Wörthi-tó
| Wörthi-tó (Wörthersee) | |
 | |
| Ország(ok) |  Ausztria |
| Hely | Karintia, Klagenfurttól nyugatra |
| Vízgyűjtő terület | 162,1 km2 |
| Elsődleges források | Reifnitzbach, Pirkerbach |
| Elsődleges lefolyások | Glanfurt |
| Hosszúság | 16,5 km |
| Szélesség | 1,7 km |
| Felszíni terület | 19,39 km2 |
| Átlagos mélység | 41,9 m |
| Legnagyobb mélység | 85,2 m |
| Víztérfogat | 0,80 km3 |
| Tszf. magasság | 439 m |
| Szigetek | Schlangen-sziget, Kapuziner-sziget |
| Települések | Klagenfurt, Velden, Pörtschach, Krumpendorf, Maria Wörth |
| Elhelyezkedése | |
 Wörthi-tó
Pozíció Ausztria térképén
| |
 é. sz. 46° 37′ 30″, k. h. 14° 09′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 37′ 30″, k. h. 14° 09′ 00″ | |
Wörthi-tó
Pozíció Karintia térképén
| |
 | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Wörthi-tó témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Wörthi-tó (németül Wörthersee) Ausztria nagy tavainak egyike, a Karintiai-tóvidék legnagyobb kiterjedésű tava, mely a Klagenfurti-medencében helyezkedik el, a Karavankák hegyláncának tövében. Névadója Maria Wörth kis félszigetén elhelyezkedő zarándoktemplom.
Története[szerkesztés]
Először írásban 883-ban említették a Werd, a sziget nevet, s az elnevezést az indokolta, hogy Maria Wörth egészen a 13. századig valóban sziget volt, amelyet csak csónakkal, vagy hajóval lehetett megközelíteni. A Wörthi-tó és környéke egészen a 19. század végéig igen gyéren lakott terület volt. Csak a vasút megépítése hozott némi élénkülést 1870-ben. 1853 nyarától nyaranta már működött a hajóforgalom Klagenfurt am Wörthersee és Velden am Wörther See között.
Leírása[szerkesztés]
A tó egy jól körülhatárolt völgyben fekszik, vízét patakok, források táplálják, vízmennyisége állandóan 840 millió köbméter. Tengerszint feletti magassága 440 méter, hossza 16 km, szélessége átlagosan 1,6 km. Mélysége 84–85 m.
A Wörthi-tó Karintia tartományának egyik legnagyobb látványossága, talán a leglátogatottabb turistacentrum az országrészben.
Vize a legmelegebb valamennyi karintiai tó közül. Nyáron 20-28 fokos, télen viszont úgy befagy, hogy jégsportokat lehet rajta űzni. A legszebb kilátás a pyramidenkogeli kilátótoronyból nyílik a tóra. A tavat persze hajóval is be lehet járni.
A tó partján szinte mediterrán jellegű mikroklíma alakult ki, mely kedvelt fürdőparadicsommá teszi környékét. Vize legfelső rétege nagy mélysége ellenére is nyaranta felmelegszik és eléri a 28 °C-ot. Két végében két nagyobb település fekszik: Klagenfurt (Karintia tartományi központja) a Minimundus makettparkkal a parton és Velden, amely a kaszinójának köszönheti hírnevét.
További kisebb üdülőhelyek, amelyek a tó partján sorakoznak: Pörtschach, Krumpendorf, Maria Wörth.
A félsziget legmagasabb pontján álló, késő gótikus plébániatemplom még festőibbé teszi az erdős, szállodákkal, üdülőhelyekkel, sportpályákkal tarkított tópartot. A román stílusú Rózsafüzér-kápolna, avagy Téli templom egykori freskói figyelemre méltóak. A sok-sok hegyi monda közül egy, amely a Wörthi-tóról szól. Ennek a tónak a fenekén pihen például az a harang, amely a monda szerint, amikor a Maria Saal-i templom orgonáját eladták, magától leugrott a toronyból a habokba.
Galéria[szerkesztés]
-
Wörthi-tó -
Wörthi-tó látképe -
Maria Wörth -
Maria Wörth -
-
Poertschach látképe -
Maria Wörth, Reifnitz kastély -
Látkép a környékre
Források[szerkesztés]
- Pethő Tibor – Szombathy Viktor: Ausztria (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Budapest, 1983)
