Zollman Péter

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zollman Péter
Született1931. június 14.
Budapest[1]
Elhunyt2013. december 3. (82 évesen)
Bristol[1]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
Iskolái
KitüntetéseiFüst Milán-díj (1999)
SablonWikidataSegítség

Zollman Péter (angolosan Peter Zollman) (Budapest, 1931.[2] június 14.[3][4]Bristol, 2013. december 3.) magyar származású tudós, kutató fizikus, mérnök, feltaláló és műfordító.

Élete[szerkesztés]

A Berzsenyi Dániel Gimnáziumba járt (innen ismerte Soros Györgyöt, Klein Györgyöt), majd a Műegyetemre: előbb kultúrmérnök szakon, majd a gépész- és villamosmérnöki karon (ahol két évig Simonyi Károly tanszékén dolgozott demonstrátorként) gyengeáramú villamosmérnökként végzett. Ezt követően az Egyesült Izzónál dolgozott (ott találkozott Bay Zoltánnal is), ahol mikrohullámú csöveket, klisztronokat, haladóhullámú csöveket gyártottak radarberendezések részére is; itt osztályvezetőnek nevezték ki.

1956. november végén elhagyta Magyarországot, és Londonba költözött. Gábor Dénes olvasta egy publikációját, és ennek alapján felajánlott neki egy kutatói állást laboratóriumában, ahol a lapos televíziós képcső fejlesztésén dolgozott – ebben segítette őt Zollman egy találmánya, amelyet doktori értekezésében fejtett ki. Ezután egy gépgyárhoz állt be fejlesztőmérnöknek, amelynek igazgatója is lett, de más kihívást keresett: egy hatalmas angol világcég műszaki igazgatója lett, amely számtalan területen tevékenykedett bankjegynyomtatástól, bankjegy- és csekk-nyomtató gépektől kezdve félvezetőkön át háztartási gépekig.

Ezt követően alagútfúró és bányagépek távvezérlésén dolgozott, többek közt a Genf melletti CERN nagy elektron-proton-ütköztető berendezése és a La Manche csatorna alagútján, de berendezéseiket a Szovjetunióban is alkalmazták a Bajkál-Amur vasút több száz alagútjánál. Terveiket és termékeiket Amerikában, Németországban, Franciaországban, Japánban adták el. Egy esetleges hibát utólag korrigálni rendkívül nehéz és költséges lett volna, és tönkretehetette volna vállalatukat, így tökéletességre kellett törekedniük. Munkája folyamán – bevallása szerint – négy nyelven tudott tárgyalni magyarországi neveltetése jóvoltából, bár franciául Angliában tanult meg. Több mint száz szabadalmát ismerte meg a világ.[5]

1993-ban egy hirtelen megvilágosodás nyomán lemondott cége aktív vezetéséről, és belevágott a versfordításba: alapvetően azért, mert szerette volna magyarul nem beszélő lányai számára hozzáférhetővé tenni a magyar költészetet. Megítélése szerint igen kevés olyan fordítás született, amely az angol nyelvűek számára is élvezhetővé teszi a magyar verseket, így próbaképpen lefordította először Babitsnak A danaidák című versét, amellyel saját bevallása szerint viszonylag könnyen és szép eredménnyel boldogult. A következő években több száz komolyabb verset fordított, főként olyanokat, ahol a formahűség fontos szerep kap. Úgy találta, a magyar költészetben fontos a forma, fontosabb, mint például az angol költészetben. Mint írta: „magyar versek fordítása olyan nagy élvezet, hogy ez aranyozza be az életem.”

Klein György egy Pietà-beli tanulmányában, amelyet József Attiláról írt,[6] a Hazám című vers kezdősorait úgy idézte, mint más nyelvre lefordíthatatlant. („Az éjjel hazafelé mentem, / éreztem, bársony nesz inog, / a szellőzködő, lágy melegben / tapsikoltak a jázminok.”) Zollman azóta több mint negyven formában lefordította e sorokat, remélve, hogy valamelyik igazán szépre sikerül.

Makkai Ádám így nyilatkozott József Attila Születésnapomra című versének Zollman készítette fordításáról: „Egy fordító kivételével mindenkinek beletörött a bicskája abba, hogy »Én egész népemet fogom / nem középiskolás fokon / taní-tani!« Zollman Péternek hívják; így oldotta meg: »I’ll teach my nation one and all / much greater things than what you call / college knowledge.«”[7]

Az ő tollából ismerte meg az angolul olvasó világ többek között József Attila, Kosztolányi Dezső, Nemes Nagy Ágnes, Orbán Ottó, Kányádi Sándor, Baka István verseit, és ő fordította le a Csongor és Tündét, Babits Laodameiáját és Balázs Béla művét, A kékszakállú herceg várát.

Egyik legjelentősebb munkája Arany János A walesi bárdok című versének angolra átültetése, amely alapul szolgált Karl Jenkins walesi zeneszerző Bards of Wales című kantátájának megkomponálásához, amelyet nagy sikerrel mutattak be az Egyesült Királyságban és Budapesten is.

Díjai, elismerései[szerkesztés]

Fordításkötetei[szerkesztés]

Kétnyelvű verseskötetek a Maecenas Kiadó gondozásában[szerkesztés]

További két- vagy többnyelvű kötetek[szerkesztés]

Angol és más nyelveken[szerkesztés]

Angol nyelvű antológiákban[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet
  2. Helyenként 1932 szerepel születési évének megadva, de Baka István Zollman-emlékoldalán ezt 1931-re korrigálják. Saját önéletrajzában Archiválva 2017. február 25-i dátummal a Wayback Machine-ben 1931-et említ.
  3. A londoni Balassi Intézet nekrológja. [2017. február 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 24.)
  4. Az Independent nekrológja
  5. Kívül három kultúrán Archiválva 2017. február 25-i dátummal a Wayback Machine-ben (Fizikai Szemle 1999/11., 406. o.)
  6. Feltehetőleg az MIT Pressnél 1992-ben megjelent kötet (l. az angol nyelvű Wikipédiában, ISBN 9780262111614)
  7. Ne átkozd a sötétséget! Archiválva 2016. szeptember 11-i dátummal a Wayback Machine-ben, valasz.hu

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]