Egyházashetye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a Vas vármegyei településről szól. Hasonló címmel lásd még: Hetye (egyértelműsítő lap).
Egyházashetye
Berzsenyi Dániel szülőháza
Berzsenyi Dániel szülőháza
Egyházashetye címere
Egyházashetye címere		 Egyházashetye zászlaja
Egyházashetye zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeVas
JárásCelldömölki
Jogállásközség
PolgármesterZolnai Attila (független)[1]
Irányítószám9554
Körzethívószám95
Népesség
Teljes népesség290 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség24,39 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület13,2 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 10′ 11″, k. h. 17° 07′ 05″Koordináták: é. sz. 47° 10′ 11″, k. h. 17° 07′ 05″
Egyházashetye (Vas vármegye)
Egyházashetye
Egyházashetye
Pozíció Vas vármegye térképén
Egyházashetye weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Egyházashetye témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Egyházashetye község Vas vármegyében, a Celldömölki járásban. Itt született és tizenhárom éves koráig itt élt Berzsenyi Dániel.

Fekvése[szerkesztés]

Kemenesalján, Celldömölktől délre, Kissomlyó, Köcsk és Jánosháza közt fekszik.

Központján, annak főutcájaként, nagyjából kelet-nyugati irányban a 8415-ös út halad végig, ezen érhető el Csögle-Boba és a 84-es főút borgátai szakasza felől is. Északi szomszédai, Köcsk és Kemeneskápolna felé a 8434-es út biztosít közúti összeköttetést.

Története[szerkesztés]

Berzsenyi Dániel portréja (Donát János festménye)

A többutcás, soros beépítésű, szalagtelkes községet több mint háromszázan lakják. Nevének eredeteként a hetes számot, illetve a hegye szó zöngétlen hetye változatát említik. Az utóbbit erősítheti első írásos említése: Hege (1338). A későbbiekben előfordult az Ohethye (1463), Felsew Heythye (vagy más néven Aderyanhaza, 1467) változat is. Templomára utaló első elnevezése 1470-ből maradt fenn (Eghazashege).

Az ősi nemesi község eleinte a karakói várispánsághoz tartozott, majd a Héder nemzetségbeli Köcsky Sándor birtokaként említették. Örökösödési per útján a Bekeny és Choron, később a herényi Gotthárd család birtokába került. A Gotthárd családdal való rokonság folytán jutott a község a 19. században a Felsőbüki Nagy család birtokába, akik utolsó földbirtokosai voltak. További nemesi családok: Hrabovszky, Thulmann, Berzsenyi, Barcza, Tompos, Szita és Vargyai családok.

16-17. századi története során a török támadás és hódoltság állandó fenyegetettségében élt. 1570-ben hat elhagyott és öt felégetett házat írtak össze. Bizonyítottan 1588-ban kellett először a szultánnak adózniuk.

Borovszky Samu a múlt század elején írta a községről:

„ Egyházas-Hetye, magyar község, 83 házzal és 746 római katholikus és ág. evangélikus, lakossal. Postája és távírója Bóba. Határában római sirok és emlékek találhatók. Katholikus templomát, melyben egy érdekes művü, ezüst husszita-kelyhet őríznek, 1718-ban renoválták. A XVII. században viruló református egyház volt. A XV. században az Egerváryak voltak a földesurai, de a Hetyey családnak is ősi fészke. Itt áll Berzsenyi Dániel szülőháza, melyet a vármegye 1876 májusában, a költő születésének 100-ik évfordulóján, emléktáblával jelölt meg. Birtokosa felsőbüki Nagy Sándor, kinek itt csinos, emeletes urilaka van. ”

A 20. század elején Vas vármegye Celldömölki járásához tartozott.

Temploma, emlékművei[szerkesztés]

A római katolikus templom bástyafallal övezett épülete
Épületek a község központjában

Az idősebb Szent Jakab apostolról elnevezett római katolikus plébániatemplomát a középkorban építették. 1698-ban, az evangélikusok kezén volt romnak már csak boltíves szentélye és falai álltak. Ezt 1707-ben vették el korábbi tulajdonosaiktól, és a katolikusok építették fel 1718-ban az új templomot, amely több közeli település vallási központja, anyaegyháza lett. Fából készült tornya helyett 1782-ben emeltek újat kőből. A barokk épületet a múlt század második felében alakították át romantikus felfogásban. Az egyhajós, hajójánál jóval kisebb félköríves szentélyű templomot fallal vették körül. A négyszintes tornya a nyugati falból kiugróan áll. Vízszintes főpárkánya felett gúlasisak látható. A három boltszakaszos hajó elején található a két oszloppal alátámasztott orgonakarzat. Oltárképe Szent Jakabot ábrázolja (1583). A padozat alatt a Felsőbüki Nagy család temetkezett. A templom mellett álló kétszintes plébánia szintén barokk stílusban készült 1728-ban, belső helyiségei boltozottak.

