Gyalóka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gyalóka
Templom
Templom
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeGyőr-Moson-Sopron
JárásSoproni
Jogállásközség
PolgármesterVarga Tamás (független)[1]
Irányítószám9474
Körzethívószám99
Népesség
Teljes népesség82 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség15,52 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület3,93 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 26′ 35″, k. h. 16° 41′ 47″Koordináták: é. sz. 47° 26′ 35″, k. h. 16° 41′ 47″
Gyalóka (Győr-Moson-Sopron vármegye)
Gyalóka
Gyalóka
Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
Gyalóka weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyalóka témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Gyalóka község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Soproni járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A 8614-es út belterületi szakasza (a Fő utca) nyugat felé nézve

A vármegye délnyugati részén, Sopron és Kőszeg között, Győrtől 100 kilométerre fekszik. 1991-től önálló önkormányzata van, a szakonyi körjegyzőséghez tartozik. Éghajlata mérsékelt, az Alpok közelsége miatt hűvösebb, szelesebb és csapadékosabb az országos átlagnál.

Megközelítése[szerkesztés]

Csak közúton érhető el, Szakony vagy Zsira érintésével, a 8614-es úton.

Története[szerkesztés]

Első írásos említése 1308-ból való. Középkori birtokosai az Osl nemzetségből leszármazott családok és a Kanizsayak. 1544 táján még jobbágyközség, Koroknay Péter és Ládonyi Lászlóné szül. Gyalókay Dóra tulajdonában. Jobbágylakossága mindössze 3 porta volt, ez is fizetésképtelen szegény, így 1549-re a község a jobbágytalan nemesi falvak sorába süllyedt. 1549-ben 2 nemesi kúriát írtak össze. A község birtokos családjai közül az említett Gyalókay Dóra után a Ládonyiak, Garázdák, Gergóczok, Polányiak és Akácsok következtek. A gyalókai Dukkon-malom élénk üzlet tárgyát képezte: 1580 körül Gongol, alias Molnár Jánostól vette meg Podgorszky János pannonhalmi kapitány. 1585-ben az ő fia adta el pécsi Bornemissza Jánosnak és nejének, Patyi Annának, továbbá Polányi Gáspárnak és Farkasnak, Garázda Benedeknek, akik elzálogosították a csapodi Kálmán Barnabásnak. A 17. században a szomszédos Salamonfán birtokos Rátkayak vásároltak Gyalókán birtokot, így a község nagy része átment azoknak a Rátkayaknak a tulajdonába, akik a 18. század elején Zichy Ádám, Kéry László és Jely Pál mellett újból földesurak, vagyis telkesjobbágyok urai. Gyalóka a Rátkayak kezében újból betelepült telkesjobbágyokkal.

Majorság kft.

A 18. század közepén – valószínűleg zálog gyanánt – a Kamalduli rend birtokában volt. Az 1780-as évektől kezdve, a Rátkay család kihaltával, a Meskó család lett a birtokos. A 19. század első felében a község Molnár Lajos vármegyei tiszti főügyész tulajdonát képezte. A paraszti birtokállomány 250 kishold szántóból állott, telkesjobbágyainak száma 20 körül mozgott. Lélekszáma 1787-től 1930-ig 223-ról 317-re nőtt. A gróf Meskó család birtokában álló urasági major az összevásárolt kisnemesi telkekből alakult ki, 1790-ben 73 kh. szántó és 34 kh. rét tartozott hozzá. A Dömötör, Tóth és Varga nevű jobbágycsaládokkal 1671-ben, a Kóczán, Pusztai és Németh nevűekkel 1728-ban találkozunk először. Gyalókai születésű volt Kóczán Ferenc kegyesrendi tanár és író (1801-1867).

Az első világháborúban 14 fő, a második világháborúban 8 fő halt hősi halált. A két világháború között a falu birtokosa az Újhelyi család volt. A falu munkára fogható lakosságának a 10%-a volt zsellér 1-5 kh-on, 10%-a pedig cseléd az újhelyi birtokon. Sem kiemelkedően gazdag, sem kirívóan szegény család nem volt ebben az időben. A falu nagy része a földművelésből élt, az iparosok kisebbségben voltak: kovács, cipész, asztalos, ács, kőműves. Volt még kocsmáros és vegyesboltos. A falu határát érintő Répce három malmot hajtott.
A második világháború idején a falu népe az Újhelyi-kastély pincéjébe bújt, amíg a szovjet csapatok átvonultak. 1946-ban a gazdák többsége belépett a Kisgazdapártba. 1959-ben termelőszövetkezetet alakítottak. Az 1980-as évek második felében korszerűsítették a villanyvilágítást, ravatalozót építettek, orvosi rendelőt alakítottak ki. Napjainkban nincs intézmény a településen. Művelődési, sportolási lehetőség a szomszédos településeken, orvosi ellátás Zsira községben van.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Ifj. Farkas János (független)[3]
  • 1994–1998: Tóth János (független)[4]
  • 1998–2002: Tóth János (független)[5]
  • 2002–2006: Tóth Jánosné (független)[6]
  • 2006–2010: Tóth Jánosné (független)[7]
  • 2010–2014: Kincse Attila (független)[8]
  • 2014–2019: Kincse Attila (független)[9]
  • 2019–2020: Kincse Attila (független)[10]
  • 2020-tól: Varga Tamás (független)[1][11]

A településen 2020. szeptember 6-án időközi polgármester-választást kellett tartani, mert a 2019 októberében megválasztott előző polgármester lemondott posztjáról.[12]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
70
69
68
84
81
82
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,3%-a magyarnak, 12,5% cigánynak mondta magát (4,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 82,8%, evangélikus 4,7%, felekezeten kívüli 1,6% (10,9% nem nyilatkozott).[13]

Nevezetességei[szerkesztés]

Műemlék jellegű a homlokzati tornyos, egyhajós barokk, 1761-ben épült rk. Keresztelő Szent János templom. Eredeti népies barokk berendezése nagyrészt megmaradt, elsősorban a szobrokkal díszített oltár és a rokokó díszes orgona érdemel figyelmet. A templom melletti Nepomuki Szent János szobor a 18. század második feléből való. A temetőben régi sírkövek láthatók.

Források[szerkesztés]

  • Győr-Moson-Sopron megye kézikönyvéből (Szekszárd 1998) Kelemen Endréné írása átdolgozva.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. ↑ a b Gyalóka települési időközi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2020. szeptember 6. (Hozzáférés: 2022. július 22.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Gyalóka települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Gyalóka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  5. ↑ Gyalóka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  6. ↑ Gyalóka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  7. ↑ Gyalóka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  8. ↑ Gyalóka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  9. ↑ Gyalóka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  10. ↑ Gyalóka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2022. július 22.)
  11. ↑ Többnyire a járvány miatt elmaradt időközi önkormányzati voksolásokat tartottak vasárnap országszerte. nepszava.hu (2020. szeptember 6.) (Hozzáférés: 2020. szeptember 7.)
  12. ↑ Polgármestert választanak vasárnap Gyalókán. Kisalföld.hu, 2020. szeptember 1. (Hozzáférés: 2020. szeptember 6.)[halott link]
  13. ↑ Gyalóka Helységnévtár

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gyalóka&oldid=26112221”