Ballószög

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ballószög
Faluház
Faluház
Ballószög címere
Ballószög címere
Ballószög zászlaja
Ballószög zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeBács-Kiskun
JárásKecskeméti
Jogállásközség
PolgármesterSomogyi Lajos (független)[1]
Irányítószám6035
Körzethívószám76
Népesség
Teljes népesség4173 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség100,11 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület35 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 52′, k. h. 19° 35′Koordináták: é. sz. 46° 52′, k. h. 19° 35′
Ballószög (Bács-Kiskun vármegye)
Ballószög
Ballószög
Pozíció Bács-Kiskun vármegye térképén
Ballószög weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ballószög témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Ballószög község Bács-Kiskun vármegyében, a Kecskeméti járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Kecskeméttől 10 kilométerre délnyugatra, a Kiskunsági-homokhátságon található. A szomszédos települések: észak felől Hetényegyháza, északkelet felől Kadafalva (mindkettő Kecskemét külterületi városrésze), délkelet felől Helvécia, délnyugat felől Ágasegyháza, nyugat felől Fülöpháza, északnyugat felől pedig Kerekegyháza.

Megközelítése[szerkesztés]

Határszélét északon érinti az 52-es főút és az 5301-es út is, de központja közúton csak az 53 101-es számú mellékúton érhető el.

A hazai vasútvonalak közül a települést a Fülöpszállás–Kecskemét-vasútvonal érintette, de a vonalon 2007. március 4-én megszűnt a személyforgalom.

Története[szerkesztés]

Először a 14. században említik, Ballóság néven. Ekkor már temploma is állt. A török hódoltság idején a település kihalt, a túlélők az időközben jelentősebbé vált Kecskemétre menekültek. Sokáig pusztaság állt a település helyén, Kecskeméthez tartozott, a város itt tartotta az állatait.

A 19. század elején a futóhomokossá váló területeket erdősítették, szőlőket telepítettek.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt Kossuth Lajos toborzókörútja hatására körülbelül négyezren csatlakoztak a szabadságharcosokhoz a környékről.

A kiegyezés idejére a szabadabbá váló gazdálkodás hatására a lakosságnak már 35%-a külterületen élt. Ebben az időben alapozták meg a mai termeléső módokat.

1954-ben a község elszakadt Kecskeméttől és önálló településsé vált.

2001-ben lakosságából 3 fő német, 1 román, 1 szlovén és 1 ukrán nemzetiségűnek vallotta magát, a többiek magyarok.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1992: Máté Lászlóné (független)[3]
  • 1992–1994: Gáspár István Ferenc
  • 1994–1998: Máté Lászlóné (független)[4]
  • 1998–2002: Máté Lászlóné (független)[5]
  • 2002–2006: Katona Imre (Fidesz-MDF-Polgári Egylet)[6]
  • 2006–2008: Katona Imre (Fidesz-KDNP-KPE)[7]
  • 2008–2010: Katona Imre (Fidesz-KDNP)[8]
  • 2010–2014: Katona Imre (Fidesz)[9]
  • 2014–2019: Somogyi Lajos (független)[10]
  • 2019-től: Somogyi Lajos (független)[1]

A településen 2008. szeptember 28-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[11] A három polgármesterjelölt között az addigi településvezető is elindult a posztért, és aránylag simán meg is nyerte a választást.[8]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása 1900-tól:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87%-a magyarnak, 0,3% cigánynak, 0,7% németnek, 0,4% románnak mondta magát (12,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 45,5%, református 9,6%, evangélikus 1%, felekezeten kívüli 15% (27,3% nem nyilatkozott).[12]

2022-ben a lakosság 88,6%-a vallotta magát magyarnak, 0,8% németnek, 0,3% románnak, 0,2% cigánynak, 0,1% horvátnak, 2,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 33,1% volt római katolikus, 8,1% református, 0,9% evangélikus, 0,4% görög katolikus, 1% egyéb keresztény, 1,4% egyéb katolikus, 13,7% felekezeten kívüli (41,2% nem válaszolt).[13]

Turizmus[szerkesztés]

Aranykor Wellness Termálfürdő: A felszínre érő termálvíz hőfoka 38 °C, mely jótékony hatást gyakorol az ízületi (reumatikus) és nőgyógyászati panaszokra. Három medence és sok más szolgáltatás üzemel.

Képgaléria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Ballószög települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Ballószög települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Ballószög települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  5. Ballószög települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  6. Ballószög települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  7. Ballószög települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  8. a b Ballószög települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2008. szeptember 28. (Hozzáférés: 2020. június 4.)
  9. Ballószög települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  10. Ballószög települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  11. 2008. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2008 (Hozzáférés: 2020. június 4.)
  12. Ballószög Helységnévtár
  13. Ballószög Helységnévtár

További információk[szerkesztés]