Becsehely

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Becsehely
Becsehely címere
Becsehely címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeZala
JárásLetenyei
Jogállásközség
PolgármesterNémeth Géza (független)[1]
Irányítószám8866
Körzethívószám93
Népesség
Teljes népesség1861 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség56,13 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület36,08 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 26′ 45″, k. h. 16° 47′ 14″Koordináták: é. sz. 46° 26′ 45″, k. h. 16° 47′ 14″
Becsehely (Zala vármegye)
Becsehely
Becsehely
Pozíció Zala vármegye térképén
Becsehely weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Becsehely témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Becsehely (horvátul: Bečehel[3]) község Zala vármegye Letenyei járásához tartozik. Földrajzilag a Zalai-dombságban, az Egerszeg–Letenyei-dombság területén fekszik.

Fekvése[szerkesztés]

A település az ország délnyugati határán, Nagykanizsától 16 kilométerre, míg Letenyétől 5 kilométerre található a 7-es főút mentén. A falu mellett húzódik a nemrég megépült és átadott M7-es autópálya, amely jelentős mértékben csökkentette a községen áthaladó gépjárműforgalmat. Zalaegerszeg térségével a 7536-os út, déli szomszédaival – Tótszentmártonnal és Tótszerdahellyel – a 6836-os út kapcsolja össze.

A térség autóbusz-közlekedése fejlettnek mondható.

A település története[szerkesztés]

Előzmények[szerkesztés]

Becsehely és környéke már az i.e. VI. évezredben lakott területnek számított. A környéken lakó népcsoportok legfőbb tevékenysége a földművelés volt, s nagy szerepük volt az élelemtermelés tudományának továbbadásában Közép-Európa más népeinek. Mindezt alátámasztja a régészeti feltárások során előkerült gazdag leletanyag. Ugyancsak a régészeti leletekből valószínűsíthető, hogy a római korban Pannónia provincia egyik őrhelye lehetett.

Az Árpád-kortól napjainkig[szerkesztés]

Első említése 1278-ból való, amikor is a zágrábi püspökség tulajdonaként említik meg az egyházi iratok. Keresztelő Szent Jánosról elnevezett plébániáját 1334-ben alapították, s 1380-ban főesperesi székhely vált Becsehelyből, és így a megye egyházi életének jelentős hányadát irányíthatta. A 14. századtól fontos vásárhely, majd a 15. század folyamán mezővárosi rangot kapott. Legrégebbi birtokosai a Szalók nemzetségbeliek voltak, később Becsehely a Kanizsaiak kezébe került. Kanizsai Orsolya házassága és fiúsítása okán a Nádasdyak kezébe került.

A török időkben a mezővárost többször pusztítták török és császári hadak, s emiatt az egykor virágzó vásárhely fokozatosan veszített a jelentőségéből. 1546-ban egy török támadás következtében 30 porta leégett, míg 1555-ben a pestis tizedelte meg a település lakosságát. 1568-ban a császári csapatok végvárat alakítottak a mezővárosból, azonban a törökök hamar elfoglalták és elpusztították a csekély ellenállást kifejtő erődítményt. A török pusztítás következtében önálló plébániája megszűnt, előbb Béczhez, majd Letenyéhez tartozott, és csak évszázadokkal később, 1928-ban kapott ismét önálló plébániát. A község a 17. század során kettős adóztatással bírt.

A település a 18. század elején sűrűn cserélt gazdát, s végül 1728-ban a Szapáry család kezébe jutott. Ezt követően lassú fejlődés jellemezte a mezővárost, de az életszínvonal továbbra is elég alacsonynak mutatkozott, így lakosság létszáma a 19. század elejétől kezdve stagnált. A 19. századidején Becsehely földesura a gőgös és szélsőségesen konzervatív Csúzy Ferenc volt, kinek fia, Csúzy Pál a zalai liberálisok fiatal vezéralakjaként az 1848–49-es forradalom és szabadságharc során jelentős szerepet vállalt Deák Ferenc oldalán. Korai halála után Kovács Sebestyén Miklós lett a falu kegyura.

Az 1941-ben Becsehelyhez csatolt Pola pedig Schmidt Ottó és Kornél birtoka volt.

Az 1930-as években újabb fejlődési hullám jellemezte Becsehelyt: kultúrkörök és különféle egyesületek nyíltak, melyek jelentős mértékben élénkítették a falu lakóinak egyhangú életét. A második világháború borzalmai után a rossz magyar-jugoszláv viszony sokat rontott a határmenti település helyzetén. Napjainkban a települést erőteljes fejlődés jellemzi, mivel fokozatosan a térség egyik központjává vált.

A település nevének alakulása[szerkesztés]

Becsehely településnek először 1320-ban Boxseként, majd 1354-ben Bekchunelként említették a nevét, mely Bekcsény földjére, birtokára utal. Van olyan vélemény is, hogy a török benki (jelentése: őr) szóra vezethető vissza. 1940-ben Bekcsény egyesült a szomszédos községgel, Polával, s ezentúl az egyesített település neve előbb Bekcsény-Pola, majd 1942-től pedig Becsehely lett.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990-1994: Ifj. Timár Károly (független)[4]
  • 1994-1998: Vadász László (független)[5]
  • 1998-2002: Vadász László (független)[6]
  • 2002-2006: Vadász László (független)[7]
  • 2006-2010: Németh Géza (független)[8]
  • 2010-2014: Németh Géza (független)[9]
  • 2014-2019: Németh Géza (független)[10]
  • 2019-től: Németh Géza (független)[1]

Lakosság[szerkesztés]

A lakosság jelentős része magyar anyanyelvű, de összetartó cigány és horvát kisebbség is él a faluban. Becsehely lakosságának túlnyomó része római katolikus hitű, s a település lakosságának közel 20-30%-a rendszeresen gyakorolja is vallását. A lakosság nagy része jelentős mezőgazdasági tevékenységet folytat Sokan dolgoznak azonban a közeli városok - Nagykanizsa és Zalaegerszeg - ipari üzemeiben is.

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
2080
2091
2069
1915
1888
1861
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 91,4%, cigány 4,38%, horvát 3,63%. A lakosok 81,45-a% római katolikusnak, 0,95% reformátusnak, 3,2% felekezeten kívülinek vallotta magát (13,6% nem nyilatkozott).[11]

Nevezetességei[szerkesztés]

A közeli múltban renoválták a polai falurészben álló Árpád kori templomot. A déli falon kicsiny lőréses ablakok láthatók és egy szép bélletes kapu is.

Településrészek[szerkesztés]

  • Pola
  • Tuskóspuszta
  • Újmajor
  • Szurdapuszta
  • Gerecse
  • Gyanócz
  • Perenye

Ismert emberek, akik a településhez kötődnek[szerkesztés]

  • Budapesten született ugyan, de családja miatt mindig is becsehelyinek, zalai származásúnak vallotta magát Schmidt Egon ornitológus, Kossuth-díjas író.[12]
  • Itt született Dr. Vlasics Antal bíró, akit 1973-ban egy bomlott elméjű volt munkásőr meggyilkolt, mert érintett volt az ellene folyó büntetőeljárásban.

Testvértelepülés[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Becsehely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. augusztus 2.)
  4. ↑ Becsehely települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Becsehely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  6. ↑ Becsehely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
  7. ↑ Becsehely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
  8. ↑ Becsehely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
  9. ↑ Becsehely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
  10. ↑ Becsehely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
  11. ↑ Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
  12. ↑ Önéletrajz. schmidtegon.hu. [2013. december 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 17.)

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Becsehely&oldid=26446691”