Budaörs

From the Hungarian Wikipedia
Budaörs
Budaörs – Kő-hegy
Budaörs – Kő-hegy
Budaörs címere
Budaörs címere		 Budaörs zászlaja
Budaörs zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
VármegyePest
JárásBudakeszi
Jogállásváros
PolgármesterWittinghoff Tamás (Budaörs Fejlődéséért Egyesület)[1]
Jegyződr. Bocsi István
Irányítószám2040
Körzethívószám23
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség29 397 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség1203,65 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület23,59 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 27′ 38″, k. h. 18° 57′ 28″Koordináták: é. sz. 47° 27′ 38″, k. h. 18° 57′ 28″
Budaörs (Pest vármegye)
Budaörs
Budaörs
Pozíció Pest vármegye térképén
Budaörs weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Budaörs témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Budaörs (németül: Wudersch, horvátul: Jerša, Erša, Vundeš) város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, a Budakeszi járásban, annak legnépesebb települése. Német nevét annak köszönheti, hogy a közösség valójában sváb település volt. Ez látható például a település épületeiről és rendszeréről. A várost először 1236-ban említik IV. Béla király idején. 1921-ben, mikor IV. Károly magyar király másodszor is megpróbálta visszaszerezni a magyar trónt, csapatait Budaörsnél állították meg. A városban ma is élő sváb kisebbség megőrizte saját közép-bajor nyelvjárását.

Fekvése[edit]

A budapesti agglomerációban található, Budapest XI. kerületétől nyugatra. A településtől délre halad az M1-es és M7-es autópálya közös szakasza. Emiatt gyakran Budapest nyugati kapujának nevezik. A városon áthalad az 1-es főút.

A város a Budai-hegység - Frank-hegy csoportja, a Csíki-hegyek és a Tétényi-fennsík között terül el, az úgynevezett Budaörsi-medencében.

Története[edit]

A Budai-hegységhez tartozó Budaörsi-hegy és a Csíki-hegyek a Törökugrató szikláiról nézve
A lakótelep felújított panelházai
Diákok a Budaörsi csatában (1921. október 23.) IV. Károly király visszatérési kísérletén
A Budaörsi repülőtér (1940-ben készült felvétel)
A 2005-ben átadott új városháza
Nepomuki Szent János-templom a Templom téren

Budaörs (Örs) nevét valószínű egy Örs nevű kavar törzsről kapta. 1236-ban említette először oklevél Ewrs, 1282-ben pedig Kechkevvrs néven. Örs nevezetes szőlőtermelő falu volt a Fehérvárra menő út mellett. Szent Mártonról elnevezett egyháza a kelenföldi Szent Gellért-egyház kápolnája volt.

1236-ban IV. Béla király mindkettő kegyuraságát a Szerém vármegyei bélakúti cisztercita apátságnak adta. Az 1332-ben végzett összeíráskor mint az érsek alá tartozó egyházat írták össze, és ekkor papja 2,6 márka pápai tizedet fizetett.

1921. október 23.-án a IV. Károly magyar királyt és csapatait szállító vonatot a második legitimista puccs idején a település határában tartóztatták fel a kormányzó csapatai. A legitimistákkal szemben álló erőket főleg budapesti egyetemisták alkották, akiket Gömbös Gyula szervezése alapján 22-én este gyűjtöttek össze sietve. Gömbös számára ez egy kétségbeesett lépés volt, ugyanis kiderült, hogy nem számíthat sem az időt húzó hadseregre, sem a különféle félkatonai szervezetekre, és még a MOVE-ben is kudarcot vallott. Az egyetemisták egyetlen tapasztalt tiszttel sem rendelkeztek, így maguk próbálták megszervezni soraikat. Az első összecsapás október 23-án hajnalban történt, amikor Ostenburg-Moravek csapatai beleütköztek a Törökugratón lévő 80 fős, orvostanhallgatóból álló előőrsbe, akik tüzelni kezdtek a közeledő vonatra. A vonatról kiküldött katonák elfoglalták a magaslatot, az összecsapásban pedig többen meghaltak, illetve megsebesültek. Ám már ennyi vérontás is elég volt, hogy megállítsa a királyi csapatokat, amelyeknek vezére nem tudta, hogy csupán pár száz kiképzetlen egyetemista áll velük szemben. Így felhagytak az előrenyomulással, és Károly király utasításait várták. Károly maga azonban nem akart vérontást, így nem tett mást, mint várakozott és misét hallgatott Bicskénél. A legitimista erők végül kudarcot vallottak.

