Zala-völgyi kerékpárút

	Zala-völgyi kerékpárút
	Zalalövő, a kerékpárút kiindulópontja
Úttípus	kerékpárút
	Hossza
elkészült	16.1 km
épül	0 km
tervezett	0 km
Ország	Magyarország
Tartományok	Zala vármegye
Az út eleje	Zalalövő
Az út vége	Teskánd
Időzóna	UTC+1 Budapest

A Zala-völgyi kerékpárút Zalalövőtől Teskándig vezet a régi vasúti töltésen. Zalaszentgyörgynél egy kerékpáros pihenőt is kialakítottak. A nyomvonal Bagod és Teskánd között az új Zala-hídnál keresztezi a mostani vasúti pályát, alatta halad át, így ez a szakasz árvíz esetén zárva tart. Teskándon kerékpáros fogadótér és parkoló is ki lett építve a sportpálya melletti leágazónál.^[1]

Első szakasz: Zalalövő – Bagod[szerkesztés]

A Zalalövőtől Bagodig vezető 12 kilométeres szakasz alapkövét 2006. április 5-én tették le, az elkészült utat 2006 júliusában adták át. A kerékpárút a PHARE CBC Magyarország / Ausztria 2003 program keretében meghirdetett „Határon átnyúló közlekedési infrastruktúra hálózatok” program által támogatott projekt keretében valósult meg.

A kerékpárnyomvonal szerves részét alkotja a Felsőőr–Kis-Balaton kerékpárútnak, amelynek köszönhetően zavartalan a két keréken való közlekedés a környező települések között. A projekt lebonyolítására 177 millió forintot fordítottak, melyhez kilencven százalékos támogatást nyert a pályázatot benyújtó és a lebonyolítást koordináló Zala Megyei Fejlesztési Kht.^[2]

A kerékpárút építését a Zalalövő–Bagod vasútvonal korszerűsítése tette lehetővé, aminek során a vasúti pályát új nyomvonalon fektették le. Az így üresen maradt alépítményen épült meg a kerékpárút, amihez a vasúti projekt 18 millió forinttal járult hozzá.^[3]

Második szakasz: Bagod – Teskánd[szerkesztés]

A Bagod és Teskánd közötti 4,1 kilométeres szakaszt konzorciumban valósították meg a települések. Az első ütemben 2014-ben a régi bagodi vasútállomástól épült meg az 1,5 kilométeres szakasz. A második ütemben elkészült a Teskándra vezető 2,6 kilométeres szakasz, amit 2015 szeptemberében adtak át. A beruházás teljes költségvetését az Európai Unió és a magyar kormány támogatásából finanszírozták; a két település összesen bruttó 279 millió forintot nyert pályázaton a Közlekedési Operatív Program keretén belül.^[4]