Bahama-szigetek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bahamai Közösség
Commonwealth of The Bahamas
A Bahama-szigetek zászlaja
A Bahama-szigetek zászlaja
A Bahama-szigetek címere
A Bahama-szigetek címere
Nemzeti mottó: Forward Upward Onward Together
Nemzeti himnusz: March On, Bahamaland

FővárosaNassau
é. sz. 25° 04′, ny. h. 77° 20′Koordináták: é. sz. 25° 04′, ny. h. 77° 20′
Legnagyobb városNassau
ÁllamformaParlamentáris monarchia
Vezetők
UralkodóIII. Károly bahamai király
FőkormányzóCornelius A. Smith
MiniszterelnökPhilip Davis
Hivatalos nyelvangol
Beszélt nyelvekkreol
Függetlenségaz Egyesült Királyságtól
Dátum1973. július 10.

Tagság
Lista
Népesség
Népszámlálás szerint395 361 fő (2017)[1]
Rangsorban180
Becsült351 461 fő (2010. május)
Rangsorban180
Népsűrűség25 fő/km²
GDP2021-es becslés
Összes11 208 millió dollár (146)
PPP: 12 762 millió dollár (2020)
Egy főre jutó28 239 dollár (48)
PPP: 34 108 dollár
HDI (2021)0,812 (55) – nagyon magas
Földrajzi adatok
Terület13939 km²
Rangsorban155
Víz27,88%
IdőzónaEST (UTC-5)
EDT (UTC-4)
Egyéb adatok
PénznemBahamai dollár (BSD)
Nemzetközi gépkocsijelBS
Hívószám1-242
Segélyhívó telefonszám919
Internet TLD.bs
Villamos hálózat120 volt
Elektromos csatlakozó
  • NEMA 1-15
  • NEMA 5-15
Közlekedés irányabal
A Wikimédia Commons tartalmaz Bahamai Közösség témájú médiaállományokat.

A Bahama-szigetek vagy hivatalosan a Bahamai Közösség (angol: Commonwealth of The Bahamas)[2] egy ország a Karib-térségben. A Magyarországnál hétszer kisebb területű szigetcsoport 690 szigete és több mint 2000 korallszirtje Floridától délkeletre ívelődik az Atlanti-óceánban.

A szigetek közül 29 lakott. Az ország nevét a "banántalan sziget" indián kifejezésből eredeztetik. Kolumbusz a szigetcsoport egyik szigetén, San Salvadoron lépett először Amerika földjére, 1492-ben. A volt brit koronagyarmat 1973-ban nyerte el függetlenségét.

Fekvése, határai[szerkesztés]

A 690 korallszigetből és 2387 korallszirtből álló, 1300 km hosszan húzódó ország az Atlanti-óceán nyugati részén, Floridától délkeletre fekszik. A korallszigetek és szirtek átlagos területe 5 és fél négyzetkilométer.

Földrajza, természeti környezete[szerkesztés]

Fontosabb szigetei
Név terület (km²) lakosság népsűrűség (fő/km²)
Abaco 1681 13 170 7,8
Acklins 497 428 0,9
Andros 5 957 7 686 1,3
Berry Islands 31 709 22,9
Bimini 23 1 717 74,7
Cat Island 388 1 647 4,2
Crooked Island és Long Cay 241 350 1,5
Eleuthera 484 7 999 16,6
Exuma 290 3 571 12,3
Grand Bahama 1373 46 994 34,2
Harbour Island 8 1639 204,9
Inagua 1551 969 0,6
Long Island 596 2 992 5,0
Mayaguana 285 259 0,9
New Providence 207 210 832 1018,5
Ragged Island 36 72 2,0
Rum Cay 78 80 1,0
San Salvador 163 970 6,0
Spanish Wells 26 1527 58,7

Domborzata[szerkesztés]

Blue Lagoon-sziget

A szigetek felszíne sík. A dombok ritkán emelkednek 15-20 méternél magasabbra. A legmagasabb pont 63 m magasan van a tengerszint felett.

