Citromlepke

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Citromlepke
Citromlepke ♂
Citromlepke ♂
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 5000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera)
Öregrend: Fejlett szárnyas rovarok (Endopterygota)
Rend: Lepkék (Lepidoptera)
Alrend: Valódi lepkék (Glossata)
Alrendág: Heteroneura
Osztag: Kettős ivarnyílásúak (Ditrysia)
Tagozat: Cossina
Altagozat: Bombycina
Csoport: Rhopalocera
Öregcsalád: Pillangószerűek (Papilionoidea)
Csoport: Pillangóalakúak (Papilioniformes)
Család: Fehérlepkék (Pieridae)
Alcsalád: Kéneslepkeformák (Coliadinae)
Nemzetség: Gonepterini
Nem: Gonepteryx
Leach, 1819
Faj: G. rhamni
Tudományos név
Gonepteryx rhamni
(Linnaeus, 1758)
Szinonimák
  • Papilio rhamni Linnaeus, 1758
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Citromlepke témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Citromlepke témájú médiaállományokat és Citromlepke témájú kategóriát.

A citromlepke (Gonepteryx rhamni) a rovarok (Insecta) osztályának lepkék (Lepidoptera) rendjébe, ezen belül a fehérlepkék (Pieridae) családjába tartozó faj.

2013-ban Magyarországon az év rovarának választották.[1]

Előfordulása[szerkesztés]

A citromlepke szinte egész Európában előfordul, északra Dél-Skandináviáig, valamint a mérsékelt övi ázsiai területeken az Usszuriig. Északnyugat-Afrikában is megtalálható. Az első tavaszi lepkék egyike. Élőhelyének pusztítása veszélyezteti a fajt.

Alfaja[szerkesztés]

  • Gonepteryx rhamni maxima

Megjelenése[szerkesztés]

A citromlepke szárnyának fesztávolsága legfeljebb 57 milliméter. A hím szárnyának felső oldala ragyogó élénksárga. Az első szárnyon jellegzetes bemélyedések vannak, a hátsó szárnya enyhén cakkozott. A nőstény szárnyának felső oldala sárgásfehér, ezért röptében gyakran összetévesztik a káposztalepkével. Mindkét nem szárnyának közepén narancsszínű folt található. A kifejlett rovar szájszerve szívó, a hernyóé rágó. A hernyó zöld, középen kissé megvastagodott, oldalán fehér csíkkal.

Életmódja, élőhelye[szerkesztés]

A citromlepke elsősorban a napfényes erdők lakója, de mivel jól repül, ligetekben, réteken, fenyéreken, kertekben és más kultúrterületeken is találkozhatunk vele, a hegységekben 2000 méterig.

A lepke többnyire egyedül repül szép időben. Az imágó nektárt és szerves anyagok nedvét fogyasztja, a hernyó varjútövis (Rhamnus cathartica), kutyabenge (Frangula alnus) és madárberkenye (Sorbus aucuparia) levelével táplálkozik. A lepke a kankalin (Primula sp.) virágába mélyeszti a szívókáját, hogy hozzájusson a nektárhoz. Ezzel virágport is felvesz, amit egy másik virágra juttatva segíti tápláléknövényének terjedését. Gyakran a borostyánban telel át, ahol jól elrejti világos sárgászöld alja és szárnyának kidomborodó erezete.

Szaporodása[szerkesztés]

A párzási időszak északon kora tavasszal van, délen később. Északon két generációja fejlődik ki, délen három – az utolsó generációk csak a következő évben párzanak. A petéből 7-14 nap alatt fejlődik ki. A hernyóállapot 3-7 hétig, a bábállapot 12-15 napig tart. Az imágó 9 hónapig él; eközben áttelel. Az áttelelt egyedek már március elején megjelennek, sőt néha enyhe februári napokon is láthatók, és májusig repülnek. Az új nemzedék júniustól októberig repül.

Rokon fajok[szerkesztés]

Legközelebbi rokona a dél-európai kleopátralepke (Gonepteryx cleopatra).

Képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6 
  • Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6  
  • Brian Hargreaves, Michael Chinery: Lepkék. Fürkész könyvek. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987. ISSN 0237-4935 ISBN 963 281 896 2 p. 30.

További információk[szerkesztés]