Yaxchilán
| Yaxchilán | |
 | |
| Ország |  Mexikó |
| Elhelyezkedése | |
 Yaxchilán
Pozíció Mexikó térképén
| |
 é. sz. 16° 54′, ny. h. 90° 58′Koordináták: é. sz. 16° 54′, ny. h. 90° 58′ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Yaxchilán témájú médiaállományokat. | |
Yaxchilán (más néven Menché illetve Lorillard) ókori maja város az Usumacinta folyó partján a Yucatán-félszigeten, Chiapas szövetségi állam területén, Mexikóban. A város neve eredetileg maja nyelven valószínűleg Izancanac vagy Siyaj Chan volt. Yaxchilán régészeti jelentőségét az ott nagy számban talált szobrok és sztélék különösen növelték. Feltételezések szerint a város közelében már a 7. században felépült egy 180 méter hosszú híd az Usumacinta felett; ha ez igaz, akkor ez a híd lehetett az akkori világ leghosszabb hídja.[1]
Elhelyezkedése[szerkesztés]
Az ókori maja Yaxchilán Mexikó és Guatemala határán, az Usumacinta folyó egy természetes kanyarulatában fekszik és ilyen módon három oldalról víz veszi körül. Csak az 1990-es években épült ki egy aszfaltozott út a mexikói-guatemalai határon (a mexikói oldalon), a romvárost mindaddig csak folyón vagy repülőn lehetett megközelíteni.
Története[szerkesztés]
A nagy területen szétszórtan illetve a folyóval párhuzamosan elhelyezkedő épületek a klasszikus maja korszakból származnak (Kr.u 300 - 900). Palenque és a 70 km-re fekvő Piedras Negras, Tikal (ez utóbbi kettő Guatemalában) és Copán (Honduras) városállamok mellett Yaxchilán volt az egyik nagy önálló kultúrközpont. Virágzása a 7. és 8. század közöttre tehető és több más kisebb városon (pl. Bonampak) uralkodott és sokáig Piedras Negras, valamint rövid ideig Tikal szövetségese is volt. Yat-Balam alapította a dinasztiát és Kr.u. 320. augusztus 2-án lépett trónra, amikor Yaxchilán még jelentéktelen kis állam volt. Utódjai uralkodása alatt azonban a környék fővárosává emelkedett. Riválisának Palenquének 654-ben hadat üzent. A dinasztia Kr.u. 9. századig volt uralmon. Yaxchilán II. Páncél-Jaguár uralkodása idején állt hatalma csúcsán, aki 742-ben halt meg 90 évesen. Piedras Negras összeomlása után (kr.u. 810.) Yaxchilán maradt az egyetlen jelentős maja város, de néhány évtized múlva ezt is elhagyták lakói. Yaxchilán számtalan reliefje és feliratai a palenqueiekkel együtt a yucatán-alföldi maják történetének kutatásában nagyon fontos információs forrás volt.
Feltárásának története[szerkesztés]
Első újkori említése Juan Galindo egy beszámolójában található 1833-ból. A várost a Guatemalai Nemzeti Egyetem professzora Edwin Rockstroh kereste és fedezte fel újra 1881-ben, majd Alfred Maudslay írta le először részletesen 1882-ben. (Ezt követően csak néhány nap eltéréssel Désiré Charnay is itt járt). A név (yax = kék és zöld, chilán = szétszórt) az osztrák származású Teobert Malertől származik, aki 1897 és 1901 között többször is felkereste a romokat, majd 1903-ban részletes beszámolót publikált. Ezt követően Sylvanus Morley 1931-ben végzett kutatásokat, újabb épületeket tárt fel és felmérte a területet. A maja hieroglifák megfejtésében is jelentős szerep jutott Yaxchilánnak, 1963-ban Tatiana Proskouriakoff az itt talált feliratok alapján tett nagy előrelépéseket a maja írás teljes megfejtésében. A Mexikói Nemzeti Régészeti és Történelmi Intézet (INAH) vezetésével 1972 és 1973 között valamint 1983-ban újabb részletes régészeti feltárásokra került sor.
Úgynevezett fejkövek, a kapuzatok felett elhelyezett informatív kőtáblák (British Museum)[szerkesztés]
-
Nyolc kőtábla egyike, amelyek együtt az uralkodók kilenc generációjának történetét mesélik el -
A baloldali kígyó szájából előtűnik az ős, akit a jobboldali királynő saját vérének áldozatával megidézett -
Madár Jaguár uralkodó egy elfogott nemes felett, aki az orrából véráldozatot hajtott végre. Ellenséges nemes elfogása a trónralépés feltétele volt -
Madár Jaguár egyik felesége (balra) véráldozata során a nyelvén át húz egy fonalat. Szemben vele az uralkodó maga is véráldozatra, a pénisze átszúrására készül
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Puente de Yaxchilán: Hito ente las estructuras mayas (spanyol nyelven) (PDF). IMCYC. [2016. augusztus 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. június 8.)
Források[szerkesztés]
- Carolyn E. Tate: Yaxchilan, The Design of a Maya Ceremonial City. University of Texas Press, Austin 1992, ISBN 0-292-77041-3.
- Nikolai Grube: Maya. Gottkönige im Regenwald. Könemann-Verlag, Köln 2000, ISBN 3-8290-1564-X.
- Tájékoztató feliratok a British Museumban
További információk[szerkesztés]
- Yaxchilán térképe (angol)