Vízrajza[szerkesztés]

A Bahama-szigetek délkeleti részén három, nagy kiterjedésű „bank” van. Így nevezik a partoktól távol eső sekély tengereket. Ezek földrajzilag részei a Bahama-szigeteknek, de nem tartoznak az állam területéhez.

Éghajlata[szerkesztés]

A tornádó egy fajtája: víztölcsérek

Az országban szubtrópusi monszunéghajlat uralkodik. Az évi átlagos középhőmérséklet 28 °C. A hőséget enyhíti a tenger közelsége. Nyár végén, ősszel gyakoriak a trópusi ciklonok, más néven hurrikánok. Az erős szél és az általa felduzzasztott tengervíz súlyos károkat képes okozni. A rendszeres meteorológiai megfigyelések kezdete óta még sohasem fagyott, de +3-5 Celsius-fok előfordul.

Növény- és állatvilága[szerkesztés]

Leguánfélék - (Cyclura cychlura inornata)
Citromcápa

Történelme[szerkesztés]

A Bahama név eredete vitatott. Vannak akik a spanyol baja mar: 'sekély tenger' kifejezésből eredeztetik; mások szerint a Grand Bahama Island-ra alkalmazott lucayan szóra megy vissza, ba-ha-ma: 'nagy felső középső föld'.

Bár a térség korábban is lakott volt, a tengerjáró taino nép a déli Bahama-szigetekre a 7. században nyomult be Hispaniola és Kuba felől. Ezeket az embereket ismerik lucayan néven. Becslések szerint 40 000-nél több lucayan élt a spanyol gyarmatosítók érkezésekor.

1492 október 12-én Kolumbusz Kristóf hajói az európaiak számára addig teljesen ismeretlen Újvilágban először az általa San Salvadornak nevezett Guanahani-szigeten értek partot. Ezt a lucayanok Guanahani néven nevezték, a mai neve Samana Cay vagy pedig a mai San Salvador-sziget, amit Waitling szigete néven is ismernek. Ez az egzotikus sziget Bahama középső részén helyezkedik el. A lucayanok barátságosan fogadták Kolumbuszt, aki később javakat cserélt velük.

A bahamai lucayanokat később Hispaniolára szállították rabszolgaként, és két évtizeden belül a lucayan társadalom megszűnt létezni a kényszermunka, a háborúskodás, a betegségek, az emigráció és a kiházasodások miatt. A lucayan lakosság eltűnése után a Bahama-szigetek lényegében lakatlanok maradtak az angol telepesek 1647-es érkezéséig. Közülük elsőként a Puritánok alapítottak települést Eleuthera szigetén.

1670-ben II. Károly angol király Karolina gyarmat bérlőinek adta bérbe a Bahama-szigeteken a királyi jogokat: a kereskedés, adóztatás, kormányzó kinevezésének és a terület igazgatásának jogát. A bérlők igazgatása idején a Bahama-szigetek kalózok menedékévé vált. Köztük volt a hírhedt Feketeszakáll. A törvényes rend helyreállítása érdekében a Bahama-szigeteket 1718-ban brit koronagyarmattá nyilvánították. Ezután kemény harcban törték le a kalózkodást.

Mintegy 8000 amerikai lojalista érkezett 1783 után New Yorkból, Floridából, Észak- és Dél-Karolinából rabszolgáival együtt. Ekkortól a lakosság többsége fekete.

1782. május 8-án az amerikai függetlenségi háborúban Louisiana spanyol kormányzója elfoglalta a Bahama-szigeteken, New Providence szigeten található brit haditengerészeti támaszpontot. A következő évben megkötött béke azonban visszajuttatta Bahama-szigeteket a britek birtokába.

1807-ben betiltották a rabszolga-kereskedelmet a brit birtokokon. A rabszolgahajókról kiszabadítottakat jórészt a Bahama-szigeteken telepítették le. A rabszolgaságot a Brit Birodalomban 1834. augusztus 1-jén tiltották be. Sok rabszolga szökött ide az Egyesült Államokból az Atlanti-óceán veszélyeit legyőzve a szabad élet reményében. 1932-ben 5-ös fokozatú hurrikán sújtotta a szigeteket, nagy pusztítást okozva.

