Zöldike ujjaskosbor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Zöldike ujjaskosbor
Coeloglossum viride 01 mg-k.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 10 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Növények
Törzs: Zárvatermők
Osztály: Egyszikűek
Rend: Spárgavirágúak
Család: Kosborfélék
Nemzetség: Dactylorhiza
Tudományos név
Dactylorhiza viridis
(L.) R.M.Bateman, Pridgeon & M.W.Chase 1997
Szinonimák

Coeloglossum viride

Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Zöldike ujjaskosbor témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Zöldike ujjaskosbor témájú médiaállományokat és Zöldike ujjaskosbor témájú kategóriát.

A zöldike ujjaskosbor (Dactylorhiza viridis) a kosborfélék családjába tartozó, az északi félteke mérsékelt övi zónájában honos, hegyi réteken, karszterdőkben élő, Magyarországon védett növényfaj.

Megjelenése[szerkesztés]

A zöldike ujjaskosbor 5-35 cm magas, lágyszárú, évelő növény. Ikergumói a talajban találhatók. Szárán 3-5 levél található; az alsók tojásdadok, 4-10 cm hosszúak és 1,5-7 cm szélesek. A felsőbb levelek kisebbek, lándzsás alakúak, murvalevélszerűek. A virágzat murvalevelei erőteljesek, többnyire kiállnak a virágzatból, lándzsás alakúak.

Május-júliusban virágzik. Virágzata laza, ritkás fürt, amelyet 5-26, sárgászöld, zöld (ritkán barnás) virág alkot. A lepellevelek (szirmok) sisakká borulnak össze. A belső lepellevelek keskeny-lándzsásak, 3,5-5,5 mm hosszúak és 1-1,2 mm hosszúak. A mézajak lefelé irányul, 5-10 mm hosszú, 2,5-4 mm széles, sárgás, zöldes vagy bíborosbarnás színű, a vége két nagy szélső és egy kis, fogszerű középső lebenyre oszlik. Sarkantyúja apró, hólyagszerű, 1,5-2 mm-es.

Termése 7,5-9,5 mm hosszú, 3-4 mm vastag toktermés, benne átlagosan 1700 (700-3350) apró maggal.

Hasonló fajok[szerkesztés]

Az erdei korallgyökér (Corallorhiza trifida) szintén kis termetű, zöldes színű, de annak levelei csökevényesek, szárölelők, mézajka pedig rendszerint fehér alapon bíbor foltos.

Elterjedése[szerkesztés]

Az északi félteke mérsékelt övi vidékein honos, Eurázsiában, Észak-Amerikában, valamint Izlandon él. Európában elterjedésének déli határa a Dél-Spanyolország, Dél-Olaszország, Peloponnészoszi-félsziget, Észak-Törökország vonalon húzódik. 2900 méteres magasságig is hatol. Magyarországon inkább a magasabb hegyvidékek növénye, állományainak 62%-a itt található. A Bükkben a leggyakoribb; szórványos állományai megtalálhatóak még Tokajnál, az Aggteleki-karszton, az Érd-Ercsi hátságon, a Bakonyban és a Keszthelyi-hegységben. Korábban a Budai-hegységben és a Rákos-mezőn is előfordult, de mára kipusztult.

Életmódja[szerkesztés]

Hegyi réteken, szőrfűgyepekben, dolomitsziklagyepekben, karszterdőkben, dolomittölgyesekben, sziklaerdőkben, löszgyepeken található meg. A talaj kémhatására nem érzékeny, élőhelyein a talaj pH-ját 5,0-7,9 közöttinek (átlagosan 7,1) mérték.

A csírázás után hajtásai először 2-4 év után jelennek meg a felszínen. Virágzásra igen hamar, akár az első hajtásképzés évében is sor kerülhet. Élettartama rövid, 3-5 év. A virágzás utáni lappangás ritka, legfeljebb egy évig tart. Évente a populáció egyedeinek kb. a fele virágzik.

Erősen mikotróf, gyökereiben a gombafonalakhoz kapcsolódó sejtek aránya eléri a 40-90%-ot. Gombapartnerei a Rhizoctonia, Epulorhiza, Ceraorhiza, Leptodontidium nemzetségekből kerülnek ki.

Hajtásai márciusban bukkannak elő. Május elejétől július elejéig virágzik, középnapja június 4. Megporzásáról lágybogarak, bibircses bogarak, pattanóbogarak, méhek, levéldarazsak gondoskodnak. A megtermékenyülés hatékonysága 60% körüli. A termések július-augusztusban érnek be. Vegetatív szaporodása ritka. Nemzetségének számos tagjával alkothat hibrideket, de nálunk ilyeneket még nem figyeltek meg.

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

A zöldike ujjaskosbor nagy területen elterjedt, bár ritka és kis egyedszámú faj. Létszáma egyes helyeken erősen megfogyatkozott, pl. Hollandiában 55 populációjából 2 maradt, Dániában pedig kipusztult. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján "nem fenyegetett" státusszal szerepel. Leginkább élőhelyének változása, erdősülése, az árvalányhajak inváziója vagy a vadkár jelent számára veszélyt. Magyarországon eddig összesen 31, 1990 óta 18 állományát mérték fel, visszaszorulása 42%-os. Teljes egyedszámát néhány ezres nagyságrendőre becslik. 1982 óta védett, természetvédelmi értéke 10 000 Ft.

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]