Wolfner József (könyvkiadó)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wolfner József
a szecessziós századforduló legjelentősebb könyvkiadója (1932)
a szecessziós századforduló legjelentősebb könyvkiadója (1932)
Született 1856. január 8.
Arad
Elhunyt 1932. február 16. (76 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása könyvkiadó

Wolfner József (Arad, 1856. január 8.[1]Budapest, 1932. február 16.) könyvkiadó, a Singer és Wolfner könyvkiadó és könyvkereskedő cég alapítója.

Élete[szerkesztés]

Wolfner Simon és Fellner Cecilia fiaként született Aradon. Édesapját tizennyolc évesen veszítette el.[2][m 1]

Singer és Wolfner könyvesháza az Andrássy út 10-ben (1912)

1885. március 1-én[5] – egyetemi tanulmányainak befejezése után – alapította meg a Singer és Wolfner könyvkiadó és könyvkereskedő céget, amely elsőként foglalkozott ifjúsági irodalom kiadásával, másik fő területe pedig a szépirodalom volt. 1923-ban vállalatát részvénytársasággá alakította át, amelynek elnök-vezérigazgatója volt. A könyvkiadó nevét olcsó könyvsorozatai tették ismertté. Az alapítók – Singer Sándor és Wolfner József – a Singer és Wolfner céget az egyik legelőkelőbb lap és könyvkiadó céggé fejlesztették. A Singer és Wolfnernek könyvesháza és kiadóvállalata is volt az Andrássy út 10-ben, ahol a boltok fölött, az emeleten szerkesztőségek is működtek.

A Singer és Wolfner cég Maczkó Úr kalandjairól szóló könyveinek plakátja

Wolfner József, a szecessziós századforduló legjelentősebb könyvkiadója, az irodalmi üzletember, korának egyik legsikeresebb megtestesítője volt. Sikereinek titka az volt, hogy ki tudta tapogatni a közönség nagy átlagának igényeit és azt szolgálta ki kiadói tevékenységével. Kiadványai között együtt szerepeltek Herczeg Ferenc, Gárdonyi Géza, Csathó Kálmán, Surányi Miklós művei Beniczkyné Bajza Lenke és Hedwig Courths-Mahler(wd) műveivel. A középosztály, kispolgárság és a vidéki értelmiség igényeire alapozta könyveinek kiadását. Általában könnyen olvasható, ún. lektűr irodalmat adott ki, valamint ifjúsági és gyermekolvasók szolgálatára és olcsó, népszerű könyvek nagy számban való kiadására törekedett. A gyerekkiadványok közül legsikeresebbek Pósa Lajos művei és Sebők Zsigmond Maczkó Úr kalandjairól szóló könyvei. Legsikeresebb sorozatai voltak az Egyetemes Regénytár, melynek egyes kötetei húszezer példányban is elkeltek, ugyanúgy a Milliók Könyve, a Filléres Regénytár és később az Új Idők Lexikona című kiadványuk is.

Wolfner József nevét műgyűjtő és művészetpártoló tevékenysége is híressé tette. Mednyánszkyt tekintette az általa gyűjtendő legfontosabb mesternek, legjobb munkáit ő szerezte meg, szerződés is kötötte hozzá, de a fiatalabb nemzedéket, többek között Nagy Istvánt és Egry Józsefet is nagyra tartotta. Fia is gyarapította a gyűjteményt.[6][7]

1922. március 9-én Budapesten, a Terézvárosban házasságot kötött a nála 21 évvel fiatalabb Roth Jolán fővárosi tanítónővel, dr. Roth Márk és Weiner Berta lányával.[1]

A fővárosi képviselő-testület tagja volt.

...polgár, akinek életcélja, méltósága és élvezete a munka. Wolfner József átérezte azt az igazságot, amit Baudelaire így fejez ki: „Dolgozni kell, mert a munka kevésbé unalmas, mint a szórakozás”. Nos, ő sohasem unatkozott. Az ő élete a tervezgetés és alkotás tüzes kohójában égett el.

– Herczeg Ferenc emlékbeszéde[8]

Fia és örököse, Farkas István – neves, elismert festőművész, s aki a könyvkiadó első házasságából, a korán elhunyt budai Goldberger Annától született, majd Wolfner rokonoknál nevelkedett[9][m 2] – épp kiállítást szervezett az Ernst Múzeumban, hogy apjának bizonyítsa: igazi művész vált belőle, amikor a megnyitó előtt két nappal Wolfner József meghalt.[16] Halála után fia folytatta apja művészetpártoló, műgyűjtői tevékenységét; képzőművészeket támogatott, kiadójában foglalkoztatta Barcsay Jenőt, Hincz Gyulát, Szalay Lajost és Vilt Tibort. Farkas István 1932-től 1944-ig volt a cég vezérigazgatója. A Singer és Wolfner 1943-tól Új Idők Irodalmi Intézet Részvénytársaság néven működött tovább.

