Zvartnotsz-katedrális

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Zvartnotsz-katedrális
Զուարթնոց
Település Ecsmiadzin
Ország Örményország
Vallás keresztény
Irányzat örmény apostoli ortodox egyház
Építési adatok
Típus katedrális
Stílus örmény építészet
Építés kezdete 645
Építés befejezése 650
Bontás ideje 10. század
Építtető III. Narszész örmény katolikosz
Alapadatok
Magasság45 m
Építőanyag bazalt, tufa, habkő, obszidián
Elhelyezkedése
Zvartnotsz-katedrális (Örményország)
Zvartnotsz-katedrális
Zvartnotsz-katedrális
Pozíció Örményország térképén
é. sz. 40° 09′ 35″, k. h. 44° 20′ 11″Koordináták: é. sz. 40° 09′ 35″, k. h. 44° 20′ 11″
A Zvartnotsz-katedrális hivatalos honlapja
A Wikimédia Commons tartalmaz Zvartnotsz-katedrális témájú médiaállományokat.

A Zvartnotsz-katedrális (örményül: Զուարթնոց) Örményországban, Jereván és Ecsmiadzin között, a zvartnotszi nemzetközi repülőtérhez közel található. A templomot a 7. évszázadban építették, ma csak romjai láthatók. Az építmény 2000 óta szerepel a világörökségi listán.

Története[szerkesztés]

640-ben arab hódítók törtek be Örményországba, és a támadókat csak II. Kónsztasz bizánci császár seregei tudták megállítani. Az örmények hálásak voltak a bizánci segítségért, de tartottak a császárság növekvő vallási befolyása miatt. III. Narszész örmény katolikosz Bizánc-párti volt vallási és politikai tekintetben egyaránt. A történészek úgy vélik, hogy III. Narszész az örmény–bizánci kapcsolatok, együttműködés szimbólumának tervezte az épületet, amely kifejezte az ő közvetítő hatalmát is a két állam között.[1]

A bazilikát uralma alatt (641–661) építették. A katedrális a legrégebbi és legnagyobb négykaréjos templom Örményországban. Formája nagy hatással volt a térség keresztény építészetére.[1]

Korabeli feljegyzések szerint az építkezés 645-ben kezdődött, és 650-ig tartott. Örmény legendák szerint II. Kónsztasz jelen volt az épület felszentelésén, hiteles adatok azonban nem maradtak fenn erről. A templom helyszínéül azt a területet választották, ahol a legenda szerint Világosító Szent Gergely keresztény hitre térítette III. Tiridatész királyt.[1]

A templomot a közelben kitermelt bazaltból építették, de használtak tufát, habkövet és obszidiánt is. Alaprajza hasonló számos, a Földközi-tenger medencéjében emelt épületéhez, köztük a milánói San Lorenzóéhoz és több szíriai temploméhoz. A kupolát négy W alakú pillér tartotta. A kupola körülbelül 45 méter magas volt. Az egész építmény egy öt méter magas kőalapzaton nyugodott. A katedrális magját a kör alakú kerengő és egy ma ismeretlen célú helyiség uralta. A maradványok alapján a kutatók megállapították, hogy az építményt egykor gazdagon díszítették gránátalmát és szőlőt mintázó faragványokkal és mozaikokkal. A katedrálisban, a pillérek közé, jón oszlopokat is beépítettek, ami nem jellemezte a korábbi építészetet Örményországban. Ezekbe belefaragták III. Narszész görög monogramját. Ez a római és bizánci eljárás Örményországban addig ismeretlen volt. A nagy pilonokat sasokkal díszítették.[1]

A 10. században a templom jelentős része leomlott egy földrengésben. A templomot feltáró ásatások 1900 és 1907 között folytak, az 1940-es években részben helyreállították az építményt.[1]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • James Blake Wiener: James Blake Wiener. Zvartnots Cathedral. World History Encyclopedia (2018). Hozzáférés ideje: 2022. szeptember 25.