A britek a szigeteknek belső önkormányzatot 1964-ben adtak. 1973-ban Bahama-szigetek nemzetközösségi monarchiaként független állammá vált, az államfője III. Károly, mint a Bahama-szigetek királya. 1967-ben Sir Lynden Pindling volt az első fekete a gyarmat élén, és 1968-ban miniszterelnök lett. Egy másik bahamai fekete, Sir Milo Butler lett a királynőt képviselő főkormányzó a függetlenség után. A turizmusra és a offshore pénzügyi műveletekre támaszkodva a bahamai gazdaság az 1950-es évek óta virágzik. Továbbra is súlyos gondot okoz az oktatás és az egészségügyi ellátás helyzete, a nemzetközi kábítószer-kereskedelem és az illegális bevándorlás.

2019. szeptember 2-án az ország történelme eddigi legnagyobb természeti katasztrófáját szenvedte el, amikor lecsapott rá a Dorian hurrikán. A károk felmérése még tart, de azt biztos, hogy hatalmas csapást mért az országra és gazdaságára.[3]

Népessége[szerkesztés]

Az ország lakossága 2021-ben 396 ezer fő.[4]

Népességének változása[szerkesztés]

A népesség alakulása 1960 és 2017 között
Lakosok száma
109 526
146 364
177 844
201 511
230 014
256 338
283 678
309 039
348 340
395 361
1960196619721978198419901996200220082017
Adatok: Wikidata

Legnépesebb városok[szerkesztés]

Etnikumok[szerkesztés]

A lakosság 80%-a fekete, 10%-a fehér, 10%-a pedig ázsiai és egyéb származású. A feketék az afrikai rabszolgák leszármazottai. Részben a fehér gyarmatosítók hurcolták be őket a szigetre, részben maguktól szöktek ide az Egyesült Államokból, amikor a szigeteken már beszüntették a rabszolgatartást. A fehér lakosság a brit gyarmatosítók leszármazottaiból áll. A fennmaradó 10% nagy része mulatt, fekete-fehér keverék. Elenyésző az ázsiaiak (indiaiak) aránya.[5]

Nyelvi összetétel[szerkesztés]

Az országban az angolt és a kreolt beszélik. Ezek közül a hivatalos az angol.

Vallások[szerkesztés]

A Bahama-szigetek lakosságának 90%-a vallja magát vallásosnak. A vallásos lakosság túlnyomórészt keresztény.[6][7] A 2008-as adatok szerint a lakosság 72%-a protestáns felekezetekhez tartozik. Ebből a baptisták 35%-ot, az anglikánok 15%-ot, a pünkösdisták 8%-ot, az Isten Egyháza egyház 5%-ot, a hetednapi adventisták 5%-ot és a metodisták 4%-ot képviselnek. Van egy jelentős római katolikus közösség is, amely körülbelül 14%-ot tesz ki.[8]

Szociális rendszer[szerkesztés]

Közigazgatása és politikai rendszere[szerkesztés]

Alkotmány, államforma[szerkesztés]

A parlament épülete Nassauban

Az ország államformája alkotmányos monarchia. Az ország perszonálunióban áll az Egyesült Királysággal, államfő a brit uralkodó, akit a főkormányzó képvisel. A jelenlegi uralkodó III. Károly. A főkormányzó a legtöbb szigetcsoporton megtalálható hivatalain keresztül gyakorolja a Nagy-Britanniában élő uralkodó helyett és nevében az államfői jogköröket. Az uralkodó szerepe ceremoniális, nem jár valódi hatalommal. A trón örököse - mint az Egyesült Királyságban - a walesi herceg, az uralkodó legidősebb fia, jelenleg Vilmos walesi herceg. A főkormányzó 2010. április 14. óta Sir Arthur Foulkes.

