Zsírmájbetegség
| Zsírmájbetegség | |
| OMIM | 228100 |
| DiseasesDB | 18844 |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zsírmájbetegség témájú médiaállományokat. | |
A zsírmájbetegség (fatty liver disease, FLD) olyan állapot, amelyben zsírok halmozódnak fel a májsejtekben. A modern orvosi nómenklatúrában a steatoticus májbetegségek (SLD) csoportjába sorolják, amely több különböző eredetű kórformát foglal magában.[1]
A betegség korai szakában rendszerint nem okoz panaszt, esetenként fáradtság vagy enyhe hasi diszkomfort jelentkezhet. Előrehaladott esetben májgyulladás, fibrózis, cirrózis vagy májrák alakulhat ki.[1]
A modern osztályozás és az SLD-rendszer
[szerkesztés]A májzsírosodás új, 2023-ban bevezetett osztályozása a korábbi alkoholos–alkoholmentes felosztást patofiziológiai alapokra helyezi. Fő kategóriái:[2]
- MASLD (metabolic dysfunction-associated steatotic liver disease): metabolikus eltérésekhez társuló forma; a korábbi NAFLD megfelelője.
- MASH (metabolic dysfunction-associated steatohepatitis): gyulladással járó előrehaladott stádium; a korábbi NASH megfelelője.
- ALD: alkoholos eredetű zsírmáj.
- metALD: a metabolikus és alkoholos tényezők együttes fennállása.
Kockázati tényezők
[szerkesztés]A betegség kialakulásában több tényező játszhat szerepet:
- alkoholfogyasztás
- 2-es típusú cukorbetegség
- Elhízás
- Metabolikus szindróma
- emelkedett vérzsírszintek
- egyes gyógyszerek (pl. glükokortikoidok)
- hepatitis C-fertőzés
- genetikai hajlam
Nem ismert pontosan, hogy egyes esetekben miért marad meg egyszerű zsírfelszaporodásként, másoknál pedig gyulladásos forma (MASH) alakul ki.[1]
Tünetek
[szerkesztés]A legtöbb beteg tünetmentes. Előfordulhat:
- fáradtság
- enyhe hasi teltségérzés
- tompa fájdalom a jobb bordaív alatt
- májmegnagyobbodás képalkotáson
Előrehaladott állapotban a májfunkció romlása jellemző.
Diagnózis
[szerkesztés]A diagnózis laborvizsgálatokon (ALT, AST), képalkotó módszereken (ultrahang, CT, MRI), valamint transzziens elasztográfián alapul. Májbiopszia csak indokolt esetben szükséges.
Patogenezis
[szerkesztés]A betegség hátterében az inzulinrezisztencia, a zsíranyagcsere zavara, oxidatív stressz és gyulladásos folyamatok állnak. A zsírfelszaporodás lipotoxicitást és sejtkárosodást okozhat, amely fibrózishoz vezet.[3]
A bél–máj tengely szerepe
[szerkesztés]A bélmikrobiom összetételének megváltozása (diszbiózis) hozzájárulhat a máj gyulladásos folyamataihoz. A bélfal fokozott áteresztőképessége miatt baktériumokból származó anyagok kerülhetnek a portális keringésbe, amelyek gyulladást válthatnak ki a májban.[4]
Kezelés
[szerkesztés]A kezelés alapja a testsúly csökkentése, a fizikai aktivitás növelése és az anyagcsere-eltérések rendezése. Előrehaladott májkárosodás esetén májátültetés lehet szükséges.
Alkoholos májbetegség esetén a teljes alkoholelvonás elengedhetetlen, szükség esetén addiktológiai ellátással kiegészítve.
A nagyivók többségénél kialakul zsírmáj, és jelentős részükben súlyos alkoholos hepatitis is megjelenhet.[5]
Epidemiológia
[szerkesztés]A MASLD/NAFLD a nyugati országok lakosságának mintegy 25–30 százalékát érinti. Ázsiában körülbelül 10 százalék az előfordulás. Az Egyesült Államokban a gyermekek mintegy 10 százalékát érinti.[1] Gyakrabban fordul elő férfiaknál és idősebb életkorban.[6]
Érdekességek
[szerkesztés]- A steatoticus májbetegség várhatóan az egyik vezető májátültetési indikációvá válik a következő évtizedben.[7]
- Már 7–10 százalékos testsúlycsökkenés javítja a máj állapotát és a gyulladásos eltéréseket.
- Vizsgálatok szerint a D-vitamin alacsony szintje összefügghet a zsírmáj súlyosságával, bár az oksági kapcsolat nem bizonyított.[8]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d Nonalcoholic Fatty Liver Disease (NAFLD) & NASH. National Institute of Diabetes and Digestive and Kidney Diseases. (Hozzáférés: 2025. augusztus 8.)
- ↑ (2023) „A multisociety Delphi consensus statement on new fatty liver disease nomenclature”. Hepatology 78 (6), 1966–1986. o. DOI:10.1097/HEP.0000000000000520. PMID 37363821.
- ↑ Friedman, Scott L. (2018). „Mechanisms of NAFLD development and progression”. Nature Medicine 24, 908–922. o.
- ↑ Safari, Zahra (2019). „The role of gut microbiome in NAFLD pathogenesis”. Hepatology International 13, 113–126. o.
- ↑ (2011) „Definition, epidemiology and magnitude of alcoholic hepatitis”. World Journal of Hepatology 3 (5), 108–113. o. DOI:10.4254/wjh.v3.i5.108. PMID 21731902.
- ↑ Catiele Antunes – Mohammadreza Azadfard – Gilles J. Hoilat: Fatty Liver. 2025. Hozzáférés: 2025. augusztus 8.
- ↑ (2020) „Global epidemiology of NAFLD”. Journal of Hepatology 72, 828–838. o.
- ↑ (2017) „Vitamin D and NAFLD”. Hepatology Research 47, 106–113. o.
 |
Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést. A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat. |
