Bajkál-tó

Hivatkozások szerkesztése
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bajkál-tó
Ország(ok) Oroszország
HelySzibéria
Vízgyűjtő terület560 000 km2
Típushasadéktó
Elsődleges forrásokSzelenga, Felső-Angara
Elsődleges lefolyásokAngara
Hosszúság636 km
Szélesség79 km
Felszíni terület31 722 km2
Átlagos mélység744.4 m
Legnagyobb mélység1642 m
Víztérfogat23 615.39 km3
Part hossza2100 km
Tszf. magasság455.5 m
Szigetek27
TelepülésekIrkutszk
Elhelyezkedése
Bajkál-tó (Oroszország)
Bajkál-tó
Bajkál-tó
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 53° 30′, k. h. 108° 12′Koordináták: é. sz. 53° 30′, k. h. 108° 12′
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Bajkál-tó témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Bajkál-tó
Világörökség
A Bajkál-tó, háttérben Olhon szigetével
A Bajkál-tó, háttérben Olhon szigetével
Adatok
OrszágOroszország
Világörökség-azonosító754
TípusTermészeti helyszín
KritériumokVII, VIII, IX, X
Felvétel éve1996
Elhelyezkedése
Bajkál-tó (Oroszország)
Bajkál-tó
Bajkál-tó
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 53° 18′ 10″, k. h. 108° 00′ 17″
A Wikimédia Commons tartalmaz Bajkál-tó témájú médiaállományokat.

A Bajkál-tó (oroszul: Озеро Байкал / Ozero Bajkal, burjátul: Baykal-Nur, azaz gazdag tó) egy tektonikus eredetű hasadéktó (wd) amely a Jenyiszej folyó vízgyűjtő területén, Dél-Szibériában, Oroszországban található.

Víztérfogat szerint a Föld legnagyobb édesvizű tava, amely a világ tavai édesvizének 22–23%-át tartalmazza,[1][2] többet, mint az észak-amerikai Nagy-tavak együttvéve.[3] Ez egyben a világ legmélyebb tava,[4] maximális mélysége 1642 méter.[5] Az oroszok még ma is tengerként emlegetik, a burjátok és a mongolok pedig sokszor Dalaj-Nor, vagyis szent tenger néven.

A tavat és a környező területeket egyedülálló növény- és állatvilág jellemzi, sok állatfaj endemikus. Az egyedi ökoszisztémájára való tekintettel a tavat és környező területét 1996-ban felvették a világörökségek közé.

A legközelebbi nagyváros Irkutszk.

Földrajz[szerkesztés]

A 636 km hosszú és 25–79 km széles tó a legnagyobb édesvizű tó Ázsiában (31 722 km²), egyben a Föld legmélyebb tava. Az egyik legutóbbi expedíció tengeralattjárói 1640 méter mélyre terveznek lemerülni a tó mélyére (korábban 1637 m-re, ill. 1620 m-re jutottak), azonban egy baleset miatt a merülés csak 1580 méter mélységig sikerült. A tó vízszintje a tengerszint felett 455 méteren fekszik, átlagmélysége 744 méter.

A tó neve valószínűleg a burját-mongol bajgal szóból származik, ami természetet jelent. Kora körülbelül 25-30 millió év, amivel a Föld egyik legöregebb tava. A tó a Kelet-afrikai-árokhoz hasonló hasadékvölgyben (rift), a Bajkál-árokban alakult ki. A környező vidék szeizmikusan aktív: sok hőforrás található a partvidéken illetve a meder alján is, és a földrengések sem ritkák a tó vidékén.

A tó feneke 1186 méterrel a tengerszint alatt található, és ezzel ez a Föld legmélyebb kontinentális hasadéka. A tó űrtartalma 23 615 km³, ami a mélysége miatt nagyjából megegyezik az észak-amerikai Nagy-tavak együttes űrtartalmával. A tó fenekén egy hét kilométer vastagságú üledék van.

