Zirc–Dudar-vasútvonal
Zirc–Dudar-vasútvonal | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Hossz: | 9,4 km | |||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Nyomtávolság: | 1435 mm | |||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Maximális sebesség: | 20 km/h | |||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A GYSEV 11a számú Zirc–Dudar-vasútvonal a Bakonytól északra található, jelenleg csak tehervonatok használják.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Dudartól Zircig a kitermelt szén elszállítására keskeny nyomközű vasútvonalat építettek, melyet 1944-ben adtak át. A vasútvonal kapacitása azonban kevésnek bizonyult, ezért elkezdték a normál nyomtávú vonal kiépítését, melyen 1947 telén megindult a közlekedés az akkor még 7,6 km hosszú vonalon. A következő években épült meg a dudari ikerakna, a vasútvonalat pedig meghosszabbították idáig, így 1955. augusztus 29-én mintegy 2 km-rel lett hosszabb a vonal. Ekkor épült Dudarbánya állomás is. A vonalon Kisesztergár (mai neve Kardosrét), Nagyesztergár és Dudar települések rendelkeztek megállóhelyekkel. Tervben volt egy Zirc–Bodajk-vasútvonal is, mely Bakonycsernyén át Balinkáig ért volna, itt csatlakozott volna a Bodajk–Mecsértelep-vasútvonalhoz. A vonalat végül nem építettek meg, de a szelvényszámozás úgy lett kialakítva Mecsértelep és Bodajk között, mintha a vonal Zircen kezdődne.
Az 1980-as évek végére a vasútvonal személyforgalma jelentősen visszaesett, és már kizárólag a bánya műszakos dolgozóinak szállítását szolgálta. A munkásforgalmat 1990-ben autóbuszok vették át, ezzel a rendszeres személyszállítás megszűnt.[1]
A vonal fő feladata ezt követően a dudari szénbánya kiszolgálása maradt. A rendszerváltás után sorra zártak be a bányák. A bánya 1997-es bezárásáig elsősorban szénszállítás zajlott, majd 2006-tól egy időszakban bauxitfuvarozásra is használták a pályát. A bányászati termelés csökkenése miatt azonban később a nyersanyag közúti szállítása vált gazdaságosabbá, így a vasúti áruforgalom jelentősen visszaesett. A pályát kizárólag alkalmi tehervonatok használják, amelyek a 2010-es évek eleje óta[2] már csak dudari fatelep kiszolgálását végzik. Az engedélyezett pályasebesség 20 km/h.[3]
A vasútvonal turisztikai hasznosítására civil kezdeményezések is születtek. A Cuha-völgyi Bakonyvasút Szövetség több alkalommal szervezett különvonatokat a Zirc–Dudarbánya szakaszon. A 2009-es különmenetet követően 2020-ban ismét személyszállító különvonat közlekedett a vonalon, amelyhez vezetett bakonyi gyalogtúrák kapcsolódtak. A rendezvény célja a vasútvonal örökségének bemutatása, valamint a térség turisztikai értékeinek népszerűsítése volt.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ https://www.kisalfold.hu/helyi-ertek/2020/09/fotokon-mutatjuk-a-kulonleges-vasuti-szerelvenyt-a-bakonyban-a-dudari-banyaig-vonatoztak
- ↑ https://iho.hu/hirek/nem-latni-a-fatol-a-fat-140304
- ↑ https://www.kisalfold.hu/helyi-ertek/2020/09/fotokon-mutatjuk-a-kulonleges-vasuti-szerelvenyt-a-bakonyban-a-dudari-banyaig-vonatoztak
- ↑ https://www.kisalfold.hu/helyi-ertek/2020/09/fotokon-mutatjuk-a-kulonleges-vasuti-szerelvenyt-a-bakonyban-a-dudari-banyaig-vonatoztak
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Hálózati Üzletszabályzat: Vasútvonalak, pályaszakaszok legfontosabb jellemzői. vpe.kti.hu. KTI Nonprofit Kft. Vasúti Pályakapacitás-elosztó Igazgatóság (Hozzáférés: 2025. január 23.)
- "A megszűnt Zirc–Dudarbánya vasútvonal állomásai és megállóhelyei" (html) (magyar nyelven). http://www.vasutallomasok.hu.
{{cite web}}: External link in(súgó)|publisher= - "Dudar község vasúttörténete, bányászata, a Zirc-Dudar vasútvonal" (php) (magyar nyelven). http://bakonyvasut.eu/.
{{cite web}}: External link in(súgó)|publisher= - Arnold Balázs - Nem látni a fától a fát (Indóház Online, 2014.03.05.)
- Fotókon mutatjuk a különleges vasúti szerelvényt a Bakonyban – a dudari bányáig vonatoztak (kisalfold.hu, 2020.09.20.)
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]További irodalom
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Polonyi Viktor: Elveszett vasútvonalak Közép- és Nyugat-Dunántúl, Rochlitz Bt., Tata, 2024, ISBN 978-615-02-2199-1