Zollman Péter

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search

Zollman Péter (angolosan Peter Zollman) (Budapest, 1931.[1] június 14.[2][3]Bristol, 2013. december 3.) magyar származású tudós, kutató fizikus, mérnök, feltaláló és műfordító.

Élete[szerkesztés]

A Berzsenyi Dániel Gimnáziumba járt (innen ismerte Soros Györgyöt, Klein Györgyöt), majd a Műegyetemre: előbb kultúrmérnök szakon, majd a gépész- és villamosmérnöki karon (ahol két évig Simonyi Károly tanszékén dolgozott demonstrátorként) gyengeáramú villamosmérnökként végzett. Ezt követően az Egyesült Izzónál dolgozott (ott találkozott Bay Zoltánnal is), ahol mikrohullámú csöveket, klisztronokat, haladóhullámú csöveket gyártottak radarberendezések részére is; itt osztályvezetőnek nevezték ki.

1956. november végén elhagyta Magyarországot, és Londonba költözött. Gábor Dénes olvasta egy publikációját, és ennek alapján felajánlott neki egy kutatói állást laboratóriumában, ahol a lapos televíziós képcső fejlesztésén dolgozott – ebben segítette őt Zollman egy találmánya, amelyet doktori értekezésében fejtett ki. Ezután egy gépgyárhoz állt be fejlesztőmérnöknek, amelynek igazgatója is lett, de más kihívást keresett: egy hatalmas angol világcég műszaki igazgatója lett, amely számtalan területen tevékenykedett bankjegynyomtatástól, bankjegy- és csekk-nyomtató gépektől kezdve félvezetőkön át háztartási gépekig.

Ezt követően alagútfúró és bányagépek távvezérlésén dolgozott, többek közt a Genf melletti CERN nagy elektron-proton-ütköztető berendezése és a La Manche csatorna alagútján, de berendezéseiket a Szovjetunióban is alkalmazták a Bajkál-Amur vasút több száz alagútjánál. Terveiket és termékeiket Amerikában, Németországban, Franciaországban, Japánban adták el. Egy esetleges hibát utólag korrigálni rendkívül nehéz és költséges lett volna, és tönkretehetette volna vállalatukat, így tökéletességre kellett törekedniük. Munkája folyamán – bevallása szerint – négy nyelven tudott tárgyalni magyarországi neveltetése jóvoltából, bár franciául Angliában tanult meg. Több mint száz szabadalmát ismerte meg a világ.[4]

1993-ban egy hirtelen megvilágosodás nyomán lemondott cége aktív vezetéséről, és belevágott a versfordításba: alapvetően azért, mert szerette volna magyarul nem beszélő lányai számára hozzáférhetővé tenni a magyar költészetet. Megítélése szerint igen kevés olyan fordítás született, amely az angol nyelvűek számára is élvezhetővé teszi a magyar verseket, így próbaképpen lefordította először Babitsnak A danaidák című versét, amellyel saját bevallása szerint viszonylag könnyen és szép eredménnyel boldogult. A következő években több száz komolyabb verset fordított, főként olyanokat, ahol a formahűség fontos szerep kap. Úgy találta, a magyar költészetben fontos a forma, fontosabb, mint például az angol költészetben. Mint írta: „magyar versek fordítása olyan nagy élvezet, hogy ez aranyozza be az életem.”

Klein György egy Pietà-beli tanulmányában, amelyet József Attiláról írt,[5] a Hazám című vers kezdősorait úgy idézte, mint más nyelvre lefordíthatatlant. („Az éjjel hazafelé mentem, / éreztem, bársony nesz inog, / a szellőzködő, lágy melegben / tapsikoltak a jázminok.”) Zollman azóta több mint negyven formában lefordította e sorokat, remélve, hogy valamelyik igazán szépre sikerül.

Az ő tollából ismerte meg az angolul olvasó világ többek között József Attila, Kosztolányi Dezső, Nemes Nagy Ágnes, Orbán Ottó, Kányádi Sándor, Baka István verseit, és ő fordította le a Csongor és Tündét, Babits Laodameiáját és Balázs Béla művét, A kékszakállú herceg várát.

