Szippar

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Zimbir szócikkből átirányítva)
Szippar
Tell Abu Habbah
Hammurapi agyaghengere Szipparból (Louvre, Párizs)
Hammurapi agyaghengere Szipparból (Louvre, Párizs)

NévváltozatokZimbir
Alapítási. e. 4. évezred
Lakóisumerek
Ország Irak
Beszélt nyelveksumer
Elhelyezkedése
Szippar (Irak)
Szippar
Szippar
Pozíció Irak térképén
é. sz. 33° 03′ 32″, k. h. 44° 15′ 08″Koordináták: é. sz. 33° 03′ 32″, k. h. 44° 15′ 08″
A Wikimédia Commons tartalmaz Szippar témájú médiaállományokat.

Szippar (sumer nyelven Zimbir, Sippar) (mai neve Tell Abu Habbah) egy ősi sumer, majd később babiloni város Irakban, az Eufrátesz keleti partján, Babilontól északra. Sumer nevének jelentése: a madarak városa.

Története[szerkesztés]

A város jelentőségét kezdetben az adta, hogy az urbanizálódott térség peremén kereskedelmi kikötő volt a sivatagok juhtartó nomádjai és az Eufrátesz menti urbanizált területek lakói között. A jelentősebb nomád törzsek állandó táborhelyet tartottak fenn, de az is lehet, hogy a város eredetileg éppen a táborhelyek laza együttese volt.[1]

Később kultikus szerepe vált jelentősebbé. A város fő istene a sumer napisten, Utu, később a vele azonos akkád Samas volt. Szippar nevét először az Akkád Birodalom megalapítója, Sarrukín (i. e. 2371-2316) említette egyik feliratában. Nem zárható ki, hogy Szippar azonos Sarrukín szülőhelyével, Azupiranuval. Már akkor is állt egy temploma, melyet napistennek szenteltek. Az Ébabbart, Samas szentélyét Hammurapi (i. e. 1792-1750) helyreállíttatta és itt helyezte el azt a sztélét, amelyre híres jogi kódexét vésték, majd fia, Samsu-iluna további rekonstrukciókat végzett és egy új szentélyt is építtetett a zikkurat tetején.

Az i. e. 15. században a kassú királyok, közülük elsősorban I. Kurigalzu, majd Sagarakti-Surias rendbehozták Szippar omladozó templomait.

I. e. 1170-ben az elámiak pusztították végig a várost és magukkal vitték Szuszába a kódex sztélét is, melyet aztán 1901-ben egy francia régészeti expedíció fedezett fel.

Szippar végül az asszír II. Nabú-kudurri-uszur (i. e. 605-562) birodalmának része lett.

Később, az újbabilóniai uralkodók még gondozták Szippar templomait, de a késői Akhaimenidák az i. e. 5. században már nem sokat törődtek a várossal, majd lassan lakói is elhagyták.

Régészet[szerkesztés]

Abu Habba teljén már az 1800-as évek végén elkezdődtek az ásatások. 1880-1881 között Hormuzd Rassam és P. Schei végeztek itt először feltárásokat, ekkor többek között vagy tízezer ékírásos agyagtábla is felszínre került, melyek közül a legtöbb újbabiloni volt.

1927-ben J. Jordan és W. Andrae végeztek itt újból feltárásokat, majd később, 1972-1973-ban egy belga csapat, és 1977-től az iraki régészek, 2000 után pedig a német Régészeti Intézet is dolgozott itt.

Szippar zikkurátjának maradványai mintegy 15 méter magasságba emelkedtek ki a síkságból. A zikkurat (toronytemplom) egy 350×250 méteres udvarban, teraszon épült.

A szentélykörzetben egykor több templom is állt. Samas isten temploma, az Ébabbar a feltevések szerint a zikkurattól északkeletre feküdt. Az i. e. 2. évezred elején a III. uri dinasztia korában megjelenő Nungal számára is építettek templomot. A Nungal-kapu a bírósági eljárások, az igazságszolgáltatás helyszíne volt. A kapu itt nem feltétlenül a városfalon nyitott átjárót jelenti, szentélyeket is neveztek így, de lehetséges, hogy a városkapu melletti nagyobb térre utal.

A ma látható romok legtöbbje Nabú-naid (i. e. 6. század) uralkodása idejéből való.

A város romjainál talált agyagtáblák bizonyítják, hogy Szippar csillagvizsgálójából megfigyelhették a napkeleti bölcsek csillagát.[2]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]