Henryk Sienkiewicz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Henryk Sienkiewicz
Élete
Született1846. május 5.
Wola Okrzejska, Kongresszusi Lengyelország, Orosz Birodalom
Elhunyt1916. november 15. (70 évesen)
Vevey, Svájc
SírhelySzent János-főszékesegyház
Nemzetiséglengyel
SzüleiJózef Sienkiewicz
Stefania Cieciszowska
HázastársaMaria Szetkiewiczówna (1881-85)
Maria Wołodkowiczówna (1893-95)
Mari Babska (1904-16)
GyermekeiJadwiga Korniłowiczowa
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)próza
Első műveNa marne (Hiába, 1872)
Fontosabb műveiTűzzel-vassal (1884)
Özönvíz (1886)
A Kislovag (1888)
Quo vadis (1895)
Kereszteslovagok (1900)
Sivatagon és vadonban (1912)
Kitüntetései
Irodalmi díjaiNobel-díj (1905)
Henryk Sienkiewicz aláírása
Henryk Sienkiewicz aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Henryk Sienkiewicz témájú médiaállományokat.

Henryk Adam Aleksander Pius Sienkiewicz[1] (Wola Okrzejska, Kongresszusi Lengyelország, 1846. május 5. – Vevey, 1916. november 15.) irodalmi Nobel-díjas lengyel író.

Élete[szerkesztés]

Elszegényedett nemesi család gyermekeként Wola Okrzejskában született, az akkor orosz fennhatóság alatt álló Kongresszusi Lengyelországban. Szülei Józef Sienkiewicz és Stefania Cieciszowska. Apai ágról tatár (pontosabban lipek) gyökerekkel bírt. 1861-ben a család anyagi okok miatt Varsóba költözött. Az író itt végezte az elemi és középiskolát, majd 1866-ban beiratkozott a főiskolára, ahol orvostudományt és jogot, később bölcsészetet és történelmet tanult.

1872-től a Gazeta Polska munkatársa lett, amelynek rövid történeteket és tudósításokat írt. Az itt szerzett jövedelméből Belgiumba, Franciaországba, Kaliforniába, Olaszországba utazott. 1879-ben Velencében megismerte Maria Szetkiewiczet, aki később a felesége lett. Két gyermekük született, majd Maria megbetegedett tbc-ben, és 1885-ben meghalt.

Walter Scott és a francia romantikus regényírók hatására 1882-ben elkezdte írni történelmi trilógiáját, amely a 17. századi Lengyelországban játszódik. A regényírás közben rengeteget utazott: Olaszország, Ausztria, Franciaország, Spanyolország, Görögország, Konstantinápoly, Egyiptom, Zanzibár. 1892-ben Odesszában megismerkedett Maria Romanowskaval, 1893-ban összeházasodtak. (Érdekesség: mind az öt nő, akinek szerepe volt Sienkiewicz életében, a Maria nevet viselte).

1895-ben megkezdte a Quo vadis írását. 1896-ban befejezte a regényt. Mivel felesége elhagyta, pápai engedéllyel elvált. 1900-ban befejezte a Kereszteslovagokat. 1904-ben a francia Becsületrenddel tüntették ki.

1905-ben irodalmi Nobel-díjat kapott; a közhiedelemmel ellentétben nem a Quo vadis című regényéért, hanem „kiemelkedő epikai munkásságáért”.

A világháború kitörésekor Vevey-be (Svájc) költözött. Itt Ignacy Jan Paderewskivel együtt megszervezte A Háború Lengyel Áldozatait Segítő Bizottságot. 1916-ban halt meg Vevey-ben. Hamvait 1924-ben visszavitték Lengyelországba.

Művei[szerkesztés]

Henryk Sienkiewicz szobra Słupskban
A Keresztes lovagok című regénye 1902-es magyar kiadásának borítója
A Volyodyjovszki úr (A kis lovag) című regénye 1902-es magyar kiadásának borítója
  • A trilógia (Trylogia):
    • Tűzzel-vassal (Ogniem i mieczem,[2] 1884)
    • Özönvíz (Potop, 1886)
    • A kislovag (Pan Wołodyjowski,[3] 1888)
  • A harmadik (Ta trzecia, 1888)
  • A Polaniecki család (Rodzina Połanieckich, 1894)
  • Quo vadis (1895)
  • Kereszteslovagok (Krzyżacy,[4] 1900)
  • A dicsőség mezején (Na polu chwały, 1907)
  • Sivatagon és vadonban (W pustyni i w puszczy,[5] 1912)

Magyarul[szerkesztés]

1919-ig[szerkesztés]