Budaörs határában nyitották meg 1935-ben a Budaörsi repülőteret, a főváros térségének első polgári repülőterét.

A két világháború között Budaörs híres lett az őszibarack-termesztésről, ami a falu lakosainak szép jövedelmet biztosított. Budaörs vasútállomás mellett Möller Károly építész által tervezett hűtőházat építtetett 1937-ben Lenz József, kereskedelmi tanácsos, nyékládházi földbirtokos, gyümölcs nagykereskedő, aki népszerű volt a nagy bőkezűsége és sikeres tevékenysége miatt.[3][4][5][6] Neki köszönhető a budaörsi őszibarack-termesztés és kereskedés. A hűtőházból szállították a gyümölcsöt Ausztriába és az egész világra. A városra néző egyik falán egy gyümölcskoszorús Madonna található, Lenz József egyik kedvenc vallásos jelképe, amely a volt budapesti lakóházai homlokzatán a mai napig megmaradt. 2013. november 26-án a budaörsi vasútállomás melletti névtelen tér megkapta hivatalosan a „Lenz József tér” nevet; ezzel Lenz József kereskedelmi tanácsos lett az első kolumbiai-venezuelai magyar akinek a tiszteletére Magyarországon közteret neveztek el.[7]

A törökök kiűzése után a terület birtokosai a Zichy grófok 1721-ben és 1739-ben sváb földműves telepeseket hívtak. A budaörsi Zichy-major az 1720-ban épült a gróf Bercsényi-Zichy kastély gazdasági központjaként készült, a Zichy kastélytól nem messze déli irányban a 18. század első felében (a mai Clementis utca része). Helyet kaptak benne az uradalom számára dolgozó szakemberek, a kádár, a bognár és a többiek, ezen kívül az uradalomban megtermelt mezőgazdasági termékek tárolására is szolgált. Épülettömbje már a 18. század közepén keletkezett térképeken jól kivehető. Manapság egy részében lakások találhatóak, másik részében a Budaörsi Művészek Egyesületének központja működik. A Zichy majorban gyerekeknek képzőművészeti táborokat szerveznek, az új Pincegalériájában pedig rendszeresen rendeznek kiállításokat.[8]

A Budaörsön a majd 200 év alatt őshonossá váló németek élete a II. világháború következtében sajnos gyökeresen megváltozott. 1946 január 19-én elsőként innen, Budaörsről indultak el a magyarországi németeket kitelepítő vonatszerelvények. (Ezért január 19-e a Magyarországról deportált kb 185.000 német emléknapja.) Az 1946-1947-es kitelepítések és az 1944-es háborús menekülés következtében Budaörs elvesztette lakossága 85%-át.

1963-ban az autópálya építése miatt megszűnt az 1914-ben Törökbálintig kiépített dél-budai HÉV Budaörsön túli szakasza. A HÉV helyett indított 41-es villamos végállomása Budaörs sűrűn lakott részétől távolabbra, az autópálya déli oldalára (a mai Tesco hipermarket parkolójának helyére) került. 1977-ben tovább rövidült a villamos vonala: azóta Kamaraerdő a külső végállomása, a fővároson kívüli szakaszát elbontották. Az 1-es vasútvonal alatti aluljárója megmaradt, ma a közúti és gyalogos forgalom használja.

1964-től az M7-es, majd 1978-tól az M1-es autópálya - irányonként három sávosra (plusz leállósáv) kiszélesített - közös szakaszának átadása után a település két részre szakadt.

1973-ban kezdték építeni a lakótelepet.[9] A települést 1986-ban nyilvánították várossá.[10] A frissen elkészült lakótelepen az Illyés Gyula Gimnázium és az autóbusz-állomás 1989-ben épült. A rendszerváltást követően megélénkült helyi iparnak köszönhetően indult be a település komolyabb fejlődése. Az Auchan 1998-ban itt nyitotta meg az első áruházát. Az új városházát 2005-ben, a városi uszodát és sportcsarnokot 2010-ben adták át.

