Genf
| Genf | |||
 | |||
| a város panorámája a Szent Péter-katedrális tornyából | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Svájc | ||
| Kanton | Genf kanton | ||
| Gépkocsijel | GE | ||
| Polgármester | Sandrine Salerno | ||
| Irányítószám | 1200 | ||
| Körzethívószám | (41) 32 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 203 840 fő (2022. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 11,71 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 375 m | ||
| Terület | 15.86 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 12′, k. h. 6° 09′Koordináták: é. sz. 46° 12′, k. h. 6° 09′ | |||
 | |||
| Genf weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Genf témájú médiaállományokat. | |||
Genf (franciául: Genève, ⓘ, németül: Genf, olaszul: Ginevra, spanyolul: Ginebra) a második legnagyobb népességű város Svájcban (Zürich után), Genf kanton fővárosa.
A 21. század elején (2002) a város lakosságának kb. 44%-a külföldi származású.
Fekvése[szerkesztés]
A Genfi-tó partján, a Rhône folyó kifolyásánál fekszik. Lyontól 150 km távolságra van. A várost három hegylánc övezi, északnyugati irányból a Jura-hegység fő vonulata, délről a Vuache hegy, délkeleti irányból pedig a Salève hegység.
Éghajlata[szerkesztés]
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 17,3 | 20,6 | 24,9 | 27,5 | 33,8 | 36,5 | 39,7 | 37,6 | 34,8 | 27,3 | 23,2 | 20,8 | 39,7 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 4,5 | 6,3 | 11,2 | 14,9 | 19,7 | 23,5 | 26,5 | 25,8 | 20,9 | 15,4 | 8,8 | 5,3 | 15,3 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −1,3 | −1,0 | 1,6 | 4,8 | 9,1 | 12,3 | 14,4 | 14,0 | 10,8 | 7,4 | 2,4 | 0,1 | 6,3 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | −19,9 | −20,0 | −13,3 | −5,2 | −2,2 | 1,3 | 3,0 | 4,9 | 0,2 | −4,7 | −10,9 | −17,0 | −20,0 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 76 | 68 | 70 | 72 | 84 | 92 | 79 | 82 | 100 | 105 | 88 | 90 | 1006 |
| Havi napsütéses órák száma | 59 | 88 | 154 | 177 | 197 | 235 | 263 | 237 | 185 | 117 | 66 | 49 | 1827 |
| Forrás: MeteoSwiss[2] , KNMI[3][4] | |||||||||||||
Története[szerkesztés]
Az ókorban egy kelta törzs, az allobroxok megerősített határvárosa volt Genava néven. Julius Caesar is járt erre a gall háború során. A népvándorlás során a burgundiak fővárosa lett 443-ban, 534-ben a frank birodalomhoz csatolták. A középkorban (kb. 400-tól) a genfi püspökök uralták. A polgárság elégedetlensége hozzájárult a reformáció térhódításához. Kálvin János 1536-ban érkezett először a városba, ekkor kiáltották ki a város függetlenségét. Kálvinnak időlegesen távoznia kellett, ám visszatérése után Genf a kálvinizmus központja lett. A várost egy ideig a „protestáns Róma”-ként emlegették. Kálvin 1559-ben alapította meg akadémiáját. A jakobinus diktatúra Genfre is átterjedt, a város 1798-tól 1814-ig Franciaországhoz tartozott. A bécsi kongresszus idején csatlakozott a Svájci Államszövetséghez.
Az első világháború után Svájc semlegessége nagyban hozzájárult ahhoz, hogy itt működött a Népszövetség (az ENSZ elődje) 1920 és 1939 között. A második világháború befejezése után számos ENSZ szervezet és nem kormányközi nemzetközi szervezet székhelye.
