Zitás Bertalan
| Zitás Bertalan | |
| Született | 1891. október 2. Prügy |
| Elhunyt | 1956. július 12. (64 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Fogarassy Mária |
| Gyermekei | Bicskei Bertalan |
| Foglalkozása | |
| Iskolái | Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia (–1913) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Valki Zitás Bertalan (Prügy, 1891. október 2. – Budapest, Józsefváros, 1956. július 12.)[1] színész, drámaíró, színházvezető.
Életútja[szerkesztés]
Zitás Bertalan református pap és Pordány Ilona fiaként született. 1913-ban elvégezte a Színészakadémiát, előzőleg a tudományegyetem bölcsészeti fakultásán középiskolai tanári képesítést nyert. 1910 július havában egy vándortársulatnál Kabán (Hajdú megye) lépett a színipályára, amikor a Csókon szerzett vőlegényben eljátszotta Csontay Lőrincet. Vidéken szerepelt évekig, igazgatói: Feld Irén, Polgár Károly, Faragó Ödön voltak. Részt vett az első világháborúban. Nemsokára lemondott a pályáról és Kőszegen, majd Pécsett tanár lett. 1915. július 15-én Kispesten feleségül vette Bodány Teréziát.[2] 1925-ben Budakeszin vette el Tsohida Máriát. Több színdarabja megjelent nyomtatásban és be is mutatták. 1940-től részt vett a Tábori Színház szervezésében, 1942. november 17-én a Tábori Színház Zitás Bertalan alezredes katonai vezetésével indult el a frontra. Megírta a színház krónikáját is. A budapesti Szent Rókus kórházban hunyt el, halálát agyvérzés okozta.
Drámái[szerkesztés]
- Magyar Golgota (1927)
- Mátyás „igazságot” tesz (1928)
- Elmegy a falu (1938)
- Toldi (zene: Czobor K., 1939)
- Tábori szőttes (B. Unger I.-nal, 1941)
Könyve[szerkesztés]
- A Tábori Színház krónikája (1942)
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Magyar színházművészeti lexikon
- Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában