Arrosviasz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az arrosviasz (más néven rizsviasz, vagy egyes esetekben tévesen rizskorpaként is említik) egy növényi viasz, melyet a legelterjedtebb rizsfajtából, az Oryza sativából nyernek. Olvadáspontja 77-86 °C,

Kémiai összetétele[szerkesztés]

Főként alifás savak (aromás csoportot nem tartalmazó karbonsavak, más néven viaszsavak) és magasabb szénatomszámú alkohol-észterek (C>26) alkotják. Az alifás savak főként palmitinsav (C16), beheninsav (C22), és más, nagyobb szénatomszámú viaszsavak. Ezeken kívül szabad zsírsavakat és foszfolipideket is tartalmazhat.

Felhasználása[szerkesztés]

Mivel a rizs feldolgozásának elterjedt módja, hogy a rizsszemekből kivonják a viaszos tartalmat (ezáltal jobb minőségű rizsliszt érhető el), ezért melléktermékként nagy mennyiségben keletkezik. Felhasználása nagyon széles körű:

  • papírok felületének fényessé tétele
  • robbanóanyagok gyártása
  • textil kezelése
  • gyógyszerek
  • gyertyák
  • elektromos szigetelők
  • kozmetikumok (elsősorban bőrlágyító hatása miatt, valamint a bőrradírokban is gyakran megtalálható)
  • festékek
  • vízálló bevonatok
  • élelmiszerekben (E908 néven az élelmiszerek felületének fényessé tételére alkalmazzák)
  • rágógumik

Források[szerkesztés]