Újlak (Budapest)
| Újlak | |
 | |
| Jellegzetes újlaki háztető | |
| Közigazgatás | |
| Település | Budapest |
| Kerület | II. és III. |
| Városhoz csatolás | 1873 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 7041 fő (2001)[1] +/- |
| Elhelyezkedése | |
 Újlak
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 31′ 42″, k. h. 19° 02′ 18″Koordináták: é. sz. 47° 31′ 42″, k. h. 19° 02′ 18″ | |
Újlak (régebben Buda-Újlak, németül: Neustift, latinul: Neobuda [2]) Budapest egyik városrésze a II. és III. kerületben.
Fekvése[szerkesztés]
Határai: Mikoviny utca a Folyondár utcától - az utcától keletnek futó lépcső a Doberdó útig - Doberdó út - Bécsi út - Nagyszombat utca[3] - Duna folyam - Kavics utca és a belőle északnak futó kilátó út - Felhévízi utca - Pusztaszeri út - Szépvölgyi út - Folyondár utca a Mikoviny utcáig.
A szomszédos városrészek északon Óbuda, északnyugaton Remetehegy, nyugaton Mátyáshegy, délnyugaton Zöldmál és Szemlőhegy, délen pedig Felhévíz. Keleten a Duna egy ága határolja, melynek túlsó oldalán a külön városrészt alkotó Margit-sziget található.
Újlak 1950 óta megoszlik a II. és a III. kerület között, melyek között a Szépvölgyi út jelöli ki a határt.
Története[szerkesztés]
A török hódoltság alatt elnéptelenedett középkori Szentjakabfalvát bajor és württembergi telepesek alapították újra Neustift néven; ennek magyar fordítása az Újlak elnevezés; a hivatalos latin nyelvű okmányokban viszont Neobuda néven szerepelt.[2] Az 1873-as városegyesítéskor a Buda külvárosának számító Újlakot a III. kerülethez csatolták, majd 1950-ben, a jelenlegi kerületi beosztás kialakításakor megosztották a II. és a III. kerület között.[4]
Az egykori település központja a mai Kolosy tér környéke volt; a plébániatemplommal és a piaccal. Régebbi nevei: Marckh Platz (Piac tér) (1702), majd Haupt Platz (Fő tér), 1822-től Heu Platz (Széna tér), de nyugati fele 1835-ben még Pfarrkirchen Platz (Plébániatemplom tér), és végül 1896-tól Lujza tér. 1900-ban kapta mai nevét, Kolosy György honvéd százados szabadságharcosról.[5]
A Duna part kiépítését követően e városrészben építették meg 1881-ben a főváros első nagy kapacitású „vízvezetéki telepét”, a ma is üzemelő Budaújlaki vízművet (a Szentendrei HÉV Szépvölgyi út megállóhelyénél, a HÉV és a Slachta Margit rakpart[6] közötti területen).
Ugyancsak a Hév és a rakpart között volt egykor a Nagyszombat utcában a „Goldberger-sportpálya”, melynek helyén 1995-ben Görzenál néven görkorcsolya és szabadidőpark létesült.
Újlak északi részén, az Újlaki Tégla- és Mészégető Rt. téglavető telepén, a Bécsi út, Nagyszombat utca, Végvár utca, Doberdó út által határolt területen építették fel 1928-ra a székesfőváros megbízásából az úgynevezett „városi házakat”. Az épülettömbök 460, jó minőségben megépített lakással, valamint 34 üzlettel bővítette a szűkös budapesti ingatlan-állományt (tervezők: Hikisch Rezső, ifj. Paulheim Ferenc.).[4]
1952–1954-ben a második világháború alatt bezárt Holzspach Téglagyár Szépvölgyi úti telepén emelték fel a Mechanikai Mérőműszerek Gyára épületeit. A gyáregység 1990-es években történt szanálása után a területen létesítették a Szépvölgyi Irodaparkot. A bánya homlokfalai mai napig meredeken határolják az épületeket.
