Zvonimir koronája
 |
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon. |
.svg)
Zvonimir koronáját 1075-ben adományozta Dimitar Zvonimir horvát királynak VII. Gergely pápa legátusa a salonai Szent Péter és Mózes-bazilikában (ma űrgetemplom néven ismert).
Ez volt a Horvát Királyság harmadik koronája, mivel a koronázási oklevélben két másik, drágakövekkel díszített aranykorona is szerepel, amelyek a vránai Szent Gergely bencés kolostorban találhatók, és amelyek közül az első Tomiszláv királyhoz (925-928), a második pedig Drzsiszláv István királyhoz (969-997) kapcsolódik.[1][2]
Zvonimir 1089-ig uralkodott Horvátországban, majd a koronát valószínűleg utódja, II. István koronázásakor és a Horvát Királyság és a Magyar Királyság 1102-es egyesülése után számos magyar uralkodó használta (de lehet, hogy a korábbi horvát koronát használták helyette, mivel nem Salonában, hanem a Vrana melletti Biograd na Moruban koronázták meg őket).[3] A magyar királyok külön megkoronázásának szokását IV. Béla magyar király (1235) szüntette meg.Nápolyi Lászlót egy ismeretlen horvát koronával koronázták meg a zadari székesegyházban 1403-ban.
Ismertető
[szerkesztés]
A spliti székesegyház egyik keresztelőkápolnájában talált 11. századi metszet szerint a horvát király koronája, akit egyesek IV. Krešimir Péterrel vagy Demetrius Zvonimirral azonosítanak, egy nyugati stílusú koronára hasonlít, három kereszttel, egy középen, kettő a korona oldalán, öt drágakő található rajta. A jellegzetes, hosszú függők olyanok lehetnek, mint amilyenek a magyarországi Szent Koronát díszítik, amely szintén pápai ajándék volt a 11. században. Az ábrázolt deditio-t II. Henrik német-római császár (1002-1024) evangéliumi könyvének hatására tartják.[4]
Egy másik, nagyon hasonló, ha nem is azonos korona ábrázolása található Demetrius Zvonimir vagy I. László magyar király 11. századra datált köpenyén, amely a zágrábi székesegyházból származik.[5]
A korona stilizált változatát a mai Horvátországban számos tartományi és megyei zászlón használják, és következetesen az itt bemutatott mintát követi, amely egy spliti keresztelőkápolnában talált 11. századi metszetről származik.[6]
Eltűnése
[szerkesztés]Nem tudni, hogy a középkori Zvonimir korona létezik-e még. Nagyon valószínű, hogy az összes horvát korona elveszett az 1520-as években, amikor az oszmán törökök elfoglalták és kifosztották a királyi fővárosokat, Solint és Knint. Azonban már ezt megelőzően is eltűnhettek, 1138 után, amikor Vranát elfoglalták a templomos lovagok és az ispotályos lovagok 1403/1409 után, amikor Nápolyi Lászlót megkoronázták és Dalmáciát eladták a Velencei Köztársaságnak, míg később a Zrínyi család kincsei között lehetett, ahogy azt Vjekoslav Klaić feltételezte.
Ellopása a II. világháborúban
[szerkesztés]1941-ben a fasiszta Usztasa-rezsim átvette az irányítást Horvátország felett, és úgy döntött, hogy visszaállítja a monarchiát a Független Horvátországban, és a középkori horvát állam jelképeit is kisajátítja. Létrehoztak egy másik „Zvonimir-koronát”, amely azonban alig hasonlított az eredetire, és amelyet úgy írtak le, hogy „arany lóherelevelekből álló koszorú, amelynek tetején egy kereszt található”.[7] Ezt a koronát, valamint egy arany országalmát aztán III. Viktor Emmánuel olasz királynak ajándékozták azzal a kéréssel, hogy válasszon egy megfelelő tagot a Savoyai-házból, akit királyként a tervezett horvát trónra emelhet. Ő Aimone herceget, Aosta hercegét választotta, akit aztán „II. Tomiszláv király” néven neveztek el. Valószínűnek tűnik, hogy megkapta a királyi ereklyéket, bár soha nem koronázták meg. Nem tudni, hogy ez a korona fennmaradt-e.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Budak, Neven. Hrvatska povijest od 550. do 1100.. Leykam international, 258. o. (2018). ISBN 978-953-340-061-7
- ↑ Radoš. „Kriju li zidovi Ozlja krunu Trpimirovića?”, Večernji list, 2015. augusztus 25. (Hozzáférés: 2023. szeptember 5.) (horvát nyelvű)
- ↑ Ančić, Mladen. Od kralja "poluboga" do prvih ideja o "nacionalnom kraljevstvu", Kolomanov put (katalog izložbe). Zagreb: Hrvatski povijesni muzej, 68–71. o. (2002. május 30.)
- ↑ a b Kurelić (2016). „Ritual deditio na reljefu hrvatskoga vladara” (horvát nyelven). Zbornik 34, 2–3. o. DOI:10.21857/m3v76tz0wy.
- ↑ Juranić (1990). „Likovi kralja i kraljice na plaštu kralja Ladislava” (horvát nyelven). Peristil, Zagreb 33 (1), 25–127. o.
- ↑ [1] Archiválva 2009. november 24-i dátummal a Wayback Machine-ben.
- ↑ „Crown of Zvonimir”, Newsletter, 2009 Time Inc., 1941. május 26.. [2007. június 26-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2009. november 30.)
Források
[szerkesztés]- Marasović (1997). „O krsnom bazenu splitske krstionice”. Starohrvatska Prosvjeta, Split, Croatia 3, 7–56. o, Kiadó: Umjetnička akademija Sveučilišta u Splitu.
- Fisković (2001). „Prilozi ikonografiji prikaza hrvatskog kralja iz 11. stoljeća” (horvát nyelven). Radovi (25).
- Fisković (2002). „Reljef kralja Petra Krešimira IV” (horvát nyelven). Starohrvatska prosvjeta III. ISSN 0351-4536.
- Babić (2010). „The Relief with the Image of a King from the Split Baptistery”. Archaeologia Adriatica, Split, Croatia 4, 203–215. o, Kiadó: Faculty of Architecture and Civil Engineering.
További információk
[szerkesztés]Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]- Zvonimir király koronája érem
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Crown of Zvonimir című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.