Zelenogorszk (Krasznojarszki határterület)
| Zelenogorszk (Зеленогорск) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Föderációs alany | Krasznojarszki határterület | ||
| Irányítószám | 663690 | ||
| Körzethívószám | 39169 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 52 389 fő (2025. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Időzóna | UTC+7 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Zelenogorszk weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Zelenogorszk témájú médiaállományokat. | |||
Zelenogorszk (oroszul: Зеленогорск) város Oroszország ázsiai részén, a Krasznojarszki határterületen, zárt közigazgatási egység. Korábbi nevei: Zaozjornij-13, illetve Krasznojarszk-45.
Népessége: 66 056 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[2]
Elhelyezkedése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Krasznojarszktól 167 km-re keletre, Zaozjornijtól kb. 18 km-re északnyugatra, a kis Barga folyó torkolatánál, a Kan bal partja mentén terül el. Mellette egykori homokbányák helyén kialakult kis tavak sorakoznak. A régi városrész a Jenyiszej-hegyvonulat déli nyúlványainak dombjaival érintkezik. A Barga a föld alá bujtatva folyik át a városon.
A transzszibériai vasútvonallal a Zaozjornij állomásnál leágazó szárnyvonal biztosítja az összeköttetést, de azt kizárólag áruszállításra használják.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az első orosz ideiglenes települést (téli szállást) 1628-ban alapította egy 50 fős kozák csapat. Később az üldözés elől menekülő óhitűek telepedtek le itt, akik békét kerestek a tajga csendjében. A Barga folyóról elnevezett kis települést 1735-ben említik egy földrajzi expedíció feljegyzései között. A 19. század közepén egy gazdag kereskedő a folyó torkolatánál vasgyártó üzemet létesített, mely kb. 30 évig létezett. A 19–20. század fordulóján, amikor Közép-Oroszországból orosz parasztok tömegesen telepedtek át Szibériába, öt kis falu keletkezett a mai város környékén, köztük Uszty-Barga (jelentése: 'a Barga torkolata'). A folyó mentén és torkolatvidékén ugyanekkor kezdődött a csillám nagyobb arányú bányászata is.
A szovjet kormány 1955 végén hozott határozatot az atombombához szükséges uránt előállító gyár létesítéséről a Kan partján. A mocsaras, erdős vidéken rövid idő alatt épült fel az ún. elektrokémiai gyár, mellette a város és az ezeket kiszolgáló hőerőmű (Krasznojarszkaja GRESZ-2), amely ma az egyik legnagyobb széntüzelésű hőerőmű Kelet-Szibériában (1250 MW).
A feszített tempójú építkezésen nagyrészt a hadsereg erői dolgoztak. 1956 nyarán rakták le az első lakóház alapjait. A leendő gyár területének előkészítése 1957 nyarán kezdődött, az első egységek 1962 őszén kezdték meg a magasan dúsított urán előállítását. A hőerőmű első blokkja már bő egy évvel korábban áramot adott. A vonatkozó nemzetközi szerződések megkötése után, 1988-tól a gyár áttért az alacsony, csupán néhány %-os dúsítású urán előállítására, amit az atomerőművekben használnak. Ugyanabban az évben a kis Barga folyó kilépett medréből, és a fél város víz alá került.[3]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Численность постоянного населения Российской Федерации по муниципальным образованиям на 1 января 2025 года" (orosz nyelven). Orosz Szövetségi Állami Statisztikai Hivatal. 2025. április 25.
{{cite web}}: Check date values in:|date=(súgó) - ↑ "A 2010. évi népszámlálás adatai" (PDF). Oroszország statisztikai hivatala. 2013. május 23. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2019. július 2..
- ↑ Opjaty veszna… (Fotók az 1988. évi árvízről a városban, 2016-04-24. Hozzáférés: 2019-03-07)
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Goroda Rossii (orosz nyelven). Moszkva: Izd. Bolsaja Rosszijszkaja Enciklopegyija. 1994. ISBN 5 85270 026 6.
- "Enciklopegyija Krasznojarszkovo kraja" (orosz nyelven). 2019. március 20. dátummal az eredeti címről archiválva.
- Isztorija (A város hivatalos honlapja, hozzáférés: 2019-03-07)
- 484. Zelenogorszk (Hozzáférés: 2019-03-07)