Wittingen
| Wittingen | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Tartomány | Alsó-Szászország | ||
| Járás | Gifhorni járás | ||
| Rang | város | ||
| Polgármester | Andreas Ritter | ||
| Irányítószám | 29378, 29379 | ||
| Körzethívószám | 05831, 05834 (Knesebeck), 05836 (Radenbeck, Zasenbeck), 05839 (Ohrdorf) | ||
| Rendszám | GF | ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 11 388 fő (2023. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 51 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 79 m | ||
| Terület | 225,09 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
![]() | |||
| Elhelyezkedése Alsó-Szászország térképén | |||
| Wittingen weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Wittingen témájú médiaállományokat. | |||
Wittingen város Németországban, a Gifhorn járásban, Alsó-Szászországban. Lakosainak száma 11 388 fő (2023. december 31.).[1] Wittingen Schönewörde, Dedelstorf, Hankensbüttel, Obernholz, Brome, Wahrenholz, Ehra-Lessien és Brome községekkel határos.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A legközelebbi városok Gifhorn (25 km), Wolfsburg (30 km) Uelzen (30 km), Celle (50 km) és Salzwedel (35 km) légvonalban.
Wittingen 26 részből áll: Boitzenhagen, Darrigsdorf, Erpensen, Eutzen, Gannerwinkel, Glüsingen, Hagen, Kakerbeck, Knesebeckstraße, valamint Küstorf, Lüben, Mahnburg, Ohrdorf, Plastau, Rade, Radenbeck, Schneflingen, Sticks és Suderwittingen, Teschendorf, Transvaal, Vorhop, Wittingen, Wollerstorf, Constable, Zasenbeck.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A települést 781-ben említették először a dokumentumok, az egyházmegye határainak leírásakor, majd egy másik 781-ből származó oklevélben.
A város a 13. században már városi jogokkal bírt. 1340-es években Wittingen szinte teljesen megsemmisült, minek következtében 1519-ben kezdődött meg az erődítmény építése.
A harmincéves háború alatt Wittingen is súlyosan megrongálódott. 1639-ben két svéd ezred állomásozott a városban, jelenlétük alatt a tűz pusztításai következtében a városban a legtöbb ház elpusztult.
A hétéves háború alatt Wittingent a franciák foglalták el. 1792 április 12.-én pedig egy a piacon keletkezett tűzvészben 66 ház égett le.
A második francia megszállásra 1803-ban, a napóleoni háborúk idején került sor.
Wittingentől mintegy 3,5 km-re nyugatra fut az Elba mellett fekvő csatorna ( Elbe-Seitenkanal), és itt a wittingeni kikötő található.
Nevezetességek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- Lüben Múzeum
- 17. századi favázas házai
- Szent István-templom (St. Stephanus-Kirche)
- Junkerhof Park
- Majális- Minden év Pünkösdjén, melyet lövészversennyel kötnek össze.
Itt születtek, itt éltek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Friedrich Spitta (1852-1924) - teológus
- Friedrich Bartels (1877-1928) - író és költő
- Victor Oelkers (1881-1958) - szenátor, polgármester, 1947-1955 tagja az alsó-szászországi tartományi parlamentnek (DP/CDU)
- Walter Jankowsky (1890-1974) - antropológus és író
- Thilo Scheller (1897-1979)
- Fritz Winkelmann (1909-1993) - ügyvéd, polgármester Wittingenben, 1955-1963 között az alsó-szászországi tartományi parlament (DP) tagja
- Philipp Spitta (1801-1859) - evangélikus teológus, költő, szuperintendens (Wittingen 1847-1853)
- Georg Friedrich Heinemann (1825-1899) - tanár, író, meghalt Wittingenben.
- Karl Sohle (1861-1947) - zenekritikus, író, tanár volt 1883-1885 között Wittingenben.
Galéria
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 11 410 | 11 589 | 11 529 | 11 503 | 11 405 | 11 489 | 11 388 | 11 136 | 11 028 |
| 2013 | 2016 | 2017 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 "Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2023". Önkormányzati címtár 2023 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal. 2024. október 28. Hozzáférés: 2024. november 16.