A Szentháromság-szobor mészkőből faragott oszlopán a felhőn ülő Atya és Fiú felett a galamb képében lebegő Szentlélek látható. 1859-ben állíttatta Gotthárd István özvegye Kovács Borbála. A gimnázium épülete előtt álló Berzsenyi Dániel-szobrot Antal Károly készítette, 1970-ben avatták fel. Az I. világháborús hősi emlékművet 1927-ben állították.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Markos Vilmos (független)[3]
  • 1994–1998: Majthényi László (független)[4]
  • 1998–2002: Majthényi László (független)[5]
  • 2002–2006: Majthényi László (független)[6]
  • 2006–2006: Majthényi László (független)[7]
  • 2007–2010: Zolnai Attila (független)[8]
  • 2010–2014: Zolnai Attila (független)[9]
  • 2014–2019: Zolnai Attila (független)[10]
  • 2019-től: Zolnai Attila (független)[1]

A településen 2007. január 6-án időközi polgármester-választást kellett tartani,[8] mert az előző polgármester nem sokkal a 2006 októberi megválasztása után le is mondott posztjáról.[11]

Népesség[szerkesztés]

1910-ben 619 lakosából 617 magyar volt; ebből 438 római katolikus, 176 evangélikus, 3 izraelita.

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
326
323
328
301
300
290
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,1%-a magyarnak, 1,3% németnek mondta magát (4,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 61,6%, református 1%, evangélikus 19,9%, felekezet nélküli 3,6% (12,7% nem nyilatkozott).[12]

Nevezetességei[szerkesztés]

Berzsenyi Dániel szülőháza
Az egykori Felsőbüki Nagy-uradalmi központ ("kastély") épülete
  • Berzsenyi Dániel Emlékház: kis emlékmúzeum Berzsenyi Dániel szülőházában. Néhány használati tárgya, könyvek, bútorok láthatók benne.
  • Gotthárd-Felsőbüki Nagy-kastély, mely később iskola volt; napjainkban üresen áll.

Itt születtek, itt éltek[szerkesztés]

  • Berzsenyi Dániel (1776 – Nikla, 1836) – költő, a klasszikus magyar ódaköltészet legnagyobb alakja. 1750-es évek környékén épült szülőházán születésének 100. évfordulóján, 1876-ban helyeztek el emléktáblát. Ma a költő emlékmúzeuma és könyvtár található benne.
  • Kunoss Endre (1811 – Káloz, 1844) – költő, nyelvész, szerkesztő. Jogi tanulmányai végeztével először Vas vármegye tiszti alügyésze lett. A Batthyány és a Zichy családoknál nevelőként dolgozott. Németországi utazása után ügyvédkedés helyett inkább Pestre ment, ahol újságíró lett. Először a Jelenkor, majd a Világ munkatársa volt. Szembefordult a Bajza-Toldy-Vörösmarty vezette irányzattal. 1838-ban Vajda Péterrel megindították Természet címen az első magyar természettudományos folyóiratot. Versei, elbeszélései 1831-től jelentek meg. Kezdetben az úgynevezett almanachköltészetet művelte, később népdalokat írt, melyek közül több népszerű lett. 1839-ben a Nemzeti Színház bemutatta Istenítélet című drámáját.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Egyházashetye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Egyházashetye települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Egyházashetye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  5. ↑ Egyházashetye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
  6. ↑ Egyházashetye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
  7. ↑ Egyházashetye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
  8. ↑ a b Egyházashetye települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2007. január 6. (Hozzáférés: 2020. május 31.)
  9. ↑ Egyházashetye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
  10. ↑ Egyházashetye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
  11. ↑ 2007. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2007 (Hozzáférés: 2020. május 31.)
  12. ↑ Egyházashetye Helységnévtár

További információk[szerkesztés]

  • Majthényi László: Egyházashetye; szerk. Gyurácz Ferenc; Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., Bp., 2002 (Száz magyar falu könyvesháza)

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Egyházashetye&oldid=25770682”