Új-Dél-Wales

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Új-Dél-Wales
New South Wales
Új-Dél-Wales zászlaja
Új-Dél-Wales zászlaja
Új-Dél-Wales címere
Új-Dél-Wales címere

FővárosaSydney
d. sz. 32°, k. h. 147°Koordináták: d. sz. 32°, k. h. 147°
Államforma
Népesség
Népszámlálás szerint8 093 815 fő (2021. jún. 30.)[1]
Földrajzi adatok
Terület801 150 km²
IdőzónaAEST (UTC+10)
AEDT (UTC+11)
A Wikimédia Commons tartalmaz Új-Dél-Wales témájú médiaállományokat.

Új-Dél-Wales (angolul New South Wales, rövidítve NSW) Ausztrália legnépesebb állama. Legnagyobb városa és fővárosa, mely egyben az egész ország legnagyobb városa is, Sydney.

1788-ban alapították, és eredetileg magában foglalta az ausztrál szárazföld nagy részét, Új-Zélandot, a Lord Howe-szigetet és a Norfolk-szigetet. A 19. század folyamán egymást követően nagy területeket szakítottak le róla újabb brit gyarmatokat létrehozva: Tasmania, Dél-Ausztrália, Victoria, Queensland, Új-Zéland.

Földrajz[szerkesztés]

Az ausztrál kontinens délkeleti részén található. Északról Queensland, keletről a Csendes-óceán, délről Victoria, nyugatról Dél-Ausztrália határolja. Enklávéja az Ausztráliai fővárosi terület. Területe 800 642 km². Keleti részén a Nagy-Vízválasztó-hegység terül el, melynek legmagasabb pontja a Mount Kosciuszko (2228 m), ami egyben a kontinens legmagasabb pontja is. A hegység részei az államban az Új-angliai-hegység, a Kék-hegység és egy kis részben az Ausztrál-Alpok. Az állam nyugati része sík vidék néhol kisebb dombságokkal.

Történelem[szerkesztés]

A térség eredeti lakói az őslakos törzsek, akik mintegy 40-60 ezer évvel ezelőtt érkeztek Ausztráliába.

1788 – brit letelepedés[szerkesztés]

Új-Dél-Wales európai felfedezője James Cook kapitány. Ő 1770-ben térképezte fel az akkori Új-Hollandia, a mai Ausztrália addig ismeretlen keleti partját. Az útról készült eredeti jelentésében, amely három példányban készült a brit Admiralitás számára, Cook használta először az Új-Wales nevet. Az Admiralitás példányán azonban kijavították Új-Dél-Wales-re.

Az első brit települést az ausztrál történelemben az úgynevezett Első Flotta alapította. Parancsnoka Arthur Phillip kapitány volt, aki aztán a telep kormányzója volt érkezésétől, 1788-tól 1792-ig.

A káosz és anarchia évei után, amikor megtörtént, hogy William Bligh kormányzó hatalmát erővel döntötték meg, Britanniából 1809-ben Lachlan Macquarie alezredest (később vezérőrnagy) küldték ki reformok végrehajtására. Macquarie kormányzósága idején utakat, rakpartokat, templomokat és középületeket építettek, felfedezőket küldtek ki Sydneyből, városrendezési terv készült Sydney számára. Macquarie öröksége máig hat.

A 19. század közepe[szerkesztés]

A 19. században nagy területeket választottak le Új-Dél-Walesről: 1825-ben Tasmania (akkor Van Diemen's Land), 1836-ban Dél-Ausztrália, 1851-ben Victoria, 1859-ben Queensland. Új-Dél-Wales gyarmaton 1855-ben alakult felelős kormány.

1901 – az államszövetség kezdetei[szerkesztés]

A 19. század végén az ausztrál gyarmatok föderációja felé haladó fejlődés lendületet kapott. Rendszeressé váltak a gyarmati vezetők bevonásával tartott gyűlések. Új-Dél-Wales vezetői a szabadkereskedelem hívei voltak, míg a többi gyarmat, Victoria vezetésével, védővámokat kívánt. Vámhivatalok működtek a belső határokon.

1898-ban népszavazást tartottak a föderációról, amelyen részt vett Új-Dél-Wales, Victoria, Dél-Ausztrália és Tasmania lakossága. Mindenhol többségben voltak a szövetség hívei, de Új-Dél-Walesben nem volt elég a népszavazás eredményességéhez az egyszerű többség.