  • A harmadik. Elbeszélések; ford. Gelsei Gyula; A Nagyvilágból, Makó, 1900 (A nagyvilágból)
  • Quo vadis? Regény. 1-2.; ford. Erényi Nándor; Márkus Ny., Bp., 1901
  • Quo vadis? Történeti regény Nero császár korából, 1-2.; ford. Szekrényi Lajos; fordítói, Bp., 1901
  • Quo vadis? Regény Nero császár idejéből; ifjúsági és családok számára készült ford., a szerző életrajzával, bev., jegyz.; Pesti Ny., Bp., 1901
  • Őt kövessük és egyéb elbeszélések; Magyar Hírlap, Bp., 1901
  • A keresztes lovagok. Történeti regény a XV. századból, 1-2.; Pesti Könyvny., Bp., 1902
  • Polgár és nemes. Regény; Vass, Bp., 1902
  • A harmadik; Magyar Hírlap, Bp., 1903
  • Volyodyjovszki úr / A kis lovag. Regény, 1-2.; ford. Szekrényi Lajos; fordítói, Bp., 1902
  • Dráma a falun / Művészszerelem; ford. Ilosvai Hugó; Révai-Salamon Ny., Bp., 1903
  • Nyomorból a halálba; ford. Róna Béla; Magyar Könyvkiadó Társaság, Bp., 1903
  • Quo vadis? Regény Nero császár korából / Menjünk hozzá!.... novella Krisztus Urunk korából; ford., bev. Zigány Árpád; Légrády, Bp., 1903
  • A pognebini hős; Válogatott Írók Tára, Bp.–Szabadka, 1904
  • Vízözön. Regény; Budapesti Hírlap, Bp., 1905
    • (Özönvíz címen is)
  • Kisebb elbeszélések, 1-2.; Pesti Ny., Bp., 1905
  • Szétforgácsolt erők. Regény; Magyar Hírlap, Bp., 1906 (A Magyar Hírlap regénytára)
  • A szeretet rabja; Magyar Kereskedelmi Közlöny, Bp., 1907
  • A hős; ford. Bányai Károly; Budapesti Hírlap Ny., Bp., 1911
  • A dicsőség mezején. Regény; ford. Bányai Károly; Szt. István Társulat, Bp., 1911
  • Forgó szél. Regény, 1-2.; Légrády Testvérek, Bp., 1912 (Legjobb könyvek)
  • Tűzzel-vassal. Regény, 1-2.; ford. Bányai Károly; Szt. István Társulat, Bp., 1915
  • Falusi tragédia. Regény; ford. Tomcsányi János; Franklin, Bp., 1916
  • Lengyel elbeszélők; Sienkiewicz, Stasiak et al.; ford. Bányai Károly; Lampel, Bp., 1917 (Magyar könyvtár)
  • Sivatagban – őserdőben; ford. Bányai Károly; Szt. István Társulat, Bp., 1918
    • (Sivatagon és vadonban címen is)
  • Lengyel elbeszélők / Sienkiewicz, Stasiak et al.; ford. Bányai Károly; Lampel, Bp., 1917 (Magyar könyvtár)
  • Hánia; Érdekes Újság, Bp., 1919 (Legjobb könyvek)
  • Monte Carlo. Regény; ford. Bányai Károly; Kultúra, Bp., 1919 (A Kultúra regénytára)

1920–1944[szerkesztés]

  • Örvény; ford. Balla Mihály, bev. Béla Henrik; Révai, Bp., 1921 (Világszép regények)
  • Vízözön. Regény; bev. Sik Sándor; Szt. István Társulat, Bp., 1923
    • (Özönvíz címen is)
  • Quo vadis?; átdolg. kiad.; Szt. István Társulat, Bp., 1925
  • Quo vadis? Regény Krisztus urunk korából, 1-2.; ford. Zigány Árpád; Pallas, Bp., 1927
  • Éva főszerepben. Regény; Központi, Bp., 1943 (Csillagos regény)
  • Fűszer és szerelem; ford. Takáts Iphigenia; Modern Könyvkiadóvállalat, Bp., 1943
  • Édesanyja szemefénye; ford. Bilevicz Franciska; Bodnár I., Bp., 1944 (Szórakoztató regények)
  • Ralf kapitány naplója. Regény; Globus Ny., Bp., 1944 (Vasárnapi regénytár)

1945–[szerkesztés]