Közélete[edit]

Budaörs rendszerváltás utáni első polgármesterévé dr. Csathó Istvánt választották,[11] ő azonban nem sokkal később lemondott tisztségéről. A város első embere azóta (1991. februárjától mind a mai napig) az építőmérnökként végzett Wittinghoff Tamás.[12]

Az 1994-es önkormányzati választásokon a polgármester-jelöltek közül Wittinghoff Tamás kapta a legtöbb (1 792; 31,24%) szavazatot, ezzel elnyerve a polgármesteri tisztséget.[13]

Az 1998-as önkormányzati választásokon ismét Wittinghoff Tamást választották polgármesterré a szavazatok 56,40%-ával (4426 szavazat).[14] A 17 fős képviselő-testületben az SZDSZ-MSZP pártszövetség került relatív többségbe 7 fővel, melyet számban a Fidesz-MDF követett 4 fővel.

A 2002-es önkormányzati választásokon Wittinghoff Tamás megismételte győzelmét; 6078 szavazattal (55,13%) újból polgármesterré választották.[15] A képviselő-testületben immáron abszolút többsége kerültek az SZDSZ-MSZP képviselői (9 fő).

A 2006-os önkormányzati választásokon a polgármesteri címet Wittinghoff Tamás ezúttal a szavazatok 58,14%-ával (6868 fő) nyerte el.[16] Az immáron 23 fős képviselő-testületben a Fidesz-KDNP és az SZDSZ-MSZP egyaránt 10-10 fővel képviseltette magát.

A 2010-es önkormányzati választásokon Wittinghoff Tamás a szavazatok 60,26%-át (7 283) nyerte el. A képviselő-testületben (14 fő) a Fidesz-KDNP képviselői foglalhatták el a legtöbb helyet (8 fő), a Budaörs Fejlődéséért Egyesület jelöltjei 4 helyet szereztek; a fennmaradó két helyen az MSZP és a Jobbik egy-egy jelöltje osztozkodhatott.[17]

A 2014-es önkormányzati választásokon Wittinghoff Tamás ismételten elnyerte a polgármesteri tisztséget, a szavazatok 69,31%-át megszerezve (8029 szavazat). A képviselő-testületben a BFE jelöltei abszolút többségbe kerültek (10 fő), az összes egyéni választókerületet megnyerve.[18]

A 2019-es önkormányzati választásokon a szavazatok 71,65%-ával – eddigi legnagyobb arányban – Wittinghoff Tamás megkezdhette 7. polgármesteri ciklusát. A képviselő-testületben (14 fő) a BFE jelöltei megismételték 2014-es eredményüket; 10 fővel, a 10 egyéni választókörzetből 10-et elnyerve szereztek abszolút többséget a testületben.[1]

Polgármesterei[edit]

  • 1990-199?: Dr. Csathó István (nem ismert)[11]
  • 1991-1994: Wittinghoff Tamás[12] (SZDSZ)[19]
  • 1994-1998: Wittinghoff Tamás (SZDSZ)[13]
  • 1998-2002: Wittinghoff Tamás (SZDSZ-MSZP)[14]
  • 2002-2006: Wittinghoff Tamás (SZDSZ-MSZP)[15]
  • 2006-2010: Wittinghoff Tamás (SZDSZ-MSZP)[16]
  • 2010-2014: Wittinghoff Tamás (Budaörs Fejlődéséért Egyesület)[17]
  • 2014-2019: Wittinghoff Tamás (Budaörs Fejlődéséért Egyesület)[18]
  • 2019-től: Wittinghoff Tamás (Budaörs Fejlődéséért Egyesület)[1]

Népesség[edit]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,1%-a magyarnak, 0,6% cigánynak, 0,2% görögnek, 4,6% németnek, 0,2% örménynek, 0,5% románnak, 0,2% szlováknak mondta magát (13,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 32,7%, református 8,3%, evangélikus 1,7%, görögkatolikus 1,3%, felekezeten kívüli 23,1% (29,8% nem nyilatkozott).[20]

2022-ben a lakosság 87,1%-a vallotta magát magyarnak, 3% németnek, 0,4% cigánynak, 0,2% szlováknak, 0,2% görögnek, 0,2% románnak, 0,1-0,1% szerbnek, lengyelnek, horvátnak, örménynek, ukránnak és bolgárnak, 6,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 26,6% volt római katolikus, 7,6% református, 1,8% evangélikus, 1,1% görög katolikus, 0,2% ortodox, 0,1% izraelita, 1,6% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 17,6% felekezeten kívüli (42,3% nem válaszolt).[21]