1899-ben újabb népszavazást tartottak. A korábbiak mellett ez kiterjedt Queenslandre (de Nyugat-Ausztráliára nem). Mindenütt többségben voltak a föderáció hívei, nagyobb arányban, mint az előző évben. Új Dél-Walesben is teljesültek a minősített többség feltételei. Kompromisszum született a főváros kérdésében. Az új főváros Új Dél-Wales területén belül, de Sydney-től távol alapítandó. Az ideiglenes főváros addig is Melbourne. Amikor végül Canberrát választották ki fővárosnak, a mai Ausztráliai fővárosi területet Új-Dél-Walesből hasították ki.

A 20. század elején[szerkesztés]

Az I. világháború után a háborús évek alatti magas árak estek a világpiacon. A farmerek egyre inkább elégedetlenek voltak a háború idején bevezetett kötelező felvásárlási rendszer átvételi áraival. 1919-ben a farmerek megalakították a Vidéki Pártot (Country Party).

Az 1929-ben kezdődött nagy világgazdasági válság politikai konfliktusokat okozott Új-Dél-Walesben. A tömeges munkanélküliség és a nyersanyagárak összeomlása tönkretette a városi munkásokat és a mezőgazdasági termelőket egyaránt. Az elégedetlenségből nem a Kommunista Párt, amely továbbra is gyenge és kicsi maradt, hanem Jack Lang munkáspárti populizmusa húzott hasznot. Lang második kormányát 1930 novemberében választották meg. Megtagadta Új-Dél-Wales hiteleinek törlesztését a brit kötvénytulajdonosok számára, a pénzből pedig közmunkákat végeztetett a munkanélküliség enyhítésére. Ez törvénytelen volt a konzervatívok szerint, de még James Scullin szövetségi munkáspárti kormánya szerint is. Az eredmény az lett, hogy Lang támogatói megbuktatták Scullin kormányát, szakadást okozva a Munkáspártban. 1932 májusában Sir Philip Game kormányzó feloszlatta a Lang-kormányt. A következő választáson a konzervatívok győztek. 1939, a II. világháború kitörése után elhalványultak azok a különbségek, amelyek még a 19. században alakultak ki Új-Dél-Wales és a többi tagállam között, köszönhetően a szövetségi rendszernek és a közös védővámok mögötti gazdasági fejlődésnek. Új-Dél-Wales továbbra is felülmúlta Victoriát ipari központként és egyre inkább pénzügyi és kereskedelmi téren is. A Munkáspárt mérsékelt szárnya 1941-ben William McKell vezetésével ismét hatalomra került és ott is maradt 24 éven át. A második világháború a hadigazdaság szükségletei miatt ugrásszerű ipari fejlődést hozott és megszüntette a munkanélküliséget.

A háború utáni időszak[szerkesztés]

A Munkáspárt 1965-ig maradt hatalmon. Uralmuk vége felé jelentették be azt a tervet, hogy építenek egy nagyszabású operaházat Sydney-ben. A végső költségek politikai vita tárgyává váltak, így a Sydney-i Operaház ügye egyik tényezője lett a munkáspárti kormány 1965-ös bukásának.

Az 1960-as évek végén Új-Anglia régióban (az állam északi része, Newcastle központtal) szakadár mozgalom lépett fel, amely népszavazást kezdeményezett a kérdésről. A kezdeményezés kis különbséggel ugyan, de vereséget szenvedett. Azóta nincs aktív, szervezett politikai tevékenység új állam kihasítására Új-Dél-Walesből.

Azóta ezt az ausztrál tagállamot többnyire munkáspárt kormányok vezetik, néha egy-egy liberális kormánnyal egy ciklusnyi időre. 2000. évi nyári olimpiai játékok sikeres megszervezése nemzetközi elismerést hozott.

Közigazgatás[szerkesztés]

Éghajlata[szerkesztés]

Új-Dél-Wales Köppen-féle éghajlati övezetei
Új-Dél-Wales térképe az éghajlati táblázatban szereplő helységekkel

Az állam éghajlata változatos. Nyugaton sivatagi, középen mediterrán vagy szubtropikus, keleten óceáni.