Bahama-szigeteki 1 dolláros pénzérme II. Erzsébet portréjával.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás[szerkesztés]

A választásokat a király nevében a főkormányzó írja ki négyévente. Szintén a főkormányzó nevezi ki a király nevében a választásokon győztes párt vagy koalíció jelöltjét miniszterelnöknek. Hogyha egy párt sem szerez abszolút többséget, a választási eredmények alapján kialakítandó koalíció pártjai megegyeznek a miniszterelnök személyéről, akit a főkormányzó nevez ki. A miniszterelnök a miniszterekből álló kormány feje, a végrehajtó hatalom vezére. 2012. május 9. óta a Progresszív Liberális Párt jelöltje, Perry Christie a miniszterelnök. A törvényhozó hatalom a kétkamarás parlament kezében van. Az igazságszolgáltatás legfelsőbb szerve a bahamai Privy Council.

Közigazgatási beosztás[szerkesztés]

NP New Providence

# Acklins

  1. Berry Islands
  2. Bimini
  3. Black Point
  4. Cat Island
  5. Central Abaco
  6. Central Andros
  7. Central Eleuthera
  8. City of Freeport
  9. Crooked Island
  10. East Grand Bahama
  11. Exuma
  12. Grand Cay
  13. Harbour Island
  14. Hope Town
  15. Inagua
  16. Long Island
  17. Mangrove Cay
  18. Mayaguana
  19. Moore's Island
  20. North Abaco
  21. North Andros
  22. North Eleuthera
  23. Ragged Island
  24. Rum Cay
  25. San Salvador
  26. South Abaco
  27. South Andros
  28. South Eleuthera
  29. Spanish Wells
  30. West Grand Bahama

Politikai pártok[szerkesztés]

Miniszterelnökök[szerkesztés]

Név Hivatali ideje Párt
Sir Roland Symonette 1964. január 7. – 1967. január 16. United Bahamian Party
Lynden O. Pindling 1967. január 16. – 1992. augusztus 21. Progressive Liberal Party
Hubert Ingraham 1992. augusztus 21. – 2002. május 3. Free National Movement
Perry Christie 2002. május 3. – 2007. május 2. Progressive Liberal Party
Hubert Ingraham 2007. május 2. – 2012. május 8. Free National Movement
Perry Christie 2012. május 8. – 2017. május 11. Progressive Liberal Party
Hubert Minnis 2017. május 11. – 2021. szeptember 17. Free National Movement
Philip Davis 2021. szeptember 17. óta Progressive Liberal Party

Védelmi rendszer[szerkesztés]

Gazdasága[szerkesztés]

Általános adatok[szerkesztés]

Szálloda a Paradise szigeten
Tengerpart, Nassau

Az egy főre eső GDP-t tekintve a Bahama-szigetek az egyik leggazdagabb ország Amerikában.[9] A turizmus nemcsak a bahamai GDP mintegy 60%-át adja, hanem az ország munkaerejének mintegy felének ad munkát.[10] A Bahama-szigetek 5,8 millió látogatót vonzott 2012-ben, akiknek több mint 70%-a óceánjáró hajó utasa volt.[11]

Jelentős bevételeket köszönhet liberális adórendszerének, amelyre alapozva virágzanak az off-shore vállalkozások. Az idegenforgalom után a következő legfontosabb gazdasági szektor a banki és az offshore nemzetközi pénzügyi szolgáltatások, amelyek a 2010-es években a GDP mintegy 15%-át teszik ki.

A világtengereken számtalan hajó közlekedik bahamai zászlók alatt.[12]

  • Mezőgazdaság, halászat:

A bahamai élelmiszer-ellátás kb. 80% -át importálják. Helyben cukornádat, trópusi gyümölcsféléket (banán, ananász stb.) termesztenek.

  • Szolgáltatások:

Gazdaságának alapja az idegenforgalom.

Külkereskedelem[szerkesztés]

Legfőbb külkereskedelmi áruk [13][14]

  • Export: halak és rákok, aragonit, rum, só, műanyagok és ezekből készült áruk
  • Import: gépek, műszaki berendezések és alkatrészek, üzemanyag, élelmiszer és élőállatok

Főbb kereskedelmi partnerek 2017-ben:[15]

  • Export:  USA 63,9%, Namíbia 19,3%
  • Import:  USA 83,2%

Közlekedés[szerkesztés]

Óceánjárók a nassaui Prince George Wharf kikötőben
Egy, a szigetek között közlekedő repülő

Az országban nincs vasút. A közúthálózat hossza 2693 km.

