igar nevét az oklevelekben 1324-ben említik először, ekkor Igor-ként írták.

1324-ben Károly Róbert király Igart a benne lévő nemesi részek nélkül Simontornyával együtt Hench fia János budavári várnagynak adta.

1334 -ben a pápai tizedjegyzék szerint a veszprémi főesperességbe tartozó egyházának papja 25 kisdénár pápai tizedet fizet.

1339-ben Igari György igari birtoka 1/4 részét vejének, Bertold fia András cecei besenyőnek köti le.

A 17. század elején az itt lezajlott háborúkban a falu elpusztult.

1751-körül a Csallóközből érkezett telepesekkel települt újra.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Barakonyi Antal (független)[9]
  • 1994–1998: Kiss Jánosné (független)[10]
  • 1998–2002: Pákozdi József (független)[11]
  • 2002–2006: Bognár János (MSZP)[12]
  • 2006–2010: Bognár János (MSZP)[13]
  • 2010–2014: Bognár János (független)[14]
  • 2014–2019: Bognár János Péter (független)[15]
  • 2019-től: Molnár István (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
956
968
932
824
791
760
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,7%-a magyarnak, 0,7% cigánynak, 0,3% németnek mondta magát (15,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 39%, református 19,5%, evangélikus 0,3%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 14,3% (26,6% nem nyilatkozott).[16]

Források[szerkesztés]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Igar-Vámpuszta: Strasszer-kastély – 1910 körül ekletikus stílusban Hübner Jenő tervei szerint építtette Strasszer Vilmos.
  • Az 1835-ben, barokk stílusban épült igari református templom
  • Rezes-tó
  • Hordóvölgy-vízállás
  • Igari-tó
  • Bozót-patak
  • Pósa-patak

Környékbeli nevezetességek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Igar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. április 12.)
  2. Polgármesteri Hivatal. igar.hu. (Hozzáférés: 2012. július 28.)
  3. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  4. Igar, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 4.)
  5. a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. [2013. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  6. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  7. Google Maps (hu-US nyelven). Google Maps. (Hozzáférés: 2021. augusztus 3.)
  8. Hampel József 1905: Alterthümer des frühen Mittelalters in Ungarn II. Braunschweig, 354-357; Fülöp Gyula 1988: Awarenzeitliche Fürstenfunde von Igar. Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae XL/1-4, 151-190.
  9. Igar települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  10. Igar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
  11. Igar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 12.)
  12. Igar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 12.)
  13. Igar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 12.)
  14. Igar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. július 28.)
  15. Igar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 12.)
  16. Igar Helységnévtár

További információk[szerkesztés]