Nemzetközi szervezetek székhelye[szerkesztés]
Nem kormányközi nemzetközi szervezetek[szerkesztés]
- Nemzetközi Vöröskereszt és Nemzetközi Vörös Félhold
- CERN, a nagy európai részecskefizikai kutatóközpont
- Európai Műsorsugárzók Uniója
ENSZ szervezetek[szerkesztés]
- az ENSZ európai központja (az egykori Népszövetség épületeiben)
- UNHCR, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága
- WHO, az ENSZ Egészségügyi Világszervezete
- WTO, az ENSZ Kereskedelmi Világszervezete
- WIPO, az ENSZ Szellemi Tulajdon Világszervezete
- ITU, a Nemzetközi Távközlési Unió
- ILO, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet
A svájci óragyártás egyik központja[szerkesztés]
Genfben van évszázadok óta számos világhírű óragyár központja, a nevezetesebbek:
- Vacheron Constantin (1755 óta)
- Baume & Mercier (1830 óta)
- Mathey-Tissot
- Buccellati
- Cartier
- Jaeger-Le Coultre
- Patek Philippe – óramúzeumot is fenntart
- Piaget
- Audemars Piguet
- Franck Muller
- Pierre Kunz
- De Grisogono
- European Company Watch
- Girard-Perregaux
- Robergé
- F.P. Journe
- Sbarro – Franco Sbarro autótervező óragyártó vállalkozása
- Daneil JeanRichard
- Roger Dubois
- Parmigiani
- Van Cleef & Arpels
Látnivalók[szerkesztés]
- Genfi-tó
- Jet d'Eau, 140 méter magasra felszökő szökőkút a tavon
- A reformáció emlékműve (Kálvin és három társa szoborcsoportja, mellette – többek között – Bocskai István szobra
- Erzsébet császárné és királyné szobra és emléktáblája az ellene elkövetett merénylet színhelyén
- Bartók Béla szobra – a városban lakó magyarok kezdeményezésére állították
- Botanikus kert (Jardin botanique)
Híres genfiek[szerkesztés]
- Itt született és halt meg Jean-Étienne Liotard (1702–1789) rokokó festő.
- Itt született Jean-Jacques Rousseau (1712–1778) filozófus, a felvilágosodás nagy alakja.
- Itt született és halt meg François Diday (1802–1877) festő.
- Itt született és halt meg Barthélemy Menn (1815–1893) festő.
- Itt született Henri Dunant (1828–1910), a Vöröskereszt megalapítója.
- Itt született Ferdinand de Saussure (1857–1913) nyelvész, a strukturalizmus atyja.
- Itt született Antoine-Elisée Cherbuliez svájci liberális nemzetgazda.
- Itt élt és halt meg Jean Piaget (1896–1980) pszichológus, az episztemológia atyja.
Testvértelepülések[szerkesztés]
Buenos Aires Argentína (1991)
Párizs Franciaország (2002)
Múzeumok[szerkesztés]
- Petit Palais (modern képzőművészeti gyűjtemény)
- A Nemzetközi Vöröskereszt Múzeuma
- Ariana múzeum (iparművészeti gyűjtemény)
- Maison Tavel (művészeti gyűjtemény gótikus lakóházban)
- Jean-Jacques Rousseau szülőháza
Magyar vonatkozások[szerkesztés]
- A Reformáció emlékművénél a szobrok között megtalálhatjuk Bocskai István szobrát.
- Itt halt meg 1912-ben Török Aurél orvos, az MTA tagja.
- Itt élt Liszt Ferenc 1835 és 1836 között, teret is neveztek el róla.[5]
- Itt gyilkolták meg Erzsébet magyar királynét 1898-ban
- Itt halt meg Apponyi Albert gróf (1846–1933) magyar politikus.
- Itt dolgozott a magyar származású Bogsch Árpád. 1973 és 1997 között a Szellemi Tulajdon Világszervezete főigazgatója volt.
- Itt halt meg Aggteleky Béla magyar katonatiszt, 1977-ben.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Federal Statistical Office, https://www.pxweb.bfs.admin.ch/pxweb/fr/px-x-0102020000_201/-/px-x-0102020000_201.px/?rxid=c5985c8d-66cd-446c-9a07-d8cc07276160
- ↑ Climate normals Genève–Cointrin (Reference period 1981–2010) (PDF). Swiss Federal Office of Metreology and Climatology, MeteoSwiss, 2014. július 2. [2015. április 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 5.)
- ↑ Genève–Cointrin extreme values. KNMI. [2016. január 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011)
- ↑ Genève–Cointrin 1981-2010 mean extreme values. KNMI. (Hozzáférés: 2017)[halott link]
- ↑ Geneva Tourism - Celebrities - Franz Liszt (angol nyelven). [2010. december 3-i dátummal az eredetiből archiválva].