Vízi[szerkesztés]

A hajóutazás az egyetlen módja annak, hogy néhány kisebb szigetet elérjünk. A nagy utasszállító hajók kikötőhelyei a Grand Bahama-szigeten és New Providence-ben találhatók. A freeport-i Lucayan Harbour és Nassau Prince George Wharf kikötője kifejezetten óceánjáró hajók fogadására épült.

Légi[szerkesztés]

A szigetek fő repülőterei:

  • a New Providence-i Lynden Pindling nemzetközi repülőtér,
  • a Grand Bahama-sziget Grand Bahama nevű nemzetközi repülőtere (GBIA),
  • az Abaco-szigeten található Leonard M. Thompson (régebben: Marsh Harbour) nemzetközi repülőtér.

A burkolt kifutópályával rendelkező repülőterek száma 2010 körül 23 volt, ezeken kívül volt még 39 burkolatlan kifutópályákkal rendelkező.

Telekommunikáció[szerkesztés]

Hívójel prefix C6
ITU zóna 11
CQ zóna 8

Oktatási rendszer és kultúra[szerkesztés]

Fesztivál

Iskolarendszer[szerkesztés]

Kulturális intézmények[szerkesztés]

Művészetek[szerkesztés]

  • Építészet
  • Képzőművészetek
  • Irodalom
  • Filmművészet
  • Zene

Gasztronómia[szerkesztés]

Sült tengeri csiga hasábburgonyával.

A konyhán nagy szerepet játszanak a tenger gyümölcsei: a különböző halak, kagylók, rákok és homárok.[16] A szárazföldön termő alapanyagok a trópusi gyümölcsök, rizs, borsó és galambborsó. A leggyakoribb hús a sertéshús. A leggyakrabban használt fűszerek pedig az erőspaprika, zöldcitrom, hagyma, fokhagyma, szegfűbors, gyömbér, fahéj, rum és kókuszdió.[17] Az egyes szigeteknek is meg vannak a maguk jellegzetes kulináris sajátosságai, ugyanakkor a bahamai gasztronómia igen sok közös vonást mutat az Egyesült Államok déli államaik konyháival is.[18]

Országszerte találkozni ételeket kínáló standokkal, ahol a külföldi vendégek szinte mindig kaphatnak frissen sült helyi specialitásokat.[19]

A bahamai levesek többnyire más karibi szigetekről erednek. Alapanyagaik is többnyire halból vagy a tenger gyümölcseiből állnak.[18][20] Egykor nagyon népszerű és emblematikus bahamai fogás volt a teknősleves, amely állatok védettsége miatt ma már teljesen eltűnt a gasztronómiából.[19] Azóta a helyét átvették a tengeri csiga-specialitások.[19]

A sertéshúson kívül találkozni a hozzávalók között baromfi-, kecske- és marhahússal is.[17] Jellemző továbbá az iguánahús fogyasztása is, annak ellenére, hogy egyes fajai a Bahamákon veszélyeztetettek.

A rumalapú italok nagyon népszerűek a Bahamákon,[19] sőt a kókusztejet is gyakran használják italok készítéséhez.[18] A kókusztej és rum vegyítéséből többféle szeszesitalt állítanak elő, míg a Sky juice elnevezésű különlegességet kókusztejből, ginből és sűrített tejből készítik.[21] Kalik néven saját söre is van a szigeteknek.[18]

Turizmus[szerkesztés]

Tengerparti kép
Turisták az Eleuthera-szigeten

A Bahamákon 2012-ben 5,8 millió turista fordult meg, többségük óceánjáró luxushajón érkezett.[22]

2003-ban a fő szigetek turistáinak csaknem 70 százaléka azt mondta, hogy idelátogató döntésük elsősorban a meleg éghajlaton és a strandok szépségén és elérhetőségén alapult, ezt követte a szállodai létesítmények szolgálatai és sokszínűsége.[23]

Számos nagy társaság megvásárolt egy-egy lakatlan szigetet, amelyet ma privát üdülőszigetekként működtetnek.