Vásárlóerő-paritás alapján 2009-ben az ország első, 2019-ben pedig a harmadik leggazdagabb települése volt.[22][23]

Kulturális élet[edit]

Passiójáték[edit]

1933 januárjában kezdődtek meg a budaörsi Kő-hegyen a Bató Géza által írt szabadtéri Passiójátékok, melyet a különböző hazai és nemzetközi méltatások a magyar Oberammergauként emlegettek. A játéktér összefogással épült fel, téglaépületeket, szentélyt, fürdőt, palotát és az „Utolsó vacsora termét” is felépítették valamint mintegy 2322 nézőnek tudtak helyet biztosítani. A premier 1933. június 11-én volt, majd hat éven keresztül a nyár folyamán, szombatokon és vasárnapokon óriási hazai és nemzetközi sikerrel játszották a Kő-hegyi Passiót. Jeruzsálem egyik utcáját ábrázoló, betonból és kőből készült díszletek között 200 szereplő, 100 tagú ének- és zenekar mutatta be felváltva magyarul és németül a méltán híressé vált budaörsi Passiójátékot. A háború után a Kő-hegyen lerombolták a Passió épületeit, a kápolna csak 2003-ban épült újjá közadakozásból. 2003-ban Bató Géza fia, Dr. Bató András bocsátotta az eredeti szövegkönyvet Budaörs Német Nemzetiségi Önkormányzata rendelkezésére.

Bleyer Jakab Helytörténeti Gyűjtemény, „Jakob Bleyer Heimatmuseum”[edit]

Az 1990-es évek közepére megalakult a Bretzfeldi Budaörs Gyűjtemény. E gesztus viszonzásául 1995. január 1.-jével a gyűjtemény Dr. Kovács József László múzeumigazgató javaslatára felvette a budaörsi származású Dr. Riedl Ferenc nevét. Miután a múzeum fenntartója a budaörsi német nemzetiségi önkormányzat lett, illetve az intézmény a német tájházak országos központjává vált, egyre több olyan feladatot vállalhatott, amely már nem csak a helyi lakosságot érintette. Természetesen továbbra is nagy hangsúlyt fektet az intézmény a helyi értékek megmentésére, de az elmúlt években egyre inkább regionális, országos szerepet is vállal. Emiatt fontossá vált, hogy egy országosan ismert, a hazai németség egészéért fellépő személyiség legyen a múzeum névadója. A választás Bleyer Jakabra esett, akinek nevét 2009. január 18-cal vette fel az intézmény.

Közlekedés[edit]

Közúthálózat[edit]

Budaörs két legfontosabb közúti megközelítési útvonala az 1-es főút, amely kelet-nyugati irányban végighalad a város központján, valamint az M1-es és M7-es autópályák közös szakasza, amely a belterület déli szélén húzódik. Budakeszivel és Törökbálint központjával a 8102-es út köti össze, de Törökbálint felé további közúti kapcsolatokat biztosít a 8105-ös út és a 81 101-es számú mellékút is.

Autóbusz-közlekedés[edit]

Budaörs helyi autóbuszjáratai a 288-as és a 289-es autóbuszok, melyeket a Homm Kft. üzemeltet.

BKK-autóbuszvonalak[edit]

Budapest felől közlekedő autóbuszjáratok Budaörs területére:

Lakótelep és áruházak az autópálya mellett

Budapest felől közlekedő éjszakai autóbuszjáratok Budaörs területére:

A Törökbálintra autópályán közlekedő, Budaörs, benzinkút megállót érintő autóbuszjáratok:

Volánbusz-autóbuszvonalak[edit]

Budaörsre közlekedő járatok:

Kelenföld vasútállomástól Etyek felé a 767-es járat halad végig a városközponton. Százhalombattáról Érden és Törökbálinton át a 756-os megy át a városközponton a Waldorf iskolához.

Budaörs, benzinkút megállót érintő autóbuszjáratok:

Vonat[edit]

A várost a hazai vasútvonalak közül a MÁV 1-es számú Budapest–Hegyeshalom–Rajka-vasútvonala érinti, amelynek egy megállási pontja van itt. Budaörs vasútállomás a központtól jó két kilométerre délre helyezkedik el, az autópálya felett átvezető körhídnál is bő fél kilométerrel délebbre. Az állomásnál a 287-es és a 288-as buszjáratok állnak meg.

