Zsigmond József (néprajzi szakíró)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Zsigmond József
Született 1919. augusztus 31.
Magyaró
Elhunyt 2001. szeptember 30. (82 évesen)
Marosvásárhely
Foglalkozása néprajzi szakíró,
erdészeti szakíró

Zsigmond József (álnevei: Magyari József, Magyari Zs. József, Zs. J.; Magyaró, 1919. augusztus 31.Marosvásárhely, 2001. szeptember 30.) erdélyi magyar néprajzi, erdészeti szakíró.

Életútja[szerkesztés]

Elemi iskoláit szülőfalujában végezte, majd 1940-ig erdőmunkás volt a Görgényi- és a Kelemen-havasokban. Katonai szolgálata idején magántanulóként elvégezte a marosvásárhelyi Kőrösi Csoma Sándor Polgári Fiúiskolát (1944), később a Bolyai Farkas Líceumban érettségizett (1961). Megjárta a keleti frontot, ahol hadifogságba került, s 1948-ig Szibériában raboskodott. E négy év szenvedéseit elevenítette fel naplója: Apám nyomán Szibériában (Marosvásárhely, 2001). Hazatérve Marosvásárhelyen az MNSZ megyei szervezeténél dolgozott tisztviselőként; 1950-től a marosvásárhelyi Faipari Tröszt alkalmazottja: egység-, majd osztályvezető, Ratosnyán, ill. Szovátán az ottani részlegek igazgatója (1953–59). Közben a csíkszeredai Faipari Technikum levelező tagozatán erdőmesteri oklevelet szerzett (1958). 1968-tól betegnyugdíjas.

Munkássága[szerkesztés]

Első közlése egy lelkészbúcsúztató volt a Magyar Népben (1944/1); 1958-tól több mint 200 erdészeti tárgyú cikket közölt hazai lapokban; 1958–61 között előadásokat írt erdészeti továbbképző tanfolyamok részére a fakitermelés gépesítéséről, a fa komplex felhasználásáról és értékesítéséről. 1956–59 között szerkesztette a Szovátán megjelenő Erdei Visszhang c. üzemi lapot.

Több évtizeden át gyűjtötte a szülőfaluja népéletére és néphagyományaira vonatkozó anyagot, míg 1970-ben az Új Életben és a Vörös Zászló c. napilapban (1971–72) hozzákezdett közzétételéhez. A falu népéletéről, népszokásairól szóló közlései a Művelődésben (1971–72), a Népismereti Dolgozatok 1978-as, 1980-as és 1994-es köteteiben, a Korunk 1979-es Évkönyvében, valamint a KJNT 1. (Kolozsvár, 1993), 3. (Kolozsvár, 1995) és 7. (Kolozsvár, 1999) Évkönyvében jelentek meg.

Magyarói havasolók c. témás táncjátékát a Művelődés Játékszín melléklete közölte (1980/1).

Kötetei[szerkesztés]

  • Magyaró énekes népzenéje (Palkó Attilával, Jagamas János közzétételében, Bukarest, 1984)
  • Felső-Maros-vidéki varrottasok Palkó Attilával és Portik Irénnel, Bukarest, 1985)
  • Magyaró néphagyományaiból. Szemelvények (Palkó Attilával, Marosvásárhely, 1996)
  • Palkó Attila–Zsigmond József: Magyaró hétköznapjai. Népi foglalkozások, mesterségek; Mentor, Marosvásárhely, 1998
  • Apám nyomán Szibériában. Az én háborúm és fogságom történetéből, 1944-1948; szerk., szöveggond. Szőcs Katalin; Mentor, Marosvásárhely, 2002

Kéziratban maradt munkái[szerkesztés]

  • A sóvidéki erdőgazdálkodás és faipar története;
  • A népi vadfogás Felső-Maros-menti emlékei;
  • A magyarói népi táplálkozás gazdasági és társadalmi vonatkozásai.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Lengyel Györgyi: Felső Maros-vidéki varrottasok. Fürge Ujjak, 1987/4.
  • Szabó Piroska: Magyaró. Szabadság, 1995. november 29.
  • Balogh Edgár: Ezer gyökérrel itthon. Romániai Magyar Szó, 1995. december 21.
  • Zs. J. (Zsigmond József): Kutatói és gyűjtő tevékenységem leírása. In: A KJNT 9. Évkönyve. Kv. 2001.
  • Életrajza fényképpel a Korunk 1979-es, ill. az Igaz Szó Bölcsőringató c. 1984-es Évkönyvében.