Egyik legjelentősebb munkája Arany János A walesi bárdok című versének angolra átültetése, amely alapul szolgált Karl Jenkins walesi zeneszerző Bards of Wales című kantátájának megkomponálásához, amelyet nagy sikerrel mutattak be az Egyesült Királyságban és Budapesten is.

Díjai, elismerései[szerkesztés]

Fordításkötetei[szerkesztés]

Kétnyelvű verseskötetetek a Maecenas Kiadó gondozásában[szerkesztés]

További két- vagy többnyelvű kötetetek[szerkesztés]

Angol és más nyelveken[szerkesztés]

Angol nyelvű antológiákban[szerkesztés]

  • Attila Jozsef’s Poems and Fragments. Budapest / Maynooth : Argumentum / Cardinal Press, 1999. ISBN 9634461131
  • The Right to Sanity : a Victor Hatar reader. Budapest : Corvina, 1999. ISBN 9631348199
  • In Quest of the Miracle Stag: The Poetry of Hungary, Vol. 1.: an Anthology of Hungarian Poetry in English Translation from the 13th Century to the Present, 1. kötet, Chicago, Atlantis Centaur, 1996.
  • In Quest of the Miracle Stag: The Poetry of Hungary, Vol. 1 – Second, Revised Edition. (Edited by Adam Makkai) Chicago, University of Illinois Press : Budapest, Tertia, 2000. ISBN 9638602422
  • In Quest of the Miracle Stag: The Poetry of Hungary, Vol. 2, An Anthology of Hungarian Poetry from the Start of the 20th Century to the Present in English Transtation. (Edited by Adam Makkai) Chicago, 2003. ISBN 9632108140
  • The Audit is Done : A Taste of 20th Century Hungarian Poetry = Kész a leltár : Egy évszázad félszáz magyar verse angolul (magyarul és angolul) by Peter Zollman; János Kass. Budapest, Új Világ Kiadó, Antonin Liehm Alapítvány, 2003. Online version (Europian Cultural Review, 14., ISSN 1219-7149)
  • An Island of Sound: Hungarian Poetry and Fiction before and beyond the Iron Curtain. Szerk.: G. Szirtes és M. Vajda. London : Harvill, 2004. ISBN 1843431866
  • Hide and Seek. Contemporary Hungarian Literature. Szerk.: Horváth Györgyi és Benedek Anna. Budapest : József Attila Kör, 2004. ISBN 9632171802
  • The Lost Rider – A Bilingual Anthology: The Corvina Book of Hungarian Verse. Válogatta és szerkesztette Dávidházi Péter, Ferencz Győző, Kúnos László, Várady Szabolcs és George Szirtes. Budapest: Corvina, 1997. ISBN 9631343820 Későbbi kiadása: The Lost Rider – A Bilingual Anthology (szerk. Kozma Miklós). Corvina Kiadó Kft, 2007. ISBN 9789631356205
  • The Times Stephen Spender Prize, 2007. Zollman Péter díjnyertes fordítása a füzetben: Baka István: Aeneas and Dido (Aeneas és Dido)
  • A Tribute to Attila József On the 70th anniversary of his death. Szerk.: Kabdebó Tamás. Newry (Northern Ireland), Abbey Press, 2007. ISBN 9781901617252
  • New Order – Hungarian Poets of the Post-1989 Generation. Szerk.: George Szirtes. ARC Publications, 2010. ISBN 9781906570507
  • I lived on this Earth: An anthology of poems on the Holocaust. Alba Press, 2012. ISBN 9780952760511
  • Inspired by Hungarian poetry: British poets in conversation with Attila József, 2013. ISBN 9786155389290. Zollman Péter fordításai a kötetben: József Attila: On my Birthday (Születésnapomra), By The Danube (A Dunánál), You Came with a Stick (Karóval jöttél)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Helyenként 1932 szerepel születési évének megadva, de Baka István Zollman-emlékoldalán ezt 1931-re korrigálják. Saját önéletrajzában 1931-et említ.
  2. A londoni Balassi Intézet nekrológja
  3. Az Independent nekrológja
  4. Kívül három kultúrán (Fizikai Szemle 1999/11., 406.o.)
  5. Feltehetőleg az MIT Pressnél 1992-ben megjelent kötet (l. az angol nyelvű Wikipédiában, ISBN 9780262111614)

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]