Zichy János (1834–1916)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Zichy Nepomuk János (1834–1916) szócikkből átirányítva)
Zichy Nepomuk János
Született Zichy János
1834. július 14.
Zichyújfalu
Elhunyt 1916. október 3. (82 évesen)
Zichyújfalu
Nemzetisége magyar
Házastársa Földváry Júlia Gizella
Gyermekei Zichy István Ferenc
Zichy Hippolyt Kázmér
Szülei Zichy Kázmér
Königsegg-Rottenfels Mária Otília
Sírhely zichyújfalui temető

Gróf zicsi és vázsonykői Zichy Nepomuk János, németül: Johann Nepomuk Zichy von Zich und Waschon (Zichyújfalu, 1834. július 14.Zichyújfalu, 1916. október 3.) magyar nagybirtokos, főrendiházi tag. A Fejér megyei Zichyújfaluban más uradalmaktól független, fejlett majorságot alakított ki, az 1860-as években pedig új, fényűző kastélyt építtetett a településen. Mivel ő volt az első gróf, aki egész életét az újfalui uradalomban élte le, ő tekinthető a zichyújfalui Zichy-ág megalapítójának.

Élete[szerkesztés]

Zichy János néven született 1834. július 14-én Ujfaluban (megbízhatatlanabb források, például sírköve szerint pozsonyi születésű). Katonai pályára lépve részt vett az 1859-es III. Napóleon francia császár elleni hadjáratban, itt kitüntetésül a katonai érdemkeresztet kapta meg. A hadsereget kapitányi ranggal elhagyva vonult vissza újfalui nagybirtokára gazdálkodni. 1864-ben feleségül vette báró Földváry Júlia Gizellát, akitől két gyermeke született. 1865-ben elnyerte a kamarási méltóságot. A Nepomuk[1] nevet az 1860-as években vehette fel.

A zichyújfalui kastély és parkja 2007-ben

A zichyújfalui uradalmat nagyapjától, Zichy Ferenctől örökölte meg 1861-ben. Ez azért történhetett így, mivel apja, Kázmér 1847-ben meghalt. Uradalmát szinte azonnal megkezdte önálló majorsággá szervezni. A zichyújfalui iskola fenntartására az 1870-es években évi 400 forintot fordított, amit egy időben időlegesen beszüntetett, így évekre abbamaradt az oktatás. Az iskola római katolikus jellegű volt, amelybe a protestánsok gyermekei is járhattak. Az egyik legelső uradalmi iskola volt a vármegyében, melyet még nagyapja hozott létre. Az 1860-as években kastélyt építtetett birtokán, majd vadaskertet létesített. A régi kastély (ami jellegét tekintve inkább kúria volt) a gazdatiszt lakása lett.

Az 1890-es évek elején - mint részvényes - bekapcsolódott az 1896-ra a Fejér és Tolna Vármegyei HÉV által átadott, Adony-Szabolcsot Székesfehérvárral összekötő vasútvonal (44-es vonal) építésébe. A vasútvonal megépítése gyors ütemű fejlődést eredményezett a település számára. Az uradalom távolabbi részeit keskeny nyomközű vasúttal köttette össze a falu állomásával, így minden árufajta szállítása egyszerűvé és kényelmessé vált. A zichyújfalui mezőgazdasági termékeknek így Székesfehérvár mellett már a főváros is felvevőpiacává vált. Ugyanebben az évtizedben postahivatal felállítására tett kísérletet. 1891-ben artézi kutat fúratott a falu határában.

1916. október 3-án hunyt el Zichyújfaluban (akkor Zichy-Ujfalu). A falu katolikus temetőjében található családi kriptában halála után három hónappal temették el felesége mellé. Uradalmát fiai, Zichy István és Zichy Kázmér örökölték. Az idősebb fiú, István 1921-ben meghalt, így Kázmér maradt az egyedüli tulajdonos, aki kalandos életéről vált országszerte ismertté, főként többéves kelet-afrikai vadászkörútjáról megjelent könyve, a Guaso Nyiro mentén a Natron-tóig révén.

Családja[szerkesztés]

Anyja Königsegg-Rottenfels Mária Otília, apja Zichy Kázmér (1802–1847) gróf volt. Egy testvére volt, Zichy Kreszcencia (1836–1881). 1864. június 16-án feleségül vette báró Földváry Júlia Gizellát (1845–1912), akitől két gyermeke született: István, 1865-ben és Kázmér, 1868-ban.

Kastélya[szerkesztés]

A kastély egy 1904-es felvételen

A Zichy család 1784-ben építtette fel kúriáját Zichyújfaluban. Ez volt az úgynevezett kis kastély, amely a ma is látható nagy kastély megépítése után a gazdatiszt lakása lett. A nagy kastély az 1860-as években épült romantikus stílusban. Régen 28 hektáros park övezte. Főhomlokzata előtt 14 dupla oszlopon nyugvó veranda fut végig, közepén két oszlopon nyugvó, csúcsosodó rész lép ki.

A kastélypark és a parkerdő ma is aktív pihenésre nyújt lehetőséget. Az ápolt kastélyparkban és az elhanyagolt, valamint hulladékkal szennyezett[2] parkerdőben több száz éves védett fák találhatók. A grófi kastélyban a háború után üzemi konyha, mozi, kultúrház működött, jelenleg csak a polgármesteri hivatal, a Zichyújfalui Mazsorettcsoport gyakorlóterme és a helyi nyugdíjasklub klubszobája található ott. Az épület a rendszerváltás után rendkívül rossz állapotba került. Napjainkban állaga továbbra sem kielégítő, annak ellenére, hogy 2014–2015-ben állagmegóvási munkálatokat végeztek rajta pályázati forrásból.

Zichy János „fája”[szerkesztés]

Nevéhez monda is szövődött az elmúlt bő 100 esztendőben, méghozzá a Velencei-tó környékének egyik legöregebb fáját hozzák vele összefüggésbe. A hagyomány szerint a Kastélyparkban álló hársfát ő maga ültette el. A szóbeszéd valószínűleg nem igaz, mivel a gyönyörű hárs legalább 350 éves lehet. Elképzelhető, hogy a gróf valamelyik felmenője kötődik a fához, de ez nem bizonyítható.

Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A két Zichy Nepomuk János
  2. Zichyújfalui erdő hulladéklerakatai (HTML). Hulladekvadasz.hu, 2017. szeptember 26. (Hozzáférés: 2017. október 3.)

Források[szerkesztés]