Ugrás a tartalomhoz

Zergék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zergék
Zerge (Rupicapra rupicapra)
Zerge (Rupicapra rupicapra)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Scrotifera
Csoport: Ferungulata
Csoport: Patások (Ungulata)
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Csoport: Ruminantiamorpha
Alrend: Kérődzők (Ruminantia)
Alrendág: Pecora
Öregcsalád: Bovoidea
Család: Tülkösszarvúak (Bovidae)
Alcsalád: Kecskeformák (Caprinae)
Nemzetség: Naemorhedini
Nem: Rupricapra
Garsault, 1764
Elterjedés
Elterjedési területük (a szürke szín jelöli a holocén korit, míg a vörös a jelenlegit)
Elterjedési területük (a szürke szín jelöli a holocén korit, míg a vörös a jelenlegit)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Zergék témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Zergék témájú médiaállományokat és Zergék témájú kategóriát.

A zergék (Rupicapra) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a kecskeformák (Caprinae) alcsaládjába tartozó nem.

Leírásuk

[szerkesztés]

A zergék főleg európai elterjedésűek; legkeletibb előfordulásuk a Kaukázus déli felén és Északkelet-Törökországban van. Korábban ebben a nemben csak a zergét ismerték el, de a további kutatások következtében a biológusok rájöttek, hogy a pireneusi zerge egy különálló fajt alkot. A magashegységeket, általában az 1700 méteres tengerszint feletti magasságot keresik, ahol a felnőtt hímek magányosan, de a nőstények és gidáik kis csordákban élnek. Főleg perjefélékkel, levelekkel, hajtásokkal és gombákkal táplálkoznak. Mindkét nemnek van szarva, amely horogra emlékeztet és hátrafelé hajlik. Nyáron a bundájuk világosbarna, míg télen sötétbarnára, néhol majdnem feketére változik. Pofájukon és testük oldalain mindig megvannak a sötét sávjaik. A vemhesség átlagosan 23-24 hétig tart, ennek végén 1 gida jön világra.[1][2]

Rendszerezés

[szerkesztés]

A nembe az alábbi 2 élő faj tartozik:

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Rupicapra című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.