Wojticzky Gyula
| Wojticzky Gyula | |
| Született | 1887. január 15. Tiszabő |
| Elhunyt | 1958 (70-71 évesen) Kolozsvár |
| Foglalkozása | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Wojticzky Gyula (Tiszabő, 1887. január 15.[1] – Kolozsvár, 1958.) magyar költő, publicista, szociáldemokrata közéleti író.
Életútja[szerkesztés]
Wojticzky Mór bádogos és Weisz Hani fia. Középiskolai tanulmányait a budapesti zsidó tanítóképzőben folytatta, de diplomát nem szerzett. Ezt követően az újságírói pályára lépett és a szociáldemokrata ifjúsági mozgalom tagjaként cikkírója, majd szerkesztője lett az Ifjúmunkás című lapnak. Ezzel egy időben dolgozott a Szabadság Munkásképző Egyletben is, s aktív résztvevője volt az Ifjúmunkások Szövetsége 1908. április 19–20-án tartott II. Országos Kongresszusának.
Már fiatalon verseket is írt, pályájának késői értékelője „az avantgárd naiv költőjét” látja benne, „afféle Hazafi Verai Jánost Ady, az expresszionizmus és a munkásmozgalom körül” (Bodri Ferenc). 1910 körül Ady körében találjuk, ennek a kapcsolatnak az eredménye, hogy Ady Endre verses dedikációt írt Versek a XXX. századból című kötetéhez. (Adyval való ismeretségének történetét több változatban maga is megírta-elbeszélte.) 1918–19-ben a Budapest Környéke című lap szerkesztője; az őszirózsás forradalom, majd a kommün alatt aktív politikai szerepet is játszik: tagja a gödöllői járási direktóriumnak és a Pest Megyei Munkástanácsnak, küldöttként részt vesz a Magyarországi Szociáldemokrata Párt 1919. június 12–13-i kongresszusán, ahol Kun Béla mellett fel is szólal, tagja a Tanácsok Országos Gyűlésének, s szerepel a Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetségének Kongresszusán is (1919. június 20–22.).
A kommün leverése után Erdélybe emigrált, 1920-tól a Consum című kétnyelvű kolozsvári közgazdasági hetilap munkatársa volt. 1929-től nevével a Mai Világ című „független politikai napilap” felelős, majd főszerkesztőjeként találkozunk (Wojticzky-Kelemen Gyula néven), s dolgozik (neve feltüntetése nélkül) a Vas- és Fémmunkás című lap szerkesztőségében is. Ezzel egy időben, Kelemen Gyula név alatt szerkesztőségi tagja a Romániai Népszava című lapnak. Versei a Franyó Zoltán szerkesztette aradi Geniusban és Szántó György folyóiratában, a Periszkopban, a Kútban is olvashatók; ebben az időben főtitkára a temesvári Ady Társaságnak is.
Nincs adat arra nézve, hogy miképpen vészelte át Kolozsváron a deportálások időszakát. 1944 őszén a szakszervezeti sajtóban jelennek meg írásai, s 1947-ben egy új verskötete, benne egy „társadalmi eposz”, amelyben a Kommunista kiáltvány egy-egy tételét önti versbe.
Magánélete[szerkesztés]
Házastársa Perlmann Mór és Fuksz Katalin lánya, Helén volt, akit 1910. április 3-án Tiszasülyön vett nőül.[2]
Munkássága[szerkesztés]
Költészetét Iramok hátán c. kötetéről írva így jellemzi Gaál Gábor: „…konvulzív, gondolkodó fő és lélek, viaskodó és tépett szív, égett sorssal és rossz utakkal e sorsban… Egyénileg olyan lírai szférába vágyódik, amelyik természetétől idegen… Írja azt a sor- és strófaszerkezetében lazított, rímes, rímtelen, poénrímekre dolgozó, álzárt és álszabad verseket, ami Adynál történelmi kényszerűség volt, minden más későbbinél azonban modor…, erősen önállótlan Ady-magzat. Félreismerhetetlen Ady-szavakkal, frázisokkal, ötletekkel.” A kötet végére helyezett esszéjében Wojticzky Gyula megfogalmazza a maga lírai elveit: a „pszichorealizmus” programnyilatkozatát. Gaál Gábor erről írja: „Az értekezés… felesleges. Semmi köze a versekhez. Wojticzky helyenként egészen mást versel, mint amit elmélkedik.” Újabb köteteiben számos korábbról ismert versének variációival találkozhat az olvasó.
Kötetei[szerkesztés]
- Az Újak irodalmáról (esszé, Szittya Emillel, Budapest, 1909)
- Versek a XXX. századból (Budapest, 1913)
- Iramok hátán (versek, Kolozsvár, 1927)
- Kötőszók (versek, Kolozsvár, 1934)
- Boszorkány farsang (mesejáték 3 felvonásban, elő- és utójátékkal, Kolozsvár, 1936)
- Egy szocialista kiáltványa (versek, Kolozsvár, 1947)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Születési bejegyzése a tiszabői izraelita hitközség születési akv. 1/1887. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a tiszasülyi polgári házassági akv. 4/1910. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
Források[szerkesztés]
- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés V. (S–Zs). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest–Kolozsvár: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2010.
További információk[szerkesztés]
- A Pártkongresszus. Ifjúmunkás, 1908. máj. 1.
- Az Újak irodalmáról. Független Magyarország 1909. február 17.
- Versek a XXX. századból. Budapesti Hírlap 1913. november 30.
- Franyó Zoltán: Iramok hátán. Temesvári Hírlap, 1927. május 8.
- Gaál Gábor: Rövid könyvszemle. Korunk, 1927/10. 747–749.
- Wojticzky Gyula: Ady és az erdélyi fiatalok. A Hang, 1933. október 15.
- Jávor József: Beszélgetés Ady „ifjú költőtárs”-ával. Újság 1943. július 10.
- A magyar munkásmozgalom történetének dokumentumai. 4/B. kötet. Budapest, 1969
- Hősi harcok híradói. A magyar ifjúmunkásmozgalom sajtójának története 1944-ig. Szerk. Puruczky Béla, Budapest, 1970 (az Ifjúmunkásban megjelent több cikkének közlésével)
- Sztojka László: Egy Ady-vers története és annak eltérései. Irodalomtörténet, 1972. 486–488.
- Sőni Pál: Avantgarde sugárzás. Bukarest, 1973. 9, 122.
- Genius – Új Genius. Antológia. Szerk. és bev. Kovács János, Bukarest, 1974. 336–337.
- Periszkop. Antológia. 1925–1926. Szerk. és bev. Kovács János, Bukarest, 1979. 490.
- Bodri Ferenc: Egy kötőszó kihantolása: Wojticzky Gyula: Literatura 1986/3–4. 396–419.
- Emlékezések Ady Endréről. 3. Budapest, 1987
.svg){kind=small}