Nevezetességei[edit]

Nevezetes szülöttei[edit]

  • Ritter Imre - magyarországi német nemzetiségű könyvvizsgáló, adótanácsadó, nemzetiségi parlamenti képviselő
  • Seregi József - szobrász és keramikus
  • Müller Georg - magyar származású német mezőgazdász

Légi felvétel galéria[edit]

  • Kőhegyi kápolna, Budaörs - légi fotó
    Kőhegyi kápolna, Budaörs - légi fotó
  • Budaörs, Kőhegyi kápolna a magasból
    Budaörs, Kőhegyi kápolna a magasból
  • A budaörsi Kőhegyi kápolna légi felvételen
    A budaörsi Kőhegyi kápolna légi felvételen
  • A Kőhegyi kápolna látképe madártávlatból
    A Kőhegyi kápolna látképe madártávlatból
  • Budaörs, kálvária a levegőből
    Budaörs, kálvária a levegőből

Sportélete[edit]

Vitorlázórepülő-emlékmű

A labdarúgás a legnagyobb múlttal rendelkező budaörsi sportág, hiszen 1924 óta van hivatalosan foci Budaörsön. A klub (Budaörsi Sport Club) alapítását követő években a csapat leginkább járási és megyei tornákon szerepelt, és az azóta eltelt 90 évben sok bajnokságban is játszott a Budaörs. 2016 novemberétől Bognár György vezetőedzővel erőn felül, saját stadiont mellőzve, mégis sikeresen teljesít a csapat az NBII-es bajnokságban.

1929-ben a Farkashegyen kezdődött Magyarországon a vitorlázó-repülés. Budaörs városának női kézilabdacsapata, a Budaörs Handball. Jelenleg a a magyar bajnokság első osztályában szerepel, ahová 2015 nyarán jutott fel először a klub. A Budapest környéki fiatalokra támaszkodva jelentős utánpótlás képzéssel büszkélkedhetnek, a Decathlon-Németh Helga Kupát 2011 óta minden évben megrendezik a városi sportcsarnokban. 2016 nyara óta a csapat játékosa a 93-szoros válogatott, Bajnokok Ligája győztes, olimpiai negyedik helyezett Hornyák Ágnes, aki a klub szakmai igazgatóhelyettese is egyben.

Testvérvárosai[edit]

Források[edit]

Jegyzetek[edit]

  1. ↑ a b c Budaörs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Az Est, 1936. június (27. évfolyam, 126-146. szám)1936-06-19 / 139. szám
  4. ↑ Ujság, 1927. augusztus (3. évfolyam, 173-196. szám)1927-08-18 / 187. szám
  5. ↑ Pesti Napló, 1936. szeptember (87. évfolyam, 199–223. szám)1936-09-11 / 207. szám
  6. ↑ Napi Hírek, 1938. június/21938-06-23 [0420]
  7. ↑ 4071/12 hrsz-ú ingatlan, jelenleg névtelen közterület elnevezése – Lenz József tér. (Hozzáférés: 2019. január 3.)
  8. ↑ budaors.varosom.hu - A Zichy major. [2020. január 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
  9. ↑ Borhegyi Éva - A lakótelepi panelekről Budaörsi Napló, 2019.07.16.
  10. ↑ várossá nyilvánítás
  11. ↑ a b Budaörs települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  12. ↑ a b Wittinghoff Tamás. www.wittinghofftamas.hu. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
  13. ↑ a b Budaörs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
  14. ↑ a b Budaörs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  15. ↑ a b Budaörs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  16. ↑ a b Budaörs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  17. ↑ a b Budaörs települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
  18. ↑ a b Budaörs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 17.)
  19. ↑ Benkő, Péter. Magyarország politikai régiói, 174. o. [2011]. Hozzáférés ideje: 2020. január 3. 
  20. ↑ Budaörs Helységnévtár
  21. ↑ Budaörs Helységnévtár
  22. ↑ "GfK Hungária, Vásárlóerő Index Tanulmány, 2008-2009
  23. ↑ Ez a tíz leggazdagabb magyar település - HVG, 2019.10.19.

További információk[edit]

Páty Budakeszi Budapest
Biatorbágy

Észak
Nyugat  Budaörs  Kelet
Dél

Budapest
Törökbálint Diósd Budapest
Retrieved from "https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Budaörs&oldid=26964027"