  • Kereszteslovagok, 1-2.; ford. Mészáros István, utószó Kovács Endre; Új Magyar Kiadó, Bp., 1955
  • Válogatott elbeszélések; ford. Mészáros István, bev. Kovács Endre; Új Magyar Kiadó, Bp., 1956 (A világirodalom klasszikusai)
  • A kenyérért. Novellák; ford. Kerekes György; Ifjúsági, Bukarest, 1957 (Tanulók könyvtára)
  • Quo vadis?. Regény; ford. Mészáros István; Európa, Bp., 1957
  • Sivatagon és vadonban. Regény; ford. Mészáros István; Móra, Bp., 1959
    • (Sivatagban, őserdőben címen is)
  • Tűzzel-vassal. Regény; ford. Mészáros István, utószó Kovács Endre; röv. kiad.; Európa, Bp., 1960
  • Özönvíz. Regény, 1-2.; ford. Mészáros István, utószó Kovács Endre; Európa, Bp., 1962
    • (Vízözön címen is)
  • A kislovag. Wolodyjowsky úr. Regény; ford. Mészáros István, utószó Kovács Endre; Európa, Bp., 1963
  • Quo vadis?; szerk., átdolg. Dér Gyula; Ecclesia, Bp., 1970
  • Polaniecki család. Regény; ford. Balla Mihály; Aquila, Debrecen, 1993 (Henryk Sienkiewicz művei)
  • A dicsőség mezején; ford. Bányai Károly; Aquila, Debrecen, 1993
  • Örvény; ford. Balla Mihály; Aquila, Debrecen, 1993 (Henryk Sienkiewicz művei)
  • A gravelotte-i hős; ford. Mészáros István; Merényi, Bp., 1994
  • A római patrícius; Fátum-ars, Bp., 1994
  • Szecsődi Leó: Quo vadis. Henryk Sienkiewicz regénye nyomán. Színdarab; Agapé, Szeged, 1998
  • Szecsődi Leó: Üveghegyen innen és túl. Henryk Sienkiewicz regénye nyomán. Színdarab; Agapé, Szeged, 1998
  • Quo vadis? Történeti regény Nero császár korából; ford. Szekrényi Lajos, átdolg. Elekes Szentágotai Blanka; Lektűr, Bp., 2002
  • Quo vadis; ford. Murányi Beatrix; Magyar Könyvklub, Bp., 2002
  • Őt kövessük! Kisregény; szöveggond. Kindelmann Győző; Szt. István Társulat, Bp., 2007

Magyar fordítói[szerkesztés]

Műveiből készült ismertebb filmek[szerkesztés]

(A Sivatagban, őserdőben két filmváltozatánál nincsenek feltüntetve a tévésorozatok, amelyeket mindkét esetben ugyanazok a stábok készítettek.)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ A név magyar kiejtése: Henrik Sinkievics. Itt Archiválva 2014. március 17-i dátummal a Wayback Machine-ben meghallgatható.
  2. ↑ „Ogniem i mieczem” magyar kiejtése: ognim i mjecsem
  3. ↑ „Pan Wołodyjowski” magyar kiejtése: pán volodijovszki
  4. ↑ Krzyżacy magyar kiejtése: Ksözsácö
  5. ↑ „W pustyni i w puszczy” magyar kiejtése: vpusztini ivpuscsö
  6. ↑ Quo Vadis (1902) (angol nyelven). Internet Movie Database. (Hozzáférés: 2010. szeptember 18.)
  7. ↑ Quo Vadis (1912) (angol nyelven). Internet Movie Database. (Hozzáférés: 2010. szeptember 18.)
  8. ↑ Flood (1915) (angol nyelven). Internet Movie Database. (Hozzáférés: 2010. szeptember 18.)
  9. ↑ Quo Vadis (1925) (angol nyelven). Internet Movie Database. (Hozzáférés: 2010. szeptember 18.)
  10. ↑ Quo Vadis (1951) (angol nyelven). Internet Movie Database. (Hozzáférés: 2010. szeptember 18.)
  11. ↑ Krzyzacy (1960) (angol nyelven). Internet Movie Database. (Hozzáférés: 2010. szeptember 18.)
  12. ↑ Col ferro e col fuoco (1963) (angol nyelven). Internet Movie Database. (Hozzáférés: 2010. szeptember 18.)
  13. ↑ Pan Wolodyjowski (1969) (angol nyelven). Internet Movie Database. (Hozzáférés: 2010. szeptember 18.)
  14. ↑ W pustyni i w puszczy (1973) (angol nyelven). Internet Movie Database. (Hozzáférés: 2010. szeptember 18.)
  15. ↑ The Deluge (1974) (angol nyelven). Internet Movie Database. (Hozzáférés: 2010. szeptember 18.)
  16. ↑ Quo Vadis (1985) (angol nyelven). Internet Movie Database. (Hozzáférés: 2010. szeptember 18.)
  17. ↑ Ogniem i mieczem (1999) (angol nyelven). Internet Movie Database. (Hozzáférés: 2010. szeptember 18.)
  18. ↑ Quo Vadis (2001) (angol nyelven). Internet Movie Database. (Hozzáférés: 2010. szeptember 18.)/
  19. ↑ W pustyni i w puszczy (2001) (angol nyelven). Internet Movie Database. (Hozzáférés: 2010. szeptember 18.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Henryk_Sienkiewicz&oldid=26176788”