Oltások[szerkesztés]

  • Kötelező oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik valaki: Sárgaláz. Javasolt még a Hepatitis A elleni oltóanyag.

Sport[szerkesztés]

Olimpia[szerkesztés]

A Bahama-szigeteknek eddig 5 olimpiai aranyérmet szerzett.

Aranyérmesek:

Tokyo (1964)
  • Vitorlázás (Csillaghajó)
    • Durward Knowles, Cecil Cooke
Sydney (2000)
Athén (2004) - 400 m női
London (2012)

Labdarúgás[szerkesztés]

Ünnepek[szerkesztés]

Dátum angol neve magyar neve
január 1. New Year’s Day Újév
március/április Good Friday Nagypéntek
március/április Easter Húsvétvasárnap -hétfő
június 1. pénteke Labour Day A munka ünnepe
május/június White Monday Pünkösdhétfő
július 10. Independence Day A Függetlenség napja (1973)
augusztus 1. hétfője Emancipation Day A rabszolgák emléknapja –
1834. augusztus 1-jén felkeltek a rabszolgák
október 12. Discovery Day A felfedezés napja –
Kolumbusz 1492 e napján fedezte fel
december 25-26 Christmas Day Karácsony

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Világbank-adatbázis. Világbank. (Hozzáférés: 2019. április 8.)
  2. The Constitution of The Commonwealth of The Bahamas - Government - Details. www.bahamas.gov.bs. (Hozzáférés: 2020. november 22.)
  3. Dorian hurrikán: még nem jutottak el a segélyek (msn.com). [2019. szeptember 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. november 25.)
  4. Világbank
  5. A Világ országai, Nyír-Karta Bt. 2008.
  6. Country Comparison :: GDP – per capita (PPP) Archiválva 2015. április 23-i dátummal a Wayback Machine-ben. CIA World Factbook.
  7. Encyclopedia Britannica – The Bahamas. (Hozzáférés: 2019. július 22.)
  8. United States Bureau of Democracy, Human Rights and Labor. Bahamas: International Religious Freedom Report 2008.
  9. GDP (current US$) | Data | Table. World Bank, Retrieved on 20 April 2014.
  10. Economy - The Bahamas - growth, economic growth. www.nationsencyclopedia.com. (Hozzáférés: 2020. november 22.)
  11. Spencer, Andrew. Travel and Tourism in the Caribbean: Challenges and Opportunities for Small Island Developing States (angol nyelven). Springer (2018. július 14.). ISBN 978-3-319-69581-5 
  12. Faragó Imre. Nagy képes földrajzi világatlasz, 4. kiadás (magyar nyelven), Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., Debrecen (2008). ISBN 9789635966776 
  13. Central America :: Bahamas, The — The World Factbook - Central Intelligence Agency. www.cia.gov. [2016. február 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 22.)
  14. The Bahamas | Imports and Exports | World | ALL COMMODITIES | Netweight (kg); Quantity and Value (US$) | 2004 - 2015. trendeconomy.com. (Hozzáférés: 2020. november 22.)
  15. Archivált másolat. [2016. február 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  16. Brittin, Helen Clark (2011): The food and culture around the world handbook. Boston: Prentice Hall. ISBN 9780135074817 20-21. o.
  17. a b Brittin 2011: 20-21. o.
  18. a b c d Bahamian Cuisine (Geographia)
  19. a b c d Food & Drink in Bahamas (Frommers)
  20. Tru Bahamian Must Eat: Boiled Fish
  21. Goombay Punch: Get Hit by a Sugar Blitz in The Bahamas
  22. Andrew Spencer: Travel and Tourism in the Caribbean: Challenges and Opportunities for Small Island Developing States. 2018–10–04. ISBN 978-3-319-69581-5 Hozzáférés: 2020. november 22.  
  23. About The Industry (angol nyelven). Tourism Today, 2009. április 19. (Hozzáférés: 2020. november 22.)

Források[szerkesztés]

  • Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Karta & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-9516-63-5

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Bahamas
A Wikimédia Commons tartalmaz Bahama-szigetek témájú médiaállományokat.