Zichy István (tárnokmester)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
zicsi és vázsonkeöi gróf Zichy István
Zichy István (tárnokmester).png
Született 1616. szeptember 8.
Veszprém,
Elhunyt 1692. március 15. (75 évesen)
Oroszvár,
Nemzetisége magyar
Foglalkozása tárnokmester, koronaőr, főispán
Kitüntetései 1655-től báró, majd 1679-től gróf
Gróf Zichy Istvánnak és második nejének, Amadé Magdolnának a családi címere az oroszvári Mária Magdolna római katolikus templomban.

Zicsi és vázsonkeöi gróf Zichy István (Veszprém, 1616. szeptember 8.Oroszvár, 1692. március 15.) tárnokmester, császári és királyi tábornok, koronaőr, Moson vármegye főispánja, aranysarkantyús vitéz, nagybirtokos, királyi tanácsos, kamarás, 1655-től báró, majd 1679-től gróf.

Élete[szerkesztés]

Az ősrégi és tekintélyes zicsi és vázsonkeöi Zichy család sarja. Apja, zicsi Zichy Pál (fl. 1598-†1638), győri alvárnagy, veszprémi várnagy, anyja, csábi Csáby Sára volt. Apai nagyszülei zicsi Zichy György (fl. 1548-1604), Moson és Vas vármegye alispánja és sávoli Jósa Ilona voltak. Anyai nagyszülei Csáby Mihály, tatai főkapitány és pölöskefői Eördögh Katalin voltak. Nagybátyja, zicsi Zichy Mihály (fl. 1583-1641)[1] Vas vármegye alispánja és nejei, Dömölky Katalin, majd szentjakabi Pethő Katalin lettek a Zichy család köznemesi ágának az alapítói.[2]

Zichy István királyi asztalnok, tatai várkapitány volt, amikor 1644. április 18.-án birtokadományt szerzett.[3] 1647. január 15.-én a Moson vármegyei Leben, Zentmiklos, és Mechér birtokok átruházásakor, asztalnok volt és a győri vár alkapitánya,[4] 1647. június 3.-án pedig a győri főkapitány helyettes volt.[5] 1649-ben a Veszprém vármegyei vázsonykői várat és a hozzátartozó uradalmat szerezte meg; attól a pillanattól fogva kezdte használni a "vázsonkeöi" nemesi előnevét ő és a leszármazottjai. 1650. április 20.-án III. Ferdinánd magyar király neki adományozta Várpalotát és vártartományát. Zichy István III. Ferdinánd kamarása volt, valamint győri várparancsnok, és majd országos altábornok is lett. 1655-től lett az udvari kamara elnöke, és ekkor, 1655. július 17.-én szerzett bárói címet. 1659. július 30.-án I. Lipót magyar királytól 25 birtokot Komárom vármegyében, és 11 birtokot Pest megyében szerzett adományként.[6] 1661-től koronaőr volt, és 1679. augusztus 21.-én grófi címet szerzett. 1681-től Moson vármegye főispánja, majd főajtónálló, 1690-ben tárnokmester. A család hatalmas vagyonát nagyrészt ő szerezte.[7]

1692. március 15.-én hunyt el az édesanyjától, csábi Csáby Sárától örökölt oroszvári birtokán.

Házasságai és gyermekei[szerkesztés]

Első felesége, vedredi és eögzenyi Baranyai Mária Magdolna (*1616-†1652 után), aki eögzenyi Baranyai Tamásnak, a vedrödi uradalom birtokosának, és Koháry Magdolnának az egyetlen leánya és örököse volt. Első házasságából született:

  • gróf Zichy Pál (1640-1684), Moson vármegye főispánja. Neje, báró nagykárolyi Károlyi Katalin (1650-1694)
  • gróf Zichy István (†1700). Első neje, pribéri Melith Mária. Második felesége, Radolth Mária.
  • gróf Zichy Klára. Férje, báró csíkszentkirályi és krasznahorkai Andrássy Miklós (†+1686)

Második neje, várkonyi Amade Magoldna (†1714. november 17.) asszony volt, akinek a szülei várkonyi Amade Lénárd alnádor és bucsányi Geczel Orsolya voltak. Második nejétől származott:

  • gróf Zichy Ádám (†1701). Első felesége, gróf ghymesi és gácsi Forgách Zsuzsanna; második házastársa gróf orbovai Jakussith Teréz.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Tóth Péter: Sopron vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái I. 1579-1589. (Sopron, 1994)Regeszták
  2. genealogy.eu Zichy family 02
  3. A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 9. kötet - 578 - 580. oldal
  4. A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 9. kötet - 850 - 852. oldal
  5. A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 10. kötet - 48 - 49. oldal
  6. A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 12. kötet - 293 - 298. oldal
  7. Zichy István gr. - Adatok egy XVII. századi katolikus főúri család történetéjez