A tavat hegyek veszik körül, a vízben pedig több sziget található, melyek közül a legnagyobb az Olhon, ami 72 km hosszú. Az Olhon szigeten található a mítikus sámán szikla, mely előtt a legenda szerint Dzsingisz kán is meghajolt. A Bajkál szívének is nevezik a szigetet, ahol máig sámánok élnek. A tavat több mint 300 folyó táplálja, köztük a jelentősebbek: Szelenga, Uda, Barguzin, Felső-Angara és a Turka. A tó egyetlen lefolyása az Angara.

A tó vizének jellegzetessége, hogy nagyjából 40 méter mélységigig átlátszó. A vize rendkívül tiszta és jó minőségű, magas az oxigéntartalma, alacsony az ásványianyag-tartalma. A szovjet időkben papírgyárat építettek a tó partjára, melyet napjainkban zártak be, így már nem szennyezi a tó vizét.

A tó januárban befagy, majd májusban felenged. Augusztusban a víz hőmérséklete 12 °C, de a partoknál előfordul, hogy a 20 °C-ot is eléri. A szél által keltett hullámok 5 m magasak is lehetnek.

Élővilág[szerkesztés]

A tónak rendkívüli gazdag és változatos élővilága van, közel 1200 állat- és 600 növényfajnak ad élőhelyet. A Bajkál-tó körül máig érintetlen őserdők terülnek el, s az itt élő emberek békében és harmóniában élnek a számukra tengerként tisztelt víztömeggel.


Állatvilág[szerkesztés]

Az állatfajok közül kiemelkedő a tó minden részén megtalálható bajkáli fóka vagy nerpa, a Föld kevés édesvízi fókafajának egyike. Illetve a fókához hasonló, tengeri eredetű bajkáli omul. Itt található meg az amula maréna, valamint a tokhal, mely az értékes fekete kaviárt adja.

Települések[szerkesztés]

Környezeti ártalmak[szerkesztés]

A második világháború befejezése után a tó környezetének iparosodása felgyorsult, különösen a transzszibériai és a Bajkál-Amur vasútvonalaknak köszönhetően. Papír- és cellulózgyárak épültek Bajkalszk (1966) és Szelenginszk közelében. A tavon a halászat ipari méreteket öltött. A tó partján fekvő városok, – köztük Bajkalszké, – méretben és lakosságszámban egyre növekszik. A települések és az ipar szennyvizét gyakran tisztítatlanul engedik a tóba.[6] A tó környékét az erdőirtások fenyegetik. Ezek mind hozzájárulnak a tó vizének és a környező tájnak a szennyezéséhez és pusztulásához.

Galéria[szerkesztés]

  • Szvjatoj Nos
    Szvjatoj Nos
  • Olkhon-sziget
    Olkhon-sziget
  • A tó nyugati partszakasza
    A tó nyugati partszakasza
  • A Szelenga-delta a tó keleti partján
    A Szelenga-delta a tó keleti partján
  • A Bajkál-tó télen
    A Bajkál-tó télen

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Environmental Organic Chemistry, 2, Wiley Interscience, 1052. o. (2003). ISBN 9780471350538 
  2. ↑ Ecology and Conservation of Fishes. CRC Press, 116. o. (2012). ISBN 978-1-4398-9759-1 
  3. ↑ 1001 natural wonders : you must see before you die, preface by Koichiro Mastsuura, 2009, London: Cassell Illustrated, 620. o. (2010. április 12.). ISBN 9781844036745 
  4. ↑ Deepest Lake in the World. geology.com. (Hozzáférés: 2007. augusztus 18.)
  5. ↑ Lake Baikal - MORPHOMETRIC DATA. users.ugent.be. [2019. február 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. június 16.)
  6. ↑ russland.RU - Verschiedenes. web.archive.org, 2011. november 13. [2011. november 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. június 16.)

További információk[szerkesztés]

Wikihírek
Wikihírek
A magyar Wikihírekben további információk találhatóak Kutatóexpedíció a Bajkál-tó mélyén témában.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bajkál-tó&oldid=26078842”