Fontosabb közterületek[szerkesztés]
- Árpád fejedelem útja (13–69. sz. közötti szakasza)
- Bécsi út (1–95., illetve 2–92. sz. közötti szakasza)
- Frankel Leó út (47–63., illetve 74–114. sz. közötti szakasza)
- Kolosy tér
- Lajos utca (1-93. illetve 2-92. sz. közötti szakasza)
- Szépvölgyi út (1-47., illetve 2-64. sz. közötti szakasza)
- Zsigmond tér
Fontosabb épületek, intézmények, létesítmények[szerkesztés]
- Bécsi út 56.
- Budaújlaki vízmű
- Fővárosi Csatornázási Művek Zsigmond téri szivattyútelepe
- Frankel Leó úti zsinagóga
- Klubrádió
- Kolosy téri piac
- Óbudai Népzenei Iskola
- Szépvölgyi irodapark
- Than Károly Ökoiskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola
- Újlaki Általános Iskola
- Újlaki templom
- Újudvar bevásárló központ
Híres emberek[szerkesztés]
- Itt született:
- Frankel Leó (1844–1896) politikus, a párizsi Kommün munka- és kereskedelemügyi bizottságának vezetője
- Házmán Ferenc (1810–1894) reformkori politikus, Buda város – 1873-as városegyesítés előtti – utolsó polgármestere
- Itt élt:
- Gereblyés László (1904–1968) költő (Frankel Leó út 96.)
- Göncz Árpád (1922–2015) író, műfordító, politikus (Bécsi út 88.)
- Hédervári Péter (1931–1984) tudományos szakíró (Árpád fejedelem útja 40-41.)
- Jobbágy Károly (1921–1998) költő, műfordító (Kavics utca 2/a)
- Kiss Manyi (1811–1971) színésznő (Szépvölgyi út 4/a)
- Móra István (1864–1957) író, költő (Határ utca [ma: Nagyszombat utca] 2., majd Szépvölgyi út 3/a)
- Móra László (1890–1944) költő (Határ utca 2.)
- Orbán Ottó (1936–2002) költő, esszéíró (Bécsi út 88–90.)
- Rázsó Gyula (1930–2007) hadtörténész, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatója (Árpád fejedelem útja 49.)
- Réthey Lajos (1860–1940) színművész (Bécsi út 88.)
- Szécsi Margit (1928–1990) költő, grafikus (Árpád fejedelem útja 66.)
- Szirtes Ádám (1925–1989) színész (Árpád fejedelem útja 20.)
- Szrogh György (1915–1999) építész (Szépvölgyi út 1/c)
- Szűcs Ervin (1931–2007) helyi politikus, a Magyar Piarista Diákszövetség örökös tiszteletbeli elnöke (Ürömi utca 40.)
- Toldalagi Pál (1914–1976) költő. (Bécsi út 92.)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a KSH 2001-es népszámlálási adatai
- ↑ a b Szaszovszky, 2006
- ↑ Neve a XVIII. században Schneidungs gasse [Határ utca], majd 1874 és 1929 között Határ utca, mivel itt volt a történelmi Óbuda és Buda (Újlak) határa.
- ↑ a b Somlói, 2009
- ↑ Mészáros, 1998
- ↑ 2010 nyarán az Árpád híd és Margit híd között húzódó Újlaki rakpartot Slachta Margitról nevezték el. Lásd: Átnevezték az alsó rakpartokat. Belföld. MTI, 2010. június 3. [2011. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. április 3.)
Források[szerkesztés]
- Buza Péter, Ráday Mihály.szerk.: Mészáros György: Budapest teljes utcanévlexikona. Budapest: Dinasztia Kiadó – Gemini Budapest Kiadó [1998]. ISBN 963-657-176-7
- ↑ Szaszovszky, 2006: Szaszovszky József: Az újlaki Sarlós Boldogasszony-templom és Plébánia kettős jubileuma. magyarkurir.hu. Budapest: Magyar Kurír (2006. július 2.) (Hozzáférés: 2016. április 1.) arch
- ↑ Somlói, 2009: Somlói Viktória: Ismét felfedező utak - avagy ismerjük meg értékeinket. Hírek. Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata, 2009. május 6. [2016. április 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. április 3.)
- ↑ Mészáros, 1998: Mészáros György: Az 1848-1849. évi polgári forradalommal és szabadságharccal összefüggő utcaelnevezések a főváros területén. Vegyes információk tára. ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék, 1998. [2016. április 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. április 3.)