Hely Éghajlattípus Köppen szerint Januári középhőmérséklet maximuma Januári középhőmérséklet minimuma Júliusi középhőmérséklet maximuma Júliusi középhőmérséklet minimuma Derült napok száma Éves csapadék
Albury[2] Nedves szubtrópusi Cfa 31 °C (88 °F) 16 °C (61 °F) 13 °C (55 °F) 3 °C (37 °F) 108 691 mm (27 in)
Armidale[3] Szubtrópusi magaslati Cfb 26 °C (79 °F) 14 °C (57 °F) 12 °C (54 °F) 1 °C (34 °F) 106[4] 743 mm (29 in)
Broken Hill[5] Forró sivatagi BWh 33 °C (91 °F) 19 °C (66 °F) 15 °C (59 °F) 5 °C (41 °F) 137 245 mm (10 in)
Charlotte Pass[6] Szubpoláris óceáni Cfc
Szubantarktikus Dfc
18 °C (64 °F) 5 °C (41 °F) 2 °C (36 °F) −7 °C (19 °F) 78 1948 mm (77 in)
Coffs Harbour[7] Nedves szubtrópusi Cfa 27 °C (81 °F) 19 °C (66 °F) 19 °C (66 °F) 8 °C (46 °F) 122 1679 mm (66 in)
Orange[8] Óceáni Cfb 26 °C (79 °F) 12 °C (54 °F) 9 °C (48 °F) 1 °C (34 °F) 100 898 mm (35 in)
Penrith[9] Nedves szubtrópusi Cfa 31 °C (88 °F) 18 °C (64 °F) 18 °C (64 °F) 5 °C (41 °F) 103 696 mm (27 in)
Sydney[10] (capital) Nedves szubtrópusi Cfa 26 °C (79 °F) 19 °C (66 °F) 16 °C (61 °F) 8 °C (46 °F) 104 1222 mm (48 in)
Wagga Wagga[11] Nedves szubtrópusi Cfa 32 °C (90 °F) 16 °C (61 °F) 13 °C (55 °F) 3 °C (37 °F) 124 566 mm (22 in)
Wollongong[12] Óceáni Cfb 26 °C (79 °F) 18 °C (64 °F) 17 °C (63 °F) 8 °C (46 °F) 107 1346 mm (53 in)

Legnagyobb városok[szerkesztés]

Sydney
Newcastle
Név Népesség
(fő, 2014)[13]
Sydney 4 506 814
Newcastle 367 907
Central Coast 322 880
Wollongong 289 055
Albury-Wodonga 87 796
Maitland 71 767
Coffs Harbour 68 011
Wagga Wagga 55 331
Port Macquarie 44 848
Tamworth 41 784

Közlekedés[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 2023. november 5., 2023. november 5., http://www.citypopulation.de/en/australia/admin/1__new_south_wales/, https://archive.ph/jgdXk
  2. Climate statistics for Australian locations. bom.gov.au . Bureau of Meteorology. (Hozzáférés: 2020. január 10.)
  3. Climate statistics for Australian locations. bom.gov.au . Bureau of Meteorology. (Hozzáférés: 2020. január 10.)
  4. Armidale Climate Statistics. BOM. (Hozzáférés: 2009. április 16.)
  5. Broken Hill Airport Climate Statistics. BOM. (Hozzáférés: 2009. április 16.)
  6. Climate statistics for Australian locations. bom.gov.au . (Hozzáférés: 2020. január 8.)
  7. Coffs Harbour Climate Statistics. BOM. (Hozzáférés: 2009. április 16.)
  8. Orange Climate Statistics. BOM. (Hozzáférés: 2017. január 10.)
  9. Penrith Lakes Climate Statistics. BOM. (Hozzáférés: 2009. április 16.)
  10. Sydney (Observatory Hill) Climate Statistics. BOM. (Hozzáférés: 2009. április 16.)
  11. Wagga Wagga Climate Statistics. BOM. (Hozzáférés: 2009. április 16.)
  12. Wollongong Climate Statistics. BOM. (Hozzáférés: 2009. április 16.)
  13. Regional Population Growth, Australia, 2014-15 – Ausztrál Statisztikai Hivatal (angolul)

Külső hivatkozások[szerkesztés]