1932-ben a rákoskeresztúri temetőben helyezték örök nyugalomba. Síremlékét Pátzay Pál szobrász[17] készítette.

Kiadványai[szerkesztés]

  • 1885 Egyetemes Regénytár; felnőttek számára kiadott regénysorozat (1885–1931) 1917-ig több mint 500 kötet jelenik meg –
  • 1889 Az én újságom – gyermeklap Pósa Lajos szerkesztette
  • 1889 Filléres könyvtár – olcsó füzetes sorozat az ifjúság számára – 350 kötet jelent meg
  • 1895 Új Idők – képes hetilap, amely a szépirodalom, a művészet és a társadalom területéről tudósította olvasóit, kissé konzervatív szemléletű középrétegek érdeklődésére tartott számot. – Herczeg Ferenc szerkesztette, munkatársak többek közt a kor jelentős írói is: Bródy Sándor, Gárdonyi Géza, Mikszáth Kálmán ; 1949-ig jelent meg. 1945 után a lap szerkesztője: Fodor József költő, első két számát Kassák Lajossal együtt készítették.
  • Új Idők Lexikona – 12 és 24 kötetes változatban is létezett
  • 1895 Magyar Lányok – a serdülő polgári lányok lapja Tutsek Anna szerkesztésében
  • 1902 Művészet – folyóirat
  • 1911 Magyar Figyelő – heti folyóirat
  • 1915 Milliók könyve
  • 1930-as évek L’art Hongrois címmel francia–magyar nyelvű képzőművészeti könyvsorozatot indított (szerk.: François Gachot) megjelent kötetei: Rippl-Rónai, Csontváry, Nagy István, Derkovits Gyula, Egry József.

Gyűjteményes kiadványai[szerkesztés]

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. Wolfner Simon[3] és Fellner Cecilia[4] is a Salgótarjáni úti zsidó temetőben nyugszik.
  2. budai Goldberger Anna első házasságából (Schlesinger Lajossal) született fiait – az író Pált[10][11][12] és Ottót[13][14] – Wolfner József röviddel az asszony halála előtt, 1892-ben fogadta örökbe.[15]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. ^ a b A házasságkötés bejegyezve a Bp. VI. ker. állami házassági akv. 335/1922. folyószáma alatt.
  2. Wolfner József emlékére kiadott füzet  – Hevesi Simon főrabbi beszéde
  3. Boros Lajos: Wolfner Simon (? - 1874), oroklet.hu
  4. Boros Lajos: Wolfner Cecilia..Fellner (? - 1888), oroklet.hu
  5. III. Könyvkereskedelmi címtár (230. oldal), Magyar könyvkereskedők évkönyve 9. évfolyam - 1898.
  6. Markója Csilla: Büszkeség és balítélet - A Ringwald-gyűjtemény Mednyánszky-képeinek felbukkanása Newburyben (16-25. oldal), Artmagazin 2009/5.
  7. A Modern Magyar Festészet 1892-1919 tanulmányai "...Hercegek, grófok, naplopók, burzsoák..." Száz év magyar képgyűjtése III. rész Mravik László: A nagy családok Kieselbach Tamás kiadása, Budapest, 2003.
  8. Wolfner József emlékére kiadott füzet  – Herczeg Ferenc emlékbeszéde
  9. S. Nagy Katalin: Mi mindent köszönhetek Farkas Istvánnak? Amiben voltam szereplő... elsőközlés, Arnolfini Szalon esszéportál EsszéPáholy rovat - 2014. augusztus 1.
  10. Budapest Főváros Levéltára Wolfner S. Pál, 1896 (Irat)
  11. Budapest Főváros Levéltár Wolfner Pál, dr., 1910 (Személyrekord)
  12. 1919-ben - Magyar Könyvszemle (epa.oszk.hu)
  13. Vasárnapi Ujság 52. évf. 45. sz. (1905. november 5.) halálozások: 728. oldal - EPA
  14. Budapest Főváros Levéltára Wolfner Ottó, 1898 (Irat)
  15. Budapest Főváros Levéltára Wolfner Józsefné, korábban Schlesinger Lajosné dr., 1892 (Személyrekord)
  16. Lampé Ágnes: Családregény Farkas Károly örökségről és háláról, 168Óra.hu - 2007. július 18.
  17. Pátzay Pál szobrász, artportal.hu (hozzáférés: 